• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

A kisvállalati adó (kiva) és az értékcsökkenés elszámolása

2019. 06. 18.

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező vállalkozás nem kerül ki a számviteli törvény hatálya alól, így a könyvvezetési és egyéb (például a nyilvántartási, költségelszámolási) kötelezettségek továbbra is a számviteli törvény alapján terhelik. A kisvállalati adó hatálya alatt tehát az értékcsökkenés elszámolása egyszerűbb, mint a társasági adóalanyok esetében.

Átkerülés a kisvállalati adó hatálya alá

A Kiva tv. 27. §-a úgy rendelkezik, hogy a társasági adó alanya a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tao. tv.) a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza. A Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint jogutód nélküli megszűnéskor az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, illetve növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja. A Kiva tv. 28. §-ának (5) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a kisvállalati adó hatálya alá való áttéréskor az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltakat, vagyis a gyorsított értékcsökkenési leírással összefüggésben alkalmazandó korrekciós tételeket.

Visszakerülés a társasági adó hatálya alá

A kisvállalati adó hatálya alól a Tao. tv. hatálya alá visszatérő adózók esetében az értékcsökkenés elszámolása attól függően alakul, hogy az adott immateriális jószágot, tárgyi eszközt mikor, mely időszakban szerezték, illetve állították elő. Eltérően alakul ugyanis a kisvállalati adó hatálya alá eső időszak előtt, valamint a kisvállalati adó hatálya alá eső időszakban megszerzett (előállított) immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának figyelembe vétele.

A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág

A társasági adóalanyként megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő – ismét a társasági adó alá kerülő adózónál történő – „folytatására” ad lehetőséget a Kiva tv. 28. § (8) bekezdése. Ennek értelmében a kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke megegyezik a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott, a Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték összegével, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.

A Tao. tv. hivatkozott pontja szerint a számított nyilvántartási értéket úgy kapjuk meg, hogy az immateriális jószág, tárgyi eszköz bekerülési értékét csökkenteni kell a társasági adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, majd növelni kell a társasági adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Ezt az összeget kell az előbbiek szerint csökkenteni a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.

A gyakorlatban felmerülhet olyan eset is, hogy a vállalkozás bizonyos tárgyi eszközöknél a számviteli szabályok szerint már nem számol el értékcsökkenést, de a Tao. tv. szerinti értékcsökkenés elszámolása még tartana. Ezeknél a tárgyi eszközöknél a kisvállalati adó hatálya alatt az előzőeket figyelembe véve nem számolható el „adótörvény szerinti” értékcsökkenés. Kérdés, hogy miképpen alakul ez esetben az eszközök számított nyilvántartási értéke? Ha az adózó az adott eszközt már a kisvállalati adó választása előtt teljesen leírta, akkor esetében a kisvállalati adóalanyisága megszűnését követően társasági adóalanyként a szóban forgó eszközök társasági adóbeli „nyitóértéke” a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott, a Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékkel egyezik meg. Tehát az adott adózó kisvállalati adóalanyisága esetleges megszűnését követően lényegében „ugyanott” folytatja majd társasági adóalanyként a kérdéses tárgyi eszközök adóalapnál történő leírását, ahol „abbahagyta”.

A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág

A Kiva tv. 28. § (4) bekezdése szerint a törvény szerint meghatározott adóalanyiság  időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.

A társasági adóra való visszatérés során a Kiva tv. 28. § (4a)–(4b) bekezdése annak elkerülése érdekében, hogy bizonyos jövedelmek se a kisvállalati adó, se a társasági adó alatt ne keletkeztessenek adókötelezettséget, a társasági adózásra való visszatérés során a törvény egy ún. „áttérési különbözet” meghatározását írja elő.

Az áttérési különbözet tulajdonképpen a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett, osztalékként ki nem vont számviteli eredmény nem beruházási célokra fordított része, csökkentve a kapott osztalékkal.

Az áttérési különbözet összegének meghatározásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a következőkre: a kisvállalati adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése a következő üzleti év elején történik meg, mely üzleti évben a társaság már nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá. Ebből következően a kisvállalati adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredményt figyelmen kívül kell hagyni a Kiva tv. 28. § (4a) bekezdés szerinti lekötött tartalék összegének megállapításakor. A társasági adó hatálya alá történő áttérés előtti utolsó adóév adózott eredményére és az abból keletkező eredménytartalékra az általános számviteli szabályok vonatkoznak.

Abban az esetben, ha az előzőekben meghatározott áttérési különbözet értéke pozitív szám, akkor az adózónak a Kiva tv. 28. § (4a) bekezdése alapján a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból átvezetve ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot kell képeznie. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás (illetve a lekötött tartalék fel nem oldása) esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni. Tehát az áttérési különbözet a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel, ellenkező esetben a társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, késedelmi pótlék fizetési kötelezettség nélkül.


Nagy Attila
tájékoztatási kiemelt főreferens
NAV Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály