• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.
Ez a tartalom 807 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A teljesítés időpontja 12 hónapnál hosszabb elszámolási időszak esetén

2017. 05. 05.

Az időszakos elszámolású ügyleteknél a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 58. §-ában foglaltak szerint kell megállapítani. A teljesítés időpontjának meghatározásához mindenképpen szükséges az elszámolási időszak, vagyis azon időszak ismerete, amelyre az ellenértéket meghatározzák, vagy amelyre vonatkozóan a felek elszámolnak egymással.

Az elszámolási időszak ismeretének hiányában a teljesítés időpontja sem határozható meg.
Az Áfa-tv. 58. § alapján a teljesítés időpontja
a)    az elszámolási időszak utolsó napja, ha az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napja;
b)    a számla (nyugta) kelte, de legkésőbb az elszámolási időszak utolsó napja (ha az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, valamint a számla (nyugta) nem került kiállításra az elszámolási időszak utolsó napját megelőzően);
c)    az esedékesség napja, ha az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik és az esedékesség napja nem későbbi, mint az elszámolási időszak utolsó napját követő 59. nap;
d)    az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, illetve azt követő időpont;
e)    az elszámolási időszak utolsó napja, ha a számla kiállításának időpontjában az esedékesség időpontja nem ismert.
Mint látható, ha az ügylet teljesítője nincs tisztában az elszámolási időszakkal, akkor nem tudja meghatározni a teljesítés időpontját sem. Ennek következtében, ha a felek időszakos elszámolásban kívánnak megállapodni, akkor az elszámolási időszakot is feltétlenül meg kell határozniuk.


Az elszámolási időszakot a felek szabadon határozhatják meg, és közös döntésük alapján bármikor módosíthatják.
Feltétlenül javasolható, hogy a felek az elszámolási időszakot az ügyletre vonatkozó szerződésben pontosan és egyértelműen határozzák meg, és amennyiben azt módosítják, akkor írásban is rögzítésre kerüljön a változás bekövetkezésének időpontja, és a módosított elszámolási időszak.

A teljesítés időpontjának meghatározására speciálist szabályt fogalmaz meg az Áfa-tv. 58. § (3) bekezdés b) pontja, amely szerint abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) és (1a) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként – teljesítés történik egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben a tizenkettedik hónap utolsó napján is.


E szabály alapján, ha az elszámolási időszak a felek megállapodása alapján 12 hónapnál hosszabb, akkor a tizenkettedik hónap utolsó napjával az addig teljesített értékesítések [ide nem értve az Áfa-tv. 89. §-a szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítéseket, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetében az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti a 140. § a) pontja alapján] tekintetében időarányos részteljesítés következik be, és az ellenértéket terhelő áfát is el kell számolni.


Kérdésként merül fel, hogy milyen összefüggés áll fenn az Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdése és a (3) bekezdés b) pontja között.
Álláspontom szerint, ha az Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdése alapján teljesítési időpont állapítható meg az első 12. hónap utolsó napját megelőzően, akkor ebben az esetben a teljes elszámolási időszakra megállapított ellenérték után adófizetési kötelezettség keletkezik, ezáltal az első 12. hónap utolsó napján részteljesítés nem következik be. Amennyiben az Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdése alapján az első 12. hónap utolsó napját megelőzően nem áll be teljesítés, akkor az Áfa-tv. 58. § (3) bekezdés b) pontja szerint a 12. hónap utolsó napján időarányos részteljesítés következik be. Ezt követően, ha az Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdése szerinti teljesítési időpont nem következik be, akkor újabb időarányos részteljesítés áll be a második 12. hónap utolsó napján is, feltéve, hogy az elszámolási időszak 24 hónapnál hosszabb.

Példa
„A” Kft. 2017. január 1-jétől 2018. december 31-ig terjedő időszakra ingatlant ad bérbe „B” Kft. részére. A felek által meghatározott bérleti díj 5.000.000 Ft + áfa („A” Kft. az adókötelessé tételt választotta bérbeadási tevékenységére).
Tegyük fel, hogy a felek által kötött szerződés szerint az említett időszakra megállapított bérleti díjat „B” Kft. 2017. december 31-ig köteles megfizetni és A” Kft. 2017. december 10-én kiállította az 5.000.000 Ft + áfa bérleti díjról a számlát „B” Kft. részére.
Ebben az esetben az Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontja alapján a teljesítés időpontja a számla kelte, azaz 2017. december 10-e, tekintettel arra, hogy az esedékesség az elszámolási időszak (jelen esetben a bérlet időtartama, mivel részteljesítés még nem történt) utolsó napját megelőzi, és ezt megelőzően a számla kiállításra került.
Tehát „A” Kft. a teljes bérleti díjat (5.000.000 Ft-ot) terhelő 1.350.000 Ft áfát 2017. december 10. napját magában foglaló bevallásában köteles elszámolni.
Tegyük fel, hogy a felek által kötött szerződés szerint az említett időszakra megállapított bérleti díjat „B” Kft. 2018. március 31-ig köteles megfizetni és „A” Kft. 2017. december 31-ig nem állította ki az 5.000.000 Ft + áfa bérleti díjról a számlát „B” Kft. részére.
Ebben az esetben már belép az Áfa-tv. 58. § (3) bekezdés b) pontja, amely alapján 2017. december 31-én időarányos részteljesítés áll be, amely folytán „A” Kft. köteles 2.500.000 Ft + áfa összegről „B” Kft. felé számlát kiállítani. „A” Kft. a 2.500.000 Ft-ot terhelő 675.000 Ft áfát 2017. december 31. napját magában foglaló bevallásában köteles elszámolni.
Amennyiben a fennmaradó 2.500.000 Ft + áfa bérleti díjról „A” Kft. kiállítja a számlát 2018. március 1-jén, akkor a teljesítés időpontja a számla kelte, azaz 2018. március 1-je, tekintettel arra, hogy az esedékesség az elszámolási időszak (jelen esetben 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszak, mivel 2017. január 1-jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan már részteljesítés történt) utolsó napját megelőzi, és ezt megelőzően a számla kiállításra került.
„A” Kft. a 2.500.000 Ft-ot terhelő 675.000 Ft áfát 2018. március 1. napját magában foglaló bevallásában köteles elszámolni.

Előfordulhat, hogy a felek több általuk meghatározott elszámolási időszak tekintetében elmulasztják egymás között az elszámolást. Ezek lehetnek egymást követő időszakok, de ezek közé ékelődhet egy vagy több olyan elszámolási időszak is, amely tekintetében a felek egymással elszámoltak.

Példa
A felek negyedéves elszámolási időszakban állapodtak meg.
A felek elszámoltak egymással 2016. I. negyedévre, viszont II. negyedévre nem, azonban III. és IV. negyedévre vonatkozóan ismét megtörtént az elszámolás.
Az elszámolásra sor került 2017. I. és II. negyedévre, viszont III. negyedévben ez nem történt meg.
Felmerül az a kérdés, hogy azok az elszámolási időszakok, amelyek tekintetében nem valósult meg az elszámolás, egybe kell-e számítani, illetve egybeszámíthatók-e?
A példában vázolt esetben ez azt jelenti, hogy 2016. II. negyedév és 2017. III. negyedév nem kezelhető egy elszámolási időszakként. Ebből az is adódik, ha a felek utólag elszámolnak egymással, akkor a teljesítő félnek külön számlát kell kiállítani a 2016. II. negyedéves és a 2017. III. negyedéves időszakról.
Amennyiben a felek az elszámolást elmulasztották, akkor ez a körülmény a teljesítés időpontjának meghatározására lehet hatással oly módon, hogy az Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja alapján az elszámolási időszakot követő 60. nap lesz a teljesítés napja.
Az egybeszámíthatóság hiányában nem állhat elő az az eset sem, hogy a felek közötti elszámolás hiányában ezen időszakok 12 hónapnál hosszabb elszámolási időszakot „alkotnak”.
Ilyen jellegű jogértelmezést az Áfa-tv. 58. § (3) bekezdés felvezető szövege sem támaszt, mivel „az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik” fordulat az időszak kifejezést egyes számban használja, tehát nem több elszámolási időszakról van szó, amelyek időtartamának összeadása egy 12 hónapnál hosszabb elszámolási időszakot eredményez.
Az Áfa tv. 58. §-ának alkalmazásában az elszámolási időszak időbelileg összefüggő, zárt időszakot jelent.

Bonácz Zsolt
adószakértő