• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS
Ez a tartalom 33 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A szociális hozzájárulási adó 2019. évi felső határának számítása

2019. 05. 16.

Az egészségügyi hozzájárulást 2019. január 1-jével a szociális hozzájárulási adó váltotta fel. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésének volt egy felső határa, mely 450 ezer forint volt. A szociális hozzájárulási adó tekintetében is meghatározásra került egy felső határ. Cikkünk áttekinti, hogy mire kell figyelni az új adófizetési felső határ számítása során.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 2. § (2) bekezdése rendelkezik a szociális hozzájárulási adó fizetésének felső határáról.

A rendelkezés szerint:
2. § (2) Az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A rendelkezés szerint a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy figyelembe veendő jövedelmeinek összege a tárgyévben (jelenleg 2019-ben) eléri a minimálbér összegének a huszonnégyszeresét.

A Szocho tv. értelmező rendelkezése szerint minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

Ennek megfelelően az adófizetési felső határ számításakor az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét, azaz a 149.000 forintot kell figyelembe venni. Tehát az adófizetési felső határ a 2019. évben 3.576.000 forint.

Az adófizetési felső határra vonatkozó szabály alkalmazásakor két szabályra kell figyelemmel lenni.

Az egyik szabály, hogy nem minden jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó megállapításánál kell figyelembe venni az adófizetési felső határt.

Lássuk, hogy mely jövedelmek esetén kell alkalmazni!

Az adófizetési felső határra vonatkozó korlátot kizárólag a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelmek esetén kell alkalmazni. Ilyen jövedelem:
–    a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
–    az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
–    az osztalék [Szja tv. 66. §],
–    a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
–    az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
–    az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme.

A korlátozás tehát nem vonatkozik minden jövedelemre. Így nem vonatkozik például a munkabérre, a jutalomra, a túlóradíjra, a munkabérpótlékra, a megbízási díjra. Amennyiben a munkabér éves összege például 10.000.000 forint, akkor a teljes összeg után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.

A másik szabály, hogy az adófizetési felső határ számításakor nem lehet figyelembe venni minden olyan jövedelmet, amely után szociális hozzájárulási adófizetés történik.

Lássuk, hogy mely jövedelmeket kell figyelembe venni!

A Szocho tv. rendelkezése alapján az 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelmeket kell figyelembe venni. Ilyen jövedelmek:
–    az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem ,
–    a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,
–    az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
–    a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
–    a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
–    az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
–    az osztalék [Szja tv. 66. §],
–    a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
–    az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
–    az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme.

Az adófizetési felső határ számításakor tehát nem lehet figyelembe venni azokat a jövedelmeket, amelyek után nem a természetes személynek kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. Ilyen jövedelmek:
–    a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
–    a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
–    a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §].

A Szocho tv. 29. § (1) bekezdése alapján az adófizetési felső határra vonatkozó szabállyal érintett jövedelmek után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.

A Szocho tv. ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a természetes személy nyilatkozzon arról, hogy az adófizetési felső határra vonatkozó szabállyal érintett jövedelmeinek (Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja) összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Amennyiben előfordul, hogy a természetes személy a szociális hozzájárulási adót a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, akkor a túlfizetést a természetes személy az adóévre benyújtott személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő adó meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a természetes személy az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

dr. Németh Ildikó jogász és adótanácsadó.