• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 282 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A katás vállalkozások helyi iparűzési adókötelezettsége

2018. 01. 09.

A kisadózó vállalkozások számára jelentős adminisztrációs egyszerűsítést biztosít a törvény azáltal, hogy a kata szerinti adózás többféle közteher teljesítése alól mentesít. Ezek között nem szerepel a helyi iparűzési adó, tehát a kata hatálya alá tartozó adóalanyok is kötelezettek a helyi iparűzési adókötelezettség teljesítésére.

A kata hatálya alá tartozó adóalany (a továbbiakban: katás adóalany) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alkalmazásában vállalkozónak, vagyis az iparűzési adó alanyának minősül. Alapvetően a katás adóalanyra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más adóalanyra, azzal, hogy a katás adóalany dönthet arról, hogy az iparűzési adó alapját az általános szabályok vagy az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok szerint határozza meg. Ennek megfelelően a katás adóalany az iparűzési adó alapját megállapíthatja:
•    az általános szabályok szerint,
•    egyszerűsítetten a nettó árbevétel 80 százalékában vagy a települési adóalap tételes összegében.

Egyszerűsített adóalap-megállapítás

A Htv. már régóta tartalmazza az egyszerűsített iparűzési adóalap megosztásának jogintézményét. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az eva alapjának 50 százalékában, más, 8 millió forint nettó árbevételt el nem érő vállalkozó az árbevétel 80 százalékában, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó vállalkozó pedig az átalányadóalap 1,2-szeresében is meghatározhatja az iparűzési adóalapot, amennyiben azt alkalmazni kívánja. A katás adóalany számára a Htv. 2013. január 1-jétől hatályos 39/B. §-a újabb választási lehetőséget kínál az egyszerűbb adóalap-megállapításra, azzal, hogy fennmarad a 8 millió forint nettó árbevétel alatti vállalkozásokra vonatkozó egyszerűbb szabály is.

Egyszerűsített adóalap-megállapítás a nettó bevétel 80 százalékában
Ez a fajta adóalap-megállapítási mód akkor alkalmazható, ha a katás adóalanynak a nettó árbevétele az adóévben a 8 millió forintot, vagy a tevékenységét adóévben kezdő esetén a 8 millió forint arányos részét nem haladja meg. 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 8 millió forintos értékhatárt időarányosan kell tekinteni. Az adóalap-számítás a kisadózó vállalkozás számára mindösszesen annyit jelent, hogy a bevételi nyilvántartása alapján az adóévre vonatkozóan összesíti bevételeit, majd az így előálló számadatot 0,8-cal kell megszoroznia. Esetében ugyanis a nettó árbevétel nem más, mint a Kata tv. szerinti kisadózó vállalkozás bevétele. Az adóalap ily módon való megállapítása nem kötelező, választható, mégpedig az adóév egészére. Ezt a döntést az adóalany meghozhatja akár az adóévet követő évben, az adóévről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig is. Ebben az esetben az adóévről szóló bevallásban kell ezt a szándékot jelölni.

Egyszerűsített adóalap-megállapítás tételes összegben
A katás adóalany dönthet akként is, hogy az iparűzési adó alapja tételes összegű legyen. Ez a döntése viszont csak és kizárólag arra az időszakra vonatkozhat, ameddig a Kata tv. hatálya alatt kisadózó vállalkozásnak minősül. A vállalkozás e döntése a teljes adóévre vonatkozik, utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az iparűzési adó alapját nem a tételes összegű megállapítás módszerével kívánja megállapítani.

Az adóalap tételes összegét a Htv. rögzíti – mégpedig valamennyi adókötelezettséggel érintett, székhely, telephely szerinti település esetén – 2,5-2,5 millió forintban, függetlenül az elért bevétel nagyságától. Ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozásnak csak a Htv. szerinti székhelye van, akkor éves szinten maximum 50.000 forint lehet az adó összege, mert az önkormányzat legfeljebb 2 százalékban rögzítheti az adó mértékét. Abban az esetben, ha az önkormányzat 2 százaléknál kisebb adómértéket (például 1,5 százalékot) állapított meg, akkor a 2,5 millió forint adóalapot az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel, azaz 1,5 százalékkal kell megszorozni. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás e minősége az adóév egészében nem áll fenn, akkor a 2,5 millió forintos tételes adóalap összege napi arányosítással számítva kisebb. Ez a következő esetekben lehetséges:


