A kijavítás, mint garanciális kötelezettség az általános forgalmi adózásban

Hibás teljesítés esetén a jogosult – akár a kellékszavatossági, akár a jótállási igényét érvényesíti - kijavítást igényelhet. A kijavítást teljesítheti akár a kötelezett, akár a jogosult. Ettől függően eltérő a kijavításnak az általános forgalmi adózás keretében történő kezelése.

Amennyiben a kijavítást a kötelezett saját maga végzi el, akkor ez a javítás nem teremt önálló adóztatható tényállást (termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást) az általános forgalmi adó rendszerében. Ennek oka, hogy amikor a termék vevője, illetve a szolgáltatás igénybe vevője közli a termék eladójával, illetve a szolgáltatás nyújtójával a hibás teljesítést, és kijavítást igényel, melynek folyományaként a kötelezett az értékesített terméket, illetve a nyújtott szolgáltatás eredményét kijavítja, akkor jogilag az történik, hogy a kötelezett olyan helyzetet teremt, mintha eleve hibátlanul teljesített volna. Tehát a kijavítás nem önálló ügyletnek, hanem az eredeti ügylet részének minősül. Ilyen esetben a kötelezett és a jogosult között ellenérték fizetésére sem kerül sor.

A kijavítás a Ptk. szabályaiból adódóan nem tekinthető önálló jogügyletnek, ennek megfelelően az általános forgalmi adó rendszerében nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, és ennek megfelelően nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.

(A gyakorlatban előfordulhat, hogy a kellékszavatosság vagy a jótállás nem terjed ki a termék valamennyi alkatrészére. Ilyen esetben kijavítás során a jogosult köteles az alkatrész ellenértékét megfizetni, mely az általános forgalmi adó rendszerében termékértékesítésnek minősül, és adókötelezettséget eredményez.)

A kötelezett által történő kijavítás esetén gyakori kérdésként merül fel, hogy a kötelezett érvényesíthet-e adólevonási jogot azon termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában, amelyeknek a beszerzése, illetve igénybe vétele a garanciális javításhoz történt. A válasz az, hogy az adólevonási jog attól függően érvényesíthető, hogy a kijavítással érintett eredeti termékértékesítés, illetve a kijavítással érintett eredeti szolgáltatásnyújtás jogosította-e a kötelezettet adólevonásra vagy sem. Amennyiben a kijavítással érintett eredeti termékértékesítés, illetve a kijavítással érintett eredeti szolgáltatásnyújtás adólevonásra jogosította a kötelezettet, akkor a kijavításhoz beszerzett termék, illetve igénybe vett szolgáltatás után előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható. Amennyiben a kijavítással érintett eredeti termékértékesítés, illetve a kijavítással érintett eredeti szolgáltatásnyújtás nem jogosította adólevonásra a kötelezettet, akkor a kijavításhoz beszerzett termék, illetve igénybe vett szolgáltatás után előzetesen felszámított általános forgalmi adó sem vonható le. Az adólevonási jog érvényesítésekor ezen általános feltételen túl figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 124. §-ában foglalt tételes levonási tilalmakra, illetve az azokat feloldó, az Áfa tv. 125. §-ában foglalt esetekre.

Amennyiben a kijavítást nem maga a kötelezett végzi el, hanem a kijavításhoz mást vesz igénybe, akkor ez a – kötelezett és a javítást végző vállalkozó közötti – javítás (amely nem kellékszavatossági igény vagy jótállás alapján végzett kijavítás) önálló adóztatható tényállást (termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást) teremt az általános forgalmi adó rendszerében. Ennek megfelelően a kijavítást végző vállalkozó az általa teljesített termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról Áfa tv. szerinti bizonylatot köteles kiállítani, és a rá vonatkozó szabályok szerint köteles az általános forgalmi adót megállapítani. (Ha a kijavítást végző vállalkozó az általános szabályok szerint adózó vállalkozás, akkor köteles az ellenérték alapján 27 százalékos általános forgalmi adót felszámítani, de, ha például alanyi adómentességet választott, akkor az általa kiállított bizonylaton általános forgalmi adó nem kerül felszámításra.)

