• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó
  • kisadók

A társas vállalkozók járulékfizetésének szabályai

2019. 07. 04.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmező rendelkezése tételesen meghatározza a társas vállalkozónak minősülő személyek körét.

A fenti rendelkezés szerint társas vállalkozónak minősül:
–    a betéti társaság bel- és kültagja,
–    a közkereseti társaság,
–    a korlátolt felelősségű társaság,
–    a közös vállalat,
–    az egyesülés,
–    az európai gazdasági egyesülés
tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, illetve az egyesülés előtársaságként működik, akkor a tagokra is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a cégbírósági bejegyzést követő működés során.

Társas vállalkozó továbbá:
–    a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
–    az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtó iroda, a gépjármű-vezetőképző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
–    az egyéni cég  tagja, valamint
–    a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.

A társas vállalkozó esetében kiemelt jelentősége van a biztosítási jogviszony kezdetének és végének, mivel a biztosítási jogviszony időtartama alatt terheli a társas vállalkozót a járulékfizetési kötelezettség.

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya tart:
–    a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától  annak megszűnése napjáig,
–    egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
–    egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig.

A társas vállalkozó társadalombiztosítási szempontból lehet:
–    főfoglalkozású,
–    többes jogviszonyos,
–    kiegészítő tevékenységet folytató.

Főfoglalkozású társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Főfoglalkozású a társas vállalkozó, ha nem minősül egyidejűleg többes jogviszonnyal rendelkező, illetve kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak.

A főfoglalkozású társas vállalkozó fizet:
–    10 százalékos nyugdíjjárulékot,
–    4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
–    3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és
–    1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot.

A főfoglalkozású társas vállalkozó a járulékokat a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízás keretében végzi, és erre tekintettel válik társas vállalkozóvá, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

Főfoglalkozású társas vállalkozó esetén a járulékfizetésnek van egy minimuma. A Tbj-ben meghatározott minimum a járulékfizetési alsó határ, melynek összege eltérő a nyugdíjjárulék, illetve az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében.

A nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni.

Minimálbérként kell figyelembe venni:
–    a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét, 2019-ben 149.000 forintot;
–    a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét, 2019-ben 195.000 forintot, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. Arra vonatkozóan azonban, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert. Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést.

A járulékfizetési kötelezettséget nem „göngyölítve” havi átlagban, hanem havonta kell megállapítani.

Például 2019. január hónapban személyes közreműködésre tekintettel jövedelem kifizetése nem történik, akkor legalább a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni a járulékokat. Február hónapban a társas vállalkozó részére 300.000 forint jövedelem kifizetése történik, amely összeg után kell megfizetni a járulékokat.

A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött, vagy szűnt meg.

A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó:
–    táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
–    gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja;
–    csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül;
–    fogvatartott;
–    katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
–    ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként a kamarai tagsága szünetel.

Fontos szabály, hogy amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

Előfordulhat, hogy a társas vállalkozó több, egyidejűleg fennálló jogviszonyában is társas vállalkozónak minősül. (Például: két vagy több gazdasági társaságban ténylegesen és személyesen közreműködő tag, és ez a munkavégzés egyik társaságban sem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.) Ilyen esetben a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választás szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak, és a választásáról – szintén a tárgyév január 31. napjáig – írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett. Lényegében a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettség a választott társas vállalkozásban terheli a társas vállalkozót, míg a másik (többi) társas vállalkozásban a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell a járulékkötelezettséget teljesíteni.

Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.

Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.

Előfordulhat az is, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is. Ilyenkor a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettség – főszabály szerint – az egyéni vállalkozói jogviszonyban terheli a vállalkozót, társas vállalkozóként a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékokat. Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a főszabálytól eltérjen. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

Előfordulhat az az eset is, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg kisadózó személy. Ilyen esetben a kisadózó magánszemély főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, és kisadózóként nem minősül főállásúnak.

Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozónak az a társas vállalkozó minősül, aki egyidejűleg
–    munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy
–    a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Figyelem!
Nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek az a munkavállaló, aki fizetés nélküli szabadságon van. Ennek megfelelően a fizetés nélküli szabadságát töltő munkavállaló főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül.

A többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó fizet
–    10 százalékos nyugdíjjárulékot,
–    4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
–    3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

Nem fizet 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot
–    az a társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat;
–    az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik;
–    az a társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó a járulékokat a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Ha a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik, vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

Ha a többes jogviszony megállapításául szolgáló körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak az a társas vállalkozó minősül, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1.    a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is);
2.    a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
3.    egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban
részesül.

Az előzőek mellett saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Az Mt. szerint munkaviszonyban álló személyt akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízás keretében végzi, és erre tekintettel válik társas vállalkozóvá, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, melynek havi összege 7.500 forint, napi összege 250 forint.

Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a társas vállalkozó:
–    keresőképtelen,
–    gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül,
–    fogvatartott,
–    állategészségügyi-szolgáltató tevékenysége szünetel,
–    ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy
–    foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát.

A 2018. december 31-ig hatályos szabályok alapján a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett személy foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a heti 36 órát elérte.

Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az Mt. szerint munkaviszonyban álló, egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, de nem az Mt. szerinti munkaviszonyban áll (például: közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, stb.), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség továbbra is fennáll.

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó egyidejűleg több társas vállalkozásban végez társas vállalkozói jogviszonyban munkát, akkor a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Amennyiben év közben válik kiegészítő tevékenységet folytatóvá az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.