Fizetendő általános forgalmi adó csökkenésének elszámolása önellenőrzés nélkül

Az Áfa-törvény vonatkozó jogszabályhelye szerint ha a korábban bevallott fizetendő adó utólag csökken, akkor a különbözetet legkorábban attól az időponttól kezdve lehet elszámolni, amikor a kibocsátott korrekciós (módosító, illetve érvénytelenítő) számla a címzett rendelkezésére áll.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 153/B. § (1) bekezdése szerint, ha a korábban bevallott fizetendő adó utólag csökken – függetlenül attól, hogy ez milyen okból következett be –, akkor a különbözetet legkorábban attól az időponttól kezdve lehet elszámolni, amikor a kibocsátott korrekciós (módosító, illetve érvénytelenítő) számla a címzett rendelkezésére áll.
Ez a szabály akkor is irányadó, ha a fizetendő adó csökkenése abból adódik, hogy a teljesítő fél egyenes adózású számlát bocsátott ki, miközben a számlázott ügyletre a fordított adózás szabályai vonatkoznak, s ezt a hibáját korrigálja utólag.
E változás következtében - egy speciális szabály kivételével – az adózónak nem kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy milyen okok folytán csökkent az adóalap és/vagy a fizetendő adó, attól függetlenül az előbb említett szabálya az irányadó. Ennek következtében – egy speciális szabály kivételével – nem fordulhat elő, hogy a fizetendő adó csökkentésének elszámolása önellenőrzés benyújtását követeli meg.

Nagyon fontos, hogy a különbözet elszámolásra vonatkozó alapszabályt nem lehet alkalmazni, ha az adófizetési kötelezettség az Áfa tv. 55. § (2) bekezdése alapján áll fenn.

Tehát az érvénytelenítő számla alapján a fizetendő adó csökkentését abban a bevallási időszakban kell elvégezni, szükség esetén önellenőrzés útján is, amelyben az érvénytelenített számlában felszámított áfa bevallásra került. Amennyiben a számla és az azt érvénytelenítő számla kiállítására egyaránt a bevallás benyújtását megelőzően került sor, akkor az eredeti számla kibocsátása alapján az Áfa tv. 55. § (2) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Példa a szabály alkalmazására

Tegyük fel az alábbi körülmények állnak fenn:

• az "A" Kft. kiállított egy számlát "B" Kft. részére, amelyet még a számla kiküldését megelőzően érvénytelenített, és
• a számlán feltüntetett teljesítési időpontja olyan adómegállapítási időszakra esik, amelynek napját magában foglaló bevallási időszakra vonatkozóan a bevallási határidő még nem járt le, és
• az érvénytelenítő számla kiállításának napján, vagy azt megelőzően az érvénytelenített számlán szereplő teljesítési időpont napját magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó bevallás még nem került benyújtásra, és
• az "A" Kft. a "B" Kft. részére sem az eredetileg kiállított (érvénytelenített) számlát, sem az érvénytelenítő számlát nem küldte meg.

A vázolt esetben az eredeti és az érvénytelenítő számla tekintetében "csupán" a kiállítás valósul meg, viszont kibocsátás nem történt meg, hiszen "A" Kft. azokat nem kísérelte meg "B" Kft-hez valamilyen módon eljuttatni.
Ebben az esetben az eredeti és az érvénytelenítő számla figyelembe vehető a még be nem nyújtott bevallásban, azaz az eredeti fizetendő adót az érvénytelenítő számla kiállítása folytán nem kell bevallani.
Ha a címzett részére az eredeti számlák nem kerülnek megküldésre, azok a címzettnél az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét nem képezhetik, ezáltal az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdésében említett korábban megállapított és bevallott adóalapról és/vagy fizetendő adóról, illetve az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdése szerinti eredetileg levonható előzetesen felszámított adóról nincs szó.

A vázolt helyzet előállhat azért, mert az eredeti számla mögött nem húzódott meg teljesítés (például adminisztratív hiba folytán az eredeti számla nem a tényleges vevő részére került kiállításra), de amiatt is, mivel a szerződés utólagos megszűnése folytán a teljesítés meghiúsult, így az eredeti számlát érvényteleníteni kell.

Módosítsuk az előzőekben vázolt alapszituációt akként, hogy az eredetileg kiállított számlában feltüntetett teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó bevallás már benyújtásra került, s a számla és az azt érvénytelenítő számla ezt követően kerül kiállításra (minden más körülmény változatlan).
Előzőleg leírt indokok alapján ebben az esetben is az eredeti és az érvénytelenítő számla figyelembe vehető a határidőt követően benyújtott bevallásban.
Tehát az eredeti fizetendő adót az érvénytelenítő számla kiállítása folytán a számlán feltüntetett teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakban nem kell bevallani.

Tényállás

Vegyük alapul a következő tényállást!
A bevallás benyújtására az előírt határidőben nem került sor. A bevallás benyújtására előírt határidőt követően „A” Kft. „B” Kft. részére az eredetileg felszámított adó összegének csökkentését dokumentáló módosító számlát állított ki olyan számlával kapcsolatban, amelyben feltüntetett teljesítési időpont a bevallással lezárandó bevallási időszakra esett.

Felvethető az a jogértelmezés, hogy „A” Kft. nem jogosult a csökkentett összegű adót bevallani a teljesítés napját magában foglaló bevallási időszakban, hanem abban az eredeti számlában felszámított áfát köteles elszámolni.
Ugyanis az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése és 56. § (1) bekezdése azt követeli meg, hogy az eredetileg kiállított számlában felszámított áfa a teljesítés napját magában foglaló bevallási időszakban kerüljön elszámolásra.
Tehát a módosító számla kibocsátását megelőzően már keletkezett megállapítandó és bevallandó adó, amely tényállás "egyenértékű" az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdésében említett jogszabályi kitétellel (korábban megállapított és bevallott fizetendő adó utólag csökken).
További érvként felhozható az az általános adózási elv is, amely szerint jogsértő magatartásra (a bevallás határidőben történő benyújtásának elmulasztása) adóelőny (teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakra csökkentett összegű áfa elszámolásának lehetősége) nem alapozható.

Előzőekben leírtakkal szemben felhozható az az ellenérv, hogy az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdése objektív feltételt (a korrekcióval érintett számlában foglalt áfa bevallása) állapít meg, így az adózó jogsértő magatartása (bevallást nem adta be az előírt határidőig) nem releváns.

Az viszont teljesen egyértelmű, hogy az adóhatóság által utólagos adóellenőrzéssel lezárt időszak esetében a fizetendő adó megállapítása megvalósul.

Ezáltal, ha az adózó a korrekciós számlát nem adta át az ellenőrzésnek (feltéve, hogy nem az Áfa tv. 55. § (2) bekezdése szerinti tényállás alapján keletkezett az adófizetési kötelezettség), így az ellenőrzés részéről annak figyelembevétele elmaradt, akkor a fizetendő adó csökkentése kizárólag az Áfa tv. 153/B. §-a alapján végezhető el.