• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

A külföldön munkát vállalók bejelentési kötelezettsége

2019. 06. 28.

Az olyan magyar állampolgárnak, aki egy Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó tagállamban, Svájcban, nemzetközi szervezetnél, vagy olyan államban szerez egészségbiztosítási jogosultságot, amellyel az ellátások biztosítására kétoldalú nemzetközi egyezményünk van hatályban, Magyarországon van egy kötelező bejelentési kötelezettsége.

Ezt a bejelentési kötelezettséget az illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó egészségbiztosító felé kell megtenni. Ebből lehet tudni, hogy az EGT tagállamban, Svájcban, nemzetközi szervezetnél, valamint egyezményes tagállamban való munkavégzés ideje alatt hogyan alakul valakinek a magyarországi egészségbiztosítási jogviszonya, illetőleg hogyan történik annak igazolása.

Fontos tudni, hogy a bejelentés alapján arra az időtartamra, amely alatt más EGT tagállamban, Svájcban, egyezményes államban, továbbá nemzetközi szervezetnél biztosított a magánszemély, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ száma) ideiglenesen érvénytelenítésre kerül.

A magyar biztosítás alapján korábban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyát (továbbiakban: EU kártya) vissza kell küldeni, mert az ellátásra jogosultság a külföldi biztosítás alapján a külföldi biztosító teherviselése mellett áll fenn. E jogosultságot a külföldi biztosítás szerinti tagállam által kiállított EU kártyával kell igazolni.

A más EGT (EU) tagállamban, Svájcban, ún. egyezményes országban, illetve a saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül kell bejelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba a kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatala – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala – részére. Eszerint bejelentési kötelezettsége van:
–    az EGT tagállamokban és Svájcban egészségbiztosítással, Magyarországon TAJ számmal rendelkező személyeknek;
–    a Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államokban egészségbiztosítással, Magyarországon TAJ számmal rendelkező személyeknek,
–    nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgároknak.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a fentiek szerinti külföldi biztosítás létrejöttét követően annak megszűnését is be kell jelenteni, mert a külföldi biztosítás megszűnését követően majd a magyarországi egészségbiztosítási jogviszonyt szükséges rendezni. Fontos, hogy a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást is csatolni kell a bejelentéshez.

A bejelentési kötelezettség a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, illetve Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál személyesen vagy postai úton, továbbá, amennyiben a magánszemély rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, úgy ügyfélkapun keresztül teljesíthető. Amennyiben az elektronikus nyomtatványok valamelyikét meghatalmazottként (képviselőként) kívánja valaki benyújtani, a meghatalmazotti jogosultságát regisztrálnia kell, ezért, ha nem rendelkezik az egészségbiztosítási szervnél bejegyzett meghatalmazotti (képviseleti) jogosultsággal, a kérelem elektronikus benyújtása előtt a meghatalmazotti (képviseleti) jogosultságot nyilvántartásba kell vetetni az ún. „Regisztrációs lap” hatáskörrel rendelkező járási hivatalhoz történő benyújtásával.

A bejelentés erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (EGT, saját) tehető meg, amely elérhető a hatáskörrel rendelkező járási hivatalok ügyfélszolgálatain, valamint letölthető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) honlapjáról (EGT,saját) is.

Aki EGT tagállamokban, Svájcban, Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államokban egészségbiztosítással rendelkezik, annak a Bejelentő lap és tájékoztató a külföldön biztosítással rendelkező személyek számára (bejelentő lap és tájékoztató) EGT elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania.

Az a magyar állampolgár, aki nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a Bejelentő lap és tájékoztató a külföldön biztosítással rendelkező személyek számára (bejelentő lap és tájékoztató) saját elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania.

A külföldi biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentésre az általános ügyintézési idő, azaz 60 nap irányadó. Amennyiben a bejelentéshez az összes szükséges dokumentum hiánytalanul benyújtásra került, ún. sommás eljárás keretében azonnal, de legkésőbb 8 napon belül rögzítik a bejelentést. Amennyiben a bejelentést hiányosan nyújtják be, a hiányzó adat vagy dokumentum pótlása szükséges, a pótlás időtartama is beszámít a 60 napos ügyintézési határidőbe.

A bejelentést a külföldön létrejött biztosítási jogviszony létrejöttétől, illetve annak megszűnésétől számított 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés késedelme, elmulasztása, vagy a nem megfelelő bejelentés 10 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után!

A külföldön létrejött biztosítási jogviszony bejelentését követően a kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatala – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatala –, kivételes esetben a NEAK intézkedik a TAJ szám ideiglenes érvénytelenítéséről. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bejelentés teljesítését követően jogviszony-ellenőrzésre kerülne sor, úgy a NEAK rendszere „kék lámpa” jelzést fog mutatni. A TAJ szám érvénytelenítéséről az eljáró járási hivatal értesítő levelet küld az ügyfél magyarországi lakó vagy tartózkodási helyére, ezek hiányában a levelezési címére.

Annak, aki bejelentette, hogy a fentiek szerint külföldön szerzett jogosultságot egészségbiztosítási ellátásra már nem a magyar biztosítása alapján jár az ellátás. A korábban – a magyar biztosítása igazolására – kiadott Európai Uniós kártya a TAJ szám érvénytelenítését követően nem használható. A magyar biztosítás alapján kiállított EU kártyát vissza kell küldeni a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalának, illetve – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalának –, ahogy azt a kártya átvételekor írásban is vállalni kellett.

Milyen lehetőség van az egészségügyi ellátás igénybevételére Magyarországon a bejelentés megtételét követően?

Amennyiben EGT (vagy EU) tagállamban jött létre a biztosítás, és az illető rendelkezik az adott külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, úgy jogosult az orvosilag szükséges egészségügyi ellátás magyarországi igénybevételére. Az orvosilag szükséges ellátások az egyenlő elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel vehetők igénybe, mint a Magyarországon biztosított személyek esetén.

Arra a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgárra, aki saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szerv foglalkoztatottja, a magyar jogszabályok szerinti biztosítás nem terjed ki. Erre tekintettel az adott nemzetközi szervezet különálló egészségbiztosítási rendszerében fennálló biztosítása idején kizárólag e biztosítása terhére, vagy térítés ellenében veheti igénybe Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat. Amennyiben valaki a magyarországi egészségbiztosítás terhére kíván egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, megállapodást köthet a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalával, Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalával.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. év LXXX. törvény (Tbj.) 34. § (11) bekezdése szerint azonban a megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a mindenkori minimálbér (jelenleg havi 149.000 forint) 50 százaléka,18 évesnél fiatalabb gyermek esetén e minimálbér 30 százaléka. Vagyis havi 74.500, illetve 44.700 forint.

A Szerző ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő.

 
dr. Futó Gábor
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor nem kell figyelembe venni a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjait. A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából nem minősül munkaadónak a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja. A szövetkezetek fent említett formája akkor köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általuk foglalkoztatottak száma a felsorolt kivételek nélkül is meghaladja a 25 főt.

A rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett munkaadók körének meghatározásához a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt). munkaadó, munkavállaló és munkaviszony fogalmainak együttes alkalmazására van szükség, hiszen ezek a fogalmak egymásra épülnek, csak együtt értelmezhetők. A fizetési kötelezettség megállapításakor nem lehet kizárólag a KSH útmutatóban megfogalmazott létszámszámítás szabályait alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályokat alapvetően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 23. §-a szabályozza.

Az Mmtv. 23. §-a szerint a munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni. Az Mmtv. 23. § (1) bekezdése szerint munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint). A munkaadó fogalmát az Mmtv. 1. § (2) bekezdésének 7. pontja határozza meg. Eszerint munkaadó az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó. Az Flt. alapján munkaadó az, aki munkavállalót, munkaviszony keretében foglalkoztat.

Az Flt. 58. § (5) bekezdése szerint:

•    munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,

•    munkavállaló: az, aki munkaviszonyban áll,

•    munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya.