• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 768 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A szálláshely-szolgáltatás adózása a tételes átalányadózás szerint

2017. 06. 13.

Közeledik a nyári szezon, ismét egyre többen szándékoznak kiadni lakásukat, nyaralójukat rövidtávú, turisztikai céllal. Ez a szolgáltatás adózási szempontból nem bérbeadási tevékenységnek, hanem szálláshely szolgáltatásnak minősül. A magánszemély a tételes átalányadózás szabályai szerint is teljesítheti adókötelezettségét, de kizárólag abban az esetben, ha a törvényi feltételeknek megfelel.

Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózást választhat, amennyiben a szálláshely szolgáltatási tevékenysége fizetővendéglátó tevékenységnek minősül.
A személyi jövedelemadóról szóló 1955. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) rendelkezése alapján az a magánszemély folytat fizetővendéglátó tevékenységet, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Amennyiben ugyanannak a személynek történő szálláshely-szolgáltatás napjainak a száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható.


Nagyon fontos, hogy a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély kizárólag akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülővel rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet.


E szabályok figyelembevételével megállapítható, hogy nem választhat tételes átalányadózást a magánszemély, ha:
•    több lakásban vagy üdülőben folytatja a tevékenységet,
•    nem a tulajdonában vagy haszonélvezetében levő, hanem például bérelt vagy szívességi használatában álló lakásban vagy üdülőben folytatja a tevékenységet,
•    ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meghaladó időtartamra nyújt szálláshely-szolgáltatást.

Amennyiben a magánszemély szálláshely-szolgáltatói tevékenysége nem minősül fizető-vendéglátásnak, akkor az ebből származó jövedelmére kizárólag az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazhatja. Természetesen a magánszemély a tételes átalányadózás helyett akkor is adózhat az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ha egyébként megfelel a tételes átalányadózás feltételeinek.


A tételes átalányadózás adóévenként az adóév egészére választható.
A fizetővendéglátó tevékenységet év közben kezdő magánszemély a ’T101 nyomtatványon jelölheti a tételes átalányadó választását.
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély pedig az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalányadó választását a tárgyévre.


A tételes átalányadó évi összege – 2017. január 1-jétől – szobánként 38 ezer 400 forint, melyet abban az esetben is meg kell fizetni, ha a magánszemély a naptári évnek csupán egy időszakában nyújt szálláshely-szolgáltatást.


A tételes átalányadót egyenlő részletekben, negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni.
Érdemes megjegyezni, hogy 2017. január 1-jétől tételes átalányadózás esetén megszűnt az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, pontosabban beépült a tételes átalányadó összegébe.
Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az Szja-tv-ben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a tételes átalányadó összegének az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.

Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.