• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS
Ez a tartalom 30 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A szakképzési hozzájárulás kötelezettség kérdései, kiemelt figyelemmel az orvosi tevékenységet folytatókra

2019. 09. 19.

Szakmai körökben a közelmúltban terjedő hír volt az orvosi tevékenységet folytató vállalkozások szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségével kapcsolatos tájékoztatás. Cikkünkkel segítséget kívánunk nyújtani annak eldöntésében, hogy az orvosi tevékenységet folytatók pontosan mely esetben mentesülnek ténylegesen a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

A szakképzési hozzájárulás kötelezettségre vonatkozó szabályok

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szakhoz tv.) 2. §-a határozza meg a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek pontos körét. Ezen rendelkezések között részletes szabályokat találunk arról is, hogy mely esetekben lehet mentesülni ezen kötelezettség alól. Mielőtt az orvosi tevékenységet folytatókra térnénk ki, vizsgáljuk meg a kötelezettek és a mentesülők körét a jogszabályi előírások tanulmányozásával.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre

Főszabályként – azaz a Szakhoz tv-ben meghatározott, alábbiakban részletezett kivételektől eltekintve – szakképzési hozzájárulásra kötelezett:
a) a belföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság;
b) a belföldi székhellyel rendelkező szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet;
c) a belföldi székhellyel rendelkező állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat;
d) a belföldi székhellyel rendelkező ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda;
e) a belföldi székhellyel rendelkező közjegyzői iroda;
f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott belföldi székhellyel rendelkező egyéni vállalkozó, kivéve az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti;
g) a belföldi székhellyel rendelkező egyéni cég;
h) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott belföldi székhellyel rendelkező egyéb szerv, szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást a Szakhoz tv. 5. § a) pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától;
i) a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
Fentiektől eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Eva tv.) meghatározott módon köteles teljesíteni a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékának megfelelő szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét akár nullára is csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles szakképzési hozzájárulás előleget fizetni az év első három negyedévére. Az adóév utolsó negyedévére vonatkozóan előleget fizetni nem kell, hanem az éves kötelezettségből le kell vonni az első három negyedévre vonatkozó előleget, és az így megállapított szakképzési hozzájárulás kötelezettséget az eva megfizetésére előírt határidőig kell megfizetni. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyes negyedévekre vonatkozó előlegeket és az éves kötelezettséget az adóévre vonatkozó eva bevallásban köteles bevallani. [Eva tv. 16/A. §]

Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezettek köre

Nem kötelezett szakképzési hozzájárulásra a Szakhoz tv. 2. § (5) bekezdése szerint a következő kör:
a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet;
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után;
c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját;
d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját;
e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után;
f) az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.

Orvosi tevékenységet végzők szakképzési hozzájárulás kötelezettségére vonatkozó szabályok összefoglalása

Fentiek alapján tehát az orvosi tevékenységet végző abban az esetben nem kötelezett szakképzési hozzájárulásra, ha
•    egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozóként, jogi személyként vagy jogi személyiség nélküli szervezetként működni, és nem költségvetési szerv, továbbá
•    az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött.
Az orvosi tevékenységet végző ezek mellett is kizárólag az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után nem köteles a szakképzési hozzájárulás megfizetésére [Szakhoz tv. 2. § (5) bekezdés b) pont].

Az egyéni egészségügyi vállalkozóként működő egyéni vállalkozó a saját magára tekintettel keletkező szociális hozzájárulási adóalap után egyébként sem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy az általa foglalkoztatottakra a mentesítés kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az orvosi tevékenységet végzőkre vonatkozó Szakhoz tv. 2. § (5) bekezdés b) pont szerinti mentesítési feltételeknek is megfelel [Szakhoz tv. 2. § (5) bekezdés c) pont].

Józsáné Maczkó Gabriella, bejegyzett okleveles könyvvizsgáló és regisztrált adószakértő