• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 98 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A minőségi reklamáció rendezése ingyenáruval és pénzvisszafizetéssel

2018. 09. 06.

Gyakori eset, hogy a termék vevője minőségi reklamációt jelent be, amelyet az eladó részben ingyenáruval, részben pénzvisszafizetéssel kompenzál. Sőt az is előfordul, hogy a vevő a hibás termék helyett más csereterméket kap. Cikkünkben ezen gyakori eset általános forgalmi adózást érintő kezelését tekintjük át.

A polgári jogi szabályozásban a vevő által jelzett és az eladó által elismert minőségi reklamáció hibás teljesítésnek minősül.
Hibás teljesítés esetén a vevőt kijavítás, árleszállítás, illetve a termék kicserélése illeti meg. Mindhárom cselekmény az eredeti ügylet teljesítését valósítja meg, annak hibátlan teljesítését biztosítja. Ennek következtében e cselekményeket az általános forgalmi adózásban nem önálló ügyletként, hanem az eredeti ügylet részeként kell kezelni.
A fenti jogokon kívül a vevőt megilleti az elállás joga, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.
A vizsgálat alá vont esetben az eladó és a vevő a hibás teljesítés orvoslására részben kicserélésben, részben árleszállításban állapodott meg.
A minőségi reklamáció dokumentálására nincs jogi előírás. A számviteli és az adójogi alapelvekre és általános rendelkezésekre figyelemmel célszerű írásbeli megállapodást kötni, melyben rögzíteni kell a vevői reklamáció tényét, tartalmát, annak eladó által történő elismerését, és a reklamáció orvoslásának módját, körülményeit.

A kicserélés adójogi minősítése:
Egy terméknek a hibás teljesítésből adódó, eladó által történő kicserélése nem minősül az általános forgalmi adózásban önálló ügyletnek. Ennek megfelelően a termék kicseréléséhez nem kapcsolódik számlakibocsátási kötelezettség, a korábban megállapított általános forgalmi adót nem kell módosítani, további adókötelezettség nem keletkezik.

Az árleszállítás adójogi minősítése:
Árleszállítás esetére az Áfa tv. 77. § (1) bek. egyértelműen kimondja, hogy az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése miatt egészben vagy részben visszatérített ellenérték összegével.
Az adóalap utólagos csökkentésének feltétele az Áfa tv. 78. § (1) bek. b) pontja alapján az ügyletről kiállított számla adattartalmának módosítása („helyesbítése”).
A módosító okiratot az Áfa tv. 170. § (2) bek. alapján az árleszállításról szóló megállapodás időpontjától számított ésszerű időn belül kell kibocsátani. Ha az árvisszatérítés készpénzben történik, akkor a módosító okiratot a visszafizetéssel egyidejűleg kell kiállítani. Ha az árvisszatérítés átutalás útján történik, akkor a módosító okiratot az árleszállításról szóló megállapodás időpontjától számított 15 napon belül kell kiállítani.
Az adócsökkentést az Áfa tv. 153/B. § (1) bek. a) pontja alapján legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehet figyelembe venni, amelyben a módosító számla a vevő rendelkezésére áll. Az adócsökkentést az adómegállapítás során fizetendő adót csökkentő tételként kell számításba venni.

A hibás termék más termékkel történő cseréjének adójogi minősítése:
Lehetőségként felmerült, hogy az eladó a hibás termék helyett más terméket ad a vevő részére.
A Ptk. nem rendelkezik arról, hogy a hibás teljesítés orvosolható lenne oly módon, hogy a vevő az eredeti termék helyett egy másik terméket kap. Ezt a gyakorlati esetet jogilag két ügyletként kell minősíteni. Az első ügyletben a vevő a hibás teljesítés miatt eláll a szerződéstől. A második ügyletben az eladó egy új terméket értékesít a vevő részére.
Az első ügyletet az általános forgalmi adózásban az elállásra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. Ennek megfelelően az Áfa tv. 77. § (1) bek. egyértelműen kimondja, hogy az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése miatt egészben vagy részben visszatérített ellenérték összegével, lényegében a teljes vételárral.
Az adóalap utólagos csökkentésének feltétele az Áfa tv. 78. § (1) bek. a) pontja alapján az ügyletről kiállított számla érvénytelenítése („sztornózása”).
Az érvénytelenítő számla kiállítására vonatkozóan az Áfa tv. nem állapít meg határidőt. A kiállításnak azonban célszerű haladéktalanul eleget tenni, mert ennek hiányában az adómegállapítás során az Áfa tv. 55. § (2) bekezdésének figyelembevételével az adócsökkentés nem érvényesíthető.
Az adócsökkentést az Áfa tv. 153/B. § (1) bek. a) pontja alapján legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehet figyelembe venni, amelyben az érvénytelenítő számla a vevő rendelkezésére áll. Az adócsökkentést az adómegállapítás során fizetendő adót csökkentő tételként kell számításba venni.
A második ügyletet az általános forgalmi adózásban új, önálló termékértékesítésként az általános szabályok szerint kell kezelni.

Tudjon meg mindent a 2019-es adótörvényekről!
Olvasson az összes adóváltozásról egy helyen, több mint 100 oldalas ADÓ/TB különszámunkban - jogszabályi hivatkozásokkal és szakértői magyarázatokkal együtt.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a különszámot a magazinok között.

Előfizetés nélkül pedig kérje a kiadvány hozzáférését ingyenes regisztrációval!
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.