A más vállalkozó által történő kijavítás esetén is felmerül a kérdés, hogy a kötelezett érvényesíthet-e adólevonási jogot a más vállalkozó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó tekintetében. A válasz ugyanaz, mint az előbbi esetben, vagyis az adólevonási jog attól függően érvényesíthető, hogy a kijavítással érintett eredeti termékértékesítés, illetve a kijavítással érintett eredeti szolgáltatásnyújtás jogosította-e a kötelezettet adólevonásra vagy sem. Amennyiben a kijavítással érintett eredeti termékértékesítés, illetve a kijavítással érintett eredeti szolgáltatásnyújtás adólevonásra jogosította a kötelezettet, akkor a kijavítást végző vállalkozó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható. Amennyiben a kijavítással érintett eredeti termékértékesítés, illetve a kijavítással érintett eredeti szolgáltatásnyújtás nem jogosította adólevonásra a kötelezettet, akkor a kijavítást végző vállalkozó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó sem vonható le. Az adólevonási jog érvényesítésekor ezen általános feltételen túl most is figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 124. §-ában foglalt tételes levonási tilalmakra, illetve az azokat feloldó, az Áfa tv. 125. §-ában foglalt esetekre.

Előfordulhat, hogy a kijavítást – a kötelezett helyett – a jogosult saját maga végzi el, és a kötelezett a kijavítás költségét megtéríti a jogosult részére. Az ilyen esetet úgy kell tekinteni, mintha a kötelezett árengedményt adott volna a jogosultnak, tehát a jogosult által történő kijavítás nem teremt önálló adóztatható tényállást (termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást) az általános forgalmi adó rendszerében.

Ebben az esetben a kötelezettnek az Áfa tv. 77. § (1) bekezdésének és 78. § (1) bek. b) pontjának figyelembevételével gondoskodnia kell az eredeti ügylet teljesítését tanúsító számla adattartalmának módosításáról.

A kötelezett a fizetendő általános forgalmi adó csökkenést – fizetendő adót csökkentő tételként az Áfa tv. 153/B. § alapján – abban az adómegállapítási időszakban számolja el, amelyben a módosító okirat a jogosult személyes rendelkezésére áll. Amennyiben az eredeti ügylet során nem került sor számla kibocsátására, akkor a fizetendő általános forgalmi adó csökkenés abban az adómegállapítási időszakban számolható el, amikor az ellenérték visszatérítés megtörténik.

Amennyiben a jogosult adólevonásra jogosult adóalanynak minősül, akkor az eredetileg levont előzetesen felszámított adó csökkenést – fizetendő adót növelő tételként az Áfa tv. 153/C. § (1) bek. alapján – abban az adómegállapítási időszakban számolja el, amelyben a módosító okirat a személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.

A jogosult által történő kijavítás esetén is gyakori kérdésként merül fel, hogy a jogosult érvényesíthet-e adólevonási jogot azon termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában, amelyeknek a beszerzése, illetve igénybe vétele azért merült fel, mert az arra kötelezett helyett gondoskodott a garanciális javításról. A válasz az, hogy az adólevonási jog attól függően érvényesíthető, hogy a jogosult a kijavítással érintett terméket adólevonásra jogosító tevékenység érdekében használja, hasznosítja vagy sem. Amennyiben a kijavítással érintett terméket a jogosult adólevonásra jogosító tevékenység érdekében használja, hasznosítja, akkor a kijavításhoz beszerzett termék, illetve igénybe vett szolgáltatás után előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható. Amennyiben a kijavítással érintett terméket a jogosult adólevonásra nem jogosító tevékenység érdekében használja, hasznosítja, akkor a kijavításhoz beszerzett termék, illetve igénybe vett szolgáltatás után előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le. Az adólevonási jog érvényesítésekor ezen túl figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 124. §-ában foglalt tételes levonási tilalmakra, illetve az azokat feloldó, az Áfa tv. 125. §-ában foglalt esetekre.