• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 760 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A foglaló elszámolása az általános forgalmi adózásban

2017. 06. 21.

A foglaló a jóváíráskor, kézhezvételkor az általános forgalmi adózás rendszerében előlegnek minősül. Ha a szerződés teljesül, akkor a foglaló beszámítására kerül sor. Ha azonban a szerződés bármely okból meghiúsul, akkor a foglaló beszámításra alkalmassága szűnik meg, melyet az általános forgalmi adó elszámolása során is érvényesíteni kell.

A foglaló az általános forgalmi adózás rendszerében előlegnek minősül, tekintettel arra, hogy a foglaló a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnynek minősül.

A foglalót terhelő általános forgalmi adót az átadott pénz jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

A foglaló kézhezvételéről, jóváírásáról számlát vagy egyszerűsített adattartalmú számlát kell kiállítani, amelyen teljesítési időpontként a kézhezvétel, illetve jóváírás napját kell feltüntetni.
A kézhez vett, jóváírt előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

Ha a foglaló átadása után a felek közötti szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár. Ez az általános forgalmi adó szempontjából azt jelenti, hogy a foglaló beszámításra alkalmassága megszűnik, és így a foglalót már nem terheli általános forgalmi adó.
Ha a szerződés teljesítése a kötelezett hibájából meghiúsul, akkor az általa adott foglaló elveszik, a foglaló beszámításra alkalmassága szintén megszűnik, és így a foglalót már szintén nem terheli általános forgalmi adó.

Ha a szerződés teljesítése a jogosult hibájából hiúsul meg, akkor a jogosult a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló beszámításra alkalmassága ekkor is megszűnik, mert kártérítési funkciót tölt be, és így már nem terheli az általános forgalmi adó.

A jogosult által ilyen esetben „büntetésként” fizetett további összeg szintén nem von maga után adókötelezettséget.
Valamennyi olyan esetben, amikor a szerződés teljesítése meghiúsul, a foglalóról érvénytelenítő számlát kell kiállítani. Az érvénytelenítő számla teljesítési időpontjaként mindig az eredeti ügylet teljesítési időpontját kell szerepeltetni, amely a foglaló átvételének, jóváírásának a napja.

Az érvénytelenítő számlában szereplő adómértéknek azonosnak kell lennie a kézhezvételkor, jóváíráskor felszámított adó mértékével, még akkor is, ha az ügylet tárgyának adójogi megítélése, vagy a felszámítandó adó mértéke törvénymódosítás miatt időközben változott.

A jogosult a fizetendő adó utólagos csökkenését az Áfa-tv. 153/B. § (1) bek. a) pontja alapján – fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla a másik fél személyes rendelkezésére áll.
A kötelezett az előzetesen felszámított adó utólagos csökkenését az Áfa-tv. 153/C. § (1) bek. a) pontja alapján – fizetendő adó összegét növelő tételként – abban az adómegállapítási időszakban köteles a figyelembe venni, amelyben az érvénytelenítő okirat a személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint az érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.