• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS
Ez a tartalom 32 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A mulasztási bírság szabályozása az új Art-ban

2017. 11. 15.

Az új adózás rendjéről szóló törvény a mulasztási bírság szabályozása tekintetében is számos újdonságot tartalmaz. Cikkünk összefoglalja, hogy mennyiben jelent az új szabályozás könnyítést és egyszerűsítést, illetve bizonyos esetekben szigorítást az adózók számára.

Az új Art. főbb célkitűzései között emeli ki a mulasztási bírságok szabályozásának egyszerűsítését, amelynek érdekében megszüntetésre kerül számos konkrét bírságtényállás, úgy, mint például a jogszerűtlen adóelőleg mérséklést, vagy az utazásszervezési szolgáltatás igénybevétele esetén nem megfelelő vagy hiányzó nyilatkozattéttelt terhelő, a számlatartási kötelezettség megsértésének, az eljárási illetékfizetési kötelezettség nem teljesítésének, a nyilatkozattétel elmulasztásának, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadásának esetére szóló és az üzletlezárást helyettesítő mulasztási bírság.

A fentiek mellett ugyanakkor a törvényhozás a mulasztási bírságok szabályozása keretében megalkotott egy generális szabályt, amelynek értelmében az Art-ban, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve az új Art. felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése – vagyis a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása – miatt a természetes személy adózót 200 ezer forintig, nem természetes személy adózót pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. Tehát bár a fentiekben jelzett nevesített, mulasztási bírság alapjául szolgáló tényállások törlésre kerültek, ugyanakkor ezen általános jellegű szabály révén természetesen a továbbiakban is szankcionálhatóak, mint az adózással kapcsolatos jogszabályokban foglalt kötelezettség megszegése.

Fontos utalni arra, hogy eltérő törvényi rendelkezés hiányában a mulasztási bírság az új Art. szerint is akár több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható, ugyanakkor például az új Art. már nem tartalmaz – magánszemélyekre nézve 500 ezer, más adózókkal szemben 1 millió forint összegű - kiemelt szankciót az adóhatóság eljárásának ismételt jellegű akadályozása esetére.

A szolgáltató jellegű adóhatóság szerepkörét erősítendő a hiánypótlásra való előzetes felszólítás immáron nem csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózókra vonatkozik, hanem általános jelleggel kell alkalmaznia az adóhatóságnak. Ezért az új Art. szerint a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével

– a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség, regisztrációs kötelezettség nem teljesítése,

– a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása, avagy hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,

– a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, hiányos, hibás, illetőleg valótlan adattartalommal történő teljesítése

esetén az adóhatóságnak – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével fel kell hívnia az adózót az adott adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

A hiánypótlásra való előzetes felszólítással érintett adózói kör kiterjesztése mellett az új Art. a felhívás nem teljesítése esetén az adóhatóság által követendő eljárási rendet is módosítja, tovább árnyalva és több lépcsős szerkezetűvé alakítva azt. Így amennyiben az adózó a fenti felhívásnak határidőn belül nem, illetve nem jogszerűen tesz eleget, akkor az adóhatóság a természetes személy adózót első körben 50 ezer forint, a nem természetes személy adózót 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja, és újabb 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. E kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén a kiszabott bírság még mérsékelhető vagy elengedhető. Abban az esetben azonban, ha az ismételt felhívásban foglalt határidő is eredménytelenül telik el, akkor az adóhatóság a természetes személy adózót 200 ezer forint, a nem természetes személy adózót 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja, és 15 napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére, ám a kötelezettség teljesítése esetén az ekkor kiszabott bírság már nem mérsékelhető.

A fentiek mellett az új Art. speciális, külön nevesített tényállásokat, jogsértéseket is megállapít, amelyekre nem vagy nem kizárólag az általános bírságszabály alkalmazandó. Ilyen például az üzletlezárás akadályozása, az adószám hiányában folytatott adóköteles tevékenység, a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése, a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése, a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése, az általános forgalmi adó összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése, illetőleg az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése.

Az új Art. értelmében a mulasztási bírság kiszabása keretében való mérlegelés során az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a jogellenes magatartás (tevékenység vagy mulasztás) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

Végül pedig új eljárási korlátként jelenik meg az a rendelkezés, miszerint az adóhatóságnak nem áll módjában mulasztási bírságot kiszabni akkor, ha a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutása óta már egy év eltelt, kivéve, ha a jogsértést az adóhatóság egy ellenőrzés eredményeként tárta fel.

dr. Kisfaludy-Molnár Péter

ügyvéd