• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 98 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A vezető tisztségviselők felelőssége és a felelősségbiztosításuk adókötelezettsége

2018. 09. 06.

Az új polgári jogi szabályok újraszabályozták a vezető tisztségviselők károkozásért való felelősségét. A felelősségi szabályok szigorúbbá válása következtében egyre gyakoribb a vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítás, melynek adózási szabályait ismerteti cikkünk.

A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:541. §-a – a szerződésen kívüli károkért való felelősség körében – szabályozta a hatálya lépést követően a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősséget. E szabály arról rendelkezett, hogy „ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel”. A hivatkozott rendelkezés alapján akkor volt megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a jogi személy szerződéses viszonyain kívül járt el, a kárt okozó esemény, magatartás a vezető tisztségviselői minőségével volt összefüggő, a magatartása felróható volt és a vezető tisztségviselő a kárt előre látta vagy előre láthatta volna.

Az új felelősségi tényállás a gazdasági életben komoly aggodalmat keltett, a vonatkozó szakirodalomból pedig az derült ki, hogy a jogalkotó eredeti szándéka nem arra irányult, ahogyan ezt az új felelősségi szabályt a gyakorlatban értelmezték. Az értelmezési bizonytalanságot tovább növelte az a vitatott kérdés, hogy a Ptk. 6:541. §-a alkalmazható-e abban az esetben is, ha a károsult és a jogi személy között jogviszony áll fenn. A problémás helyzetet a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény oldotta fel, mely hatályon kívül helyezte a Ptk. rosszul megszövegezett és nehezen értelmezhető kárfelelősségi szabályát, a 6:541. §-t. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor kiegészült a Ptk. 3:24. §-a egy új (2) bekezdéssel, amely szerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. Az új rendelkezés továbbá beépítette a vezető tisztségviselők károkozásával összefüggésben a bírói gyakorlatban korábban kialakult azon tényállást, mely szerint, ha a vezető tisztségviselő a kárt szándékosan okozza, akkor a jogi személy felelőssége mögé bújva nem tud mentesülni, hanem a harmadik személy felé közvetlenül is felel. A károsult érdekeinek védelme érdekében ebben az esetben a jogi személy vagyona is fedezetül szolgál azáltal, hogy a vezető tisztségviselő és a jogi személy egyetemlegesen felel. A vezető tisztségviselő felelősségének egységes meghatározása azzal az előnnyel is jár, hogy immár nem merül fel értelmezési kérdésként az, hogy a károsult és a jogi személy között fennállt-e jogviszony vagy sem, hanem annak a kérdésnek van csupán jelentősége, hogy a vezető tisztségviselő a károkozáskor e jogkörében járt-e el.

A vezető tisztségviselők felelősségét szabályozó polgári jogi rendelkezés módosításától függetlenül az utóbbi években felértékelődött a vezető tisztségviselőkre köthető felelősségbiztosítás (angol rövidítéssel: D&O biztosítás – Directors & Officers Liability Insurance).

A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás keretében a biztosító – a biztosítási szerződéses feltételekben szabályozottak szerint, a biztosítási díj megfizetése ellenében – jellemzően a vezető tisztségviselői tevékenység folytatásával a szerződő társaságnak vagy harmadik személynek okozott kár (és sérelemdíj) megtérítése alól mentesíti a szerződés biztosítottját, feltéve, ha ezért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Figyelemmel arra, hogy az ilyen típusú felelősségbiztosítások esetén a biztosítási díjat fizető szerződő fél az érintett társaság, és a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a vezető tisztségviselő részére teljesít kifizetést, így azonnal felmerül a kérdés, hogy a társaság által megfizetett biztosítási díj adóköteles jövedelme lesz-e a vezető tisztségviselőnek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2015. január 1. napjától hatályos 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerint nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.

A díjat fizető személy (vagyis a társaság) tevékenységében közreműködő magánszemély (vagyis a vezető tisztségviselő) felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díja tehát adómentes. Ennek további feltétele, hogy a biztosítás a magánszemély olyan feladata ellátásával legyen kapcsolatos, amely a társaság tevékenységét szolgálja. Ez a feltétel azonban gyakorlatilag automatikusan teljesül a vezető tisztségviselők esetében. Így a szűkítő feltétel lényegében azt a felelősségbiztosítást zárja ki az adómentesség köréből, amely a vezető tisztségviselőnek nem a társaság érdekében végzett feladatával áll összefüggésben, hanem például e személy által közlekedési balesetben okozott károkkal.

Érdemes megemlíteni, hogy az Szja tv. 84/ZS. § (2) bekezdése szerint a hivatkozott 4. § (2a) bekezdés b) pontja nem a 2015. január 1-jei hatályba lépéstől alkalmazható, hanem a hatályba lépést megelőző bármely korábbi adóévben is. Így, ha a szerződő társaság már 2015. január 1-jét megelőzően kötött ilyen felelősségbiztosítást a vezető tisztségviselőre, akkor ennek a biztosításnak a díja visszamenőlegesen is adómentesnek minősül.

Fontos azonban figyelemmel lenni a biztosítási szerződés és a biztosító szolgáltatásának tartalmára, tekintettel arra, hogy kizárólag a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díja minősül adómentesnek.

A Ptk. 6:470. §-a szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

Felelősségbiztosítási szerződésnek tehát csak az alapbiztosítás minősül, amely a vezető tisztségviselő által jogszabály – azaz elsősorban a Ptk. – értelmében fizetendő kár vagy sérelemdíj megtérítésére szól. Ha a biztosítás ezen felelősségbiztosítási elemen kívül más összegek megtérítésére is szolgál, akkor ezek a kiegészítő biztosítások nem minősülnek felelősségbiztosításnak. Így például, ha a biztosítás kiterjed a vezető tisztségviselő jó hírnevének orvoslásával összefüggő költségekre, akkor ez a kiegészítő biztosítás nem minősül felelősségbiztosításnak, így a kiegészítő biztosítás díja nem lesz adómentes. Ezért – szükség esetén – célszerű a biztosítási díjat megbontani arra a díjrészre, amely kizárólag a felelősségbiztosítás díja, és arra a díjrészre, amely a felelősségbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) díja.

Tudjon meg mindent a 2019-es adótörvényekről!
Olvasson az összes adóváltozásról egy helyen, több mint 100 oldalas ADÓ/TB különszámunkban - jogszabályi hivatkozásokkal és szakértői magyarázatokkal együtt.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a különszámot a magazinok között.

Előfizetés nélkül pedig kérje a kiadvány hozzáférését ingyenes regisztrációval!
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.