– a vállalkozás év közben választotta ezt az adózási módot vagy
– év közben új vállalkozásként jött létre, vagy
– év közben nyitott vagy szüntetett meg telephelyet vagy változtatott székhelyet avagy
– a Kata tv. szerint az adóév bizonyos időszakára a kisadózók tételes adóját nem kell megfizetni (az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel vagy az egyéni vállalkozó kisadózó vagy a kisadózó vállalkozás valamennyi kisadózója keresőképtelen).

Amennyiben a kisadózó vállalkozás olyan településen tart fenn székhelyet vagy telephelyet, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót nem vezette be, akkor értelemszerűen ott nem terheli adókötelezettség.

A helyi iparűzési adó vállalkozási szintű adóalapját csökkenteni lehet a foglalkoztatás-növelés, azaz az átlagos statisztikai állományi létszám egyik adóévről a másikra való növekedése esetén, 1 millió forint/foglalkoztatott összeggel. Ezt az adóalap-csökkentést a katás adóalany is érvényesítheti, azzal, hogy esetében a vállalkozási szintű adóalap nem más, mint a települési (tételes) adóalap vagy – több településen fennálló adókötelezettségnél – a települési (tételes) adólapok együttes összege. Ez utóbbi esetén az adóalap-mentesség az egyes településeknél olyan arányban vehető igénybe, amilyen arányt a települési adóalap képvisel az összesített települési (azaz a vállalkozási szintű) adóalapban.

Annak a vállalkozónak, akinek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, az önkormányzat mentességet, kedvezményt fogalmazhat meg. A katás adóalany esetén – figyelemmel arra, hogy az adóalap valamennyi székhely, telephely szerinti településnél éves szinten 2,5 millió forint – e mentesség akkor vehető igénybe, ha
a) az önkormányzat a 2,5 millió forint adóalappal rendelkező vállalkozások számára is lehetővé teszi az adóelőnyt, és


b) az adóév egészében székhelyén kívül másutt nincs telephelye vagy
c) van ugyan egy telephelye, ott működik iparűzési adó, de az adókötelezettség mindegyik település esetén legalább fél évnél rövidebb időtartamú.

A kisadózó vállalkozónak az adó összegét meg kell fizetnie, miután az önkormányzati adóelőny kizárólag utólag érvényesíthető.

Fontos tehát, hogy a kisadózó vállalkozás már a bejelentkezéskor tisztában legyen azzal: a település biztosít-e adómentességet, adókedvezményt az iparűzési adóban, és ha igen, akkor az kiterjed-e a 2,5 millió forint adóalappal rendelkező vállalkozásokra is. Ennek ismeretében kell továbbá azt felmérnie, hogy a kisadózó vállalkozás összesített települési adóalapja (a vállalkozási szintű adóalap) mekkora összegű lesz az adóévben, azaz hány településen adóköteles vagy válik adókötelessé a vállalkozás (ha a vállalkozásnak olyan településen van székhelye vagy telephelye, ahol nem működik iparűzési adó, akkor ebben az esetben a települési adóalap nulla).

A katás adóalanyt is terheli ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, mégpedig akkor, ha székhelyén, telephelyén kívüli településen – adóéven belül összesen 30 napnál hosszabb ideig – végez építőipari tevékenységet vagy tár fel, kutat természeti erőforrást. Az ideiglenes tevékenységgel érintett településen megfizetett (átalány)adó a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz fizetett – a tételes adóalap után fizetett – iparűzési adóból levonható, mégpedig a települési adóalapnak az összesített települési adóalapban képviselt aránya szerint (ha a vállalkozás csak egy településen adóköteles, akkor az ideiglenes adó is csak ott vonható le), de legfeljebb a székhely vagy telephely szerinti település számára fizetett adó nagyságáig terjedően. Ezt az adócsökkentést is az adóévet követő év január 15-ig benyújtandó bevallásban lehet érvényre juttatni.


A cikket teljes terjedelmében elolvashatja az Adózási Módszertani Szemle 2018. januári számában.

 

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.