• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.

A társasági adózást érintő évközi és 2019. évi változások

2018. 10. 09.

A nyári adócsomag – többek között – a társasági adó szabályait is módosította. Cikkünkben ezekből a módosításokból azokat a jelentős és érdemi módosításokat ismertetjük, amelyek a vállalkozások többségének mindennapi életét érintik.

Emelkedik a fejlesztési tartalék maximális összege

A Módosító tv. szerint 2019. január 1-jétől a fejlesztési tartalék maximális összege adóévenként 10 milliárd forint a korábbi 500 millió forint helyett.

Lásd: Tao törvény 7. § (1) bekezdés f) pont
Hatályos: 2019. január 1. napjától

Változik az energiahatékonysági beruházás adókedvezménye

A Módosító tv. kiterjeszti az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás fogalmát, melynek megfelelően az energiahatékonysági projektek esetében akkor is igénybe vehető lesz az adókedvezmény, ha az számviteli szempontból felújításnak minősül. Ez azt jelenti, hogy például a világítás- és fűtéskorszerűsítés is kedvezményezetté válhat a jövőben a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén.
A Módosító tv. továbbá differenciálja az igénybe vehető adókedvezmény mértékét. Ennek megfelelően az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke – az egységes 30 százalék helyett – nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége
–    Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,
–    Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,
–    Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának
megfelelő mértéket.
Az adókedvezmény maximuma változatlanul 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Lásd: Tao törvény 4. § 11a. pont, 22/E. §
Hatályos: 2018. július 26. napjától
Átmeneti rendelkezés: A Tao törvény 29/A. § (62) bekezdése alapján a Tao törvény 4. § 11a. pontját és 22/E. §-át első alkalommal ezen rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.

Megosztható a K+F szolgáltatás kedvezménye

A Módosító tv. kiegészíti a belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozóan igénybe vehető kedvezmény szabályát.
A módosítás szerint az adózás előtti eredményt csökkentő tételt a szolgáltatást nyújtó helyett a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan is érvényesítheti. A megosztás alkalmazásának feltétele, hogy a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítik a szolgáltatás kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét, a szolgáltatás nyújtója által maximálisan érvényesíthető összeget, valamint ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget. A nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felelősek.
Az összesen igénybe vehető kedvezmény megosztás esetén sem haladhatja meg a szolgáltatás nyújtójánál rendelkezésre álló maximumot.
E megosztás alá tartozó kedvezményt sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem adhatja tovább a kapcsolt vállalkozása felé.

Lásd: Tao törvény 7. § (18a)-(18d) bekezdés
Hatályos: 2018. július 26. napjától
Átmeneti rendelkezés: A Tao törvény 29/A. § (64) bekezdése alapján a Tao törvény 7. § (18a) bekezdése szerinti megosztás első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható, feltéve, hogy az érintett adózók 2018. adóévre vonatkozóan társasági adóbevallást még nem nyújtottak be.

Elismert költség a munkahelyi óvoda költsége

Bevezetésre kerül a társasági adózásba a munkahelyi óvoda fogalma. A fogalom-meghatározás szerint a munkahelyi óvoda olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja.
A munkahelyi óvoda üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség és ráfordítás – a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költséggel és ráfordítással azonosan – elismert költség lesz a társasági adóalap megállapításakor.

Lásd: Tao törvény 4. § 24/a. pont, 3. számú melléklet B) rész 20. pont
Hatályos: 2019. január 1. napjától

Bővül az egyszerűsített nyilatkozatadás lehetősége ingyenes juttatások esetén

A Tao törvény hatályos rendelkezése alapján növeli az adózás előtti eredményt az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából,
–    visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz,
–    a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát),
–    az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,
–    az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint
–    e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,
ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő Tao törvény szerinti nyilatkozatával.
A 2017-től nyújtott támogatások esetén a Tao törvény lehetőséget biztosított egy egyszerűsített nyilatkozatadásra, mely szerint a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.
A Módosító tv. bővíti az egyszerűsített nyilatkozat adásának lehetőségét azzal, hogy a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, illetve a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Lásd: Tao törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pont
Hatályos: 2019. január 1. napjától

Változik a bejelentett részesedés fogalma

A bejelentett részesedés fogalma a Tao törvényben több vonatkozásban is módosul.
A 2018. augusztus 24-éig hatályos szabályok értelmében, amennyiben az adózó a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés mellé további részesedést szerzett, akkor e további részesedés csak akkor volt bejelenthető, ha az adózó az „alap” részesedés szerzését is bejelentette az adóhatósághoz.
A Módosító tv. alapján e feltétel a további részesedések vonatkozásában megszűnt, ami azt jelenti, hogy az utóbb szerzett részesedések már nem csak akkor jelenthetők be, ha az adózó a korábban megszerzett részesedését is bejelentette.
E módosításhoz kapcsolódóan egy újonnan beiktatott átmeneti rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedéseket az adózók – erre irányuló választásuk alapján – akkor is bejelenthetik az új szabályok hatálybalépését követő 75 napon belül, vagyis legkésőbb 2018. november 8. napjáig az adóhatósághoz, ha egyébként a korábbi részesedésszerzésüket nem jelentették be. Így, ha az adózó egy belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben vagy külföldi személyben elsőként megszerzett részesedését nem jelentette be, és 2018-ban ugyanebben a személyben további részesedést szerzett, akkor e további részesedést a fenti határidőn belül bejelentheti az adóhatósághoz akkor is, ha egyébként az annak megszerzésétől számított 75 nap már eltelt.
A Módosító tv. rendelkezése alapján az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedések mellett a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek sem kezelhetőek bejelentett részesedésként a társasági adóalap megállapítása során.
A Módosító tv. könnyítéseként az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett, korábban már bejelentett részesedéseket az átalakulás, egyesülés, szétválás miatt nem kell ismételten bejelenteni. Ezáltal már nem az az eset mentesül az ismételt bejelentés alól, amikor az átalakuló, egyesülő, szétváló társaságnak van bejelentett részesedése, hanem az is, ha a korábbi tulajdonos szerez az átalakuló, egyesülő, szétváló társaságban részesedést. Ehhez kapcsolódóan rögzítésre kerül, hogy az egy éves tartási idő szempontjából az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem szakítja meg a tartási idő folyamatosságát.
A bejelentett részesedés egyéb szabályai tekintetében nincs változás, így például továbbra sem kell új bejelentést tenni abban az esetben, ha a korábban már bejelentett részesedés értékének százalékos mértéke nem változik, viszont a részesedés értéke növekszik. A bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő pedig továbbra is a szerzést követő 75 nap.

Lásd: Tao törvény 4. § 5. pont
Hatályos: 2018. augusztus 25. napjától
Lásd: Tao törvény 7. § (1) bekezdés dz) pont
Hatályos: 2018. július 26. napjától


A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetés kedvezményének pontosítása

A Tao törvény kiegészül a korai fázisú vállalkozásokban történő részesedés-szerzés kedvezménye kapcsán egy olyan rendelkezéssel, mely meghatározza, hogy hogyan alakul az adóalap-csökkentés, ha a részesedés a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakon belül részben kivezetésre kerül vagy annak vonatkozásában értékvesztést számolnak el. Ennek megfelelően amellett, hogy a kivezetés adóévében alkalmazni kell a kétszeres növelő tételt, a csökkentő tétel alkalmazása folytatható a kivezetést, az értékvesztés elszámolását követő adóévekben, azzal, hogy a csökkentés összegét a részbeni kivezetés, értékvesztés miatt módosított értékre figyelemmel kell megállapítani.

Lásd: Tao törvény 7. § (8e) bekezdés
Hatályos: 2019. január 1. napjától

A Tao törvény hatályos rendelkezése alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként igénybevett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedését a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést kivéve – kivezeti, részben kivezeti. A Módosító tv. szerint a kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere is kivételt jelent az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége alól.

Lásd: Tao törvény 8. § (1) bekezdés g) pont
Hatályos: 2019. január 1. napjától

A Tao törvény hatályos rendelkezése alapján a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések esetében az egy vállalkozásra tekintettel érvényesíthető kedvezményi összeg adóévenként legfeljebb 20 millió forint. A Módosító tv. pontosítása szerint a 20 millió forintot adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként kell figyelembe venni, tehát a befektetéseket a korlát szempontjából nem kell összevonni.

Lásd: Tao törvény 7. § (1) bekezdés m) pont
Hatályos: 2019. január 1. napjától

Az ellenőrzés, önellenőrzés és az adóalap korrekció

Az adóellenőrzéshez, önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek célja, hogy a számviteli törvény szerint az adóévi eredményben elszámolt nem jelentős összegű hibahatásokat semlegesítsék, hiszen azok korábbi adóalapot érintenek, melyet az adózó az Art. szerinti önellenőrzés során helyesbít. A számviteli önellenőrzés azonban nem feltétlenül jelenti, hogy az Art. szerinti önellenőrzés is megvalósul. Amennyiben a számviteli önellenőrzés nem von maga után Art. szerinti önellenőrzést (például elévülés miatt), akkor az adóalap-korrekciós tételek alkalmazása következtében sem a tárgyévi adóalapban nem jelenik meg a hibahatás, sem a korábbi adóévek adóalapjában nem jelenik meg az Art. szerinti önellenőrzés hiánya miatt. Ezzel összefüggésben a Módosító tv. arról gondoskodik, hogy az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek csak akkor legyenek alkalmazhatóak, ha az adóigazgatási rendtartásról, illetve az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés történik.

Lásd: Tao törvény 7. § (1) bekezdés u) pont, 8. § (1) bekezdés p) pont
Hatályos: 2019. január 1. napjától

Adófelajánláskor nem kell vizsgálni az adótartozás mértékét

A Módosító tv. alapján az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adófelajánlás iránti nyilatkozat megtételekor nem kell vizsgálni az adótartozás mértékét. Ilyen módon az adótartozás 100 ezer forintot meghaladó mértékének vizsgálatára csak az adófelajánlás összegének kiutalásakor kerül sor, és az ilyen mértékű adótartozás a jövőben is az adófelajánlás akadályát jelenti.

Lásd: Tao törvény 24/A. § (10) bekezdés
Hatálytalan: 2018. július 26. napjától

Megszűnik az adókedvezmények önellenőrzéssel való érvényesítésére vonatkozó tilalom

Az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályaihoz történő igazodás érdekében megszűnik a Tao törvényben az adókedvezmények önellenőrzéssel történő érvényesítésére vonatkozó tilalom.

Lásd: Tao törvény 29/D. § (11) bekezdés, (16) bekezdés
Hatálytalan: 2018. július 26. napjától

Az összefoglalót készítette
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő.

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.