• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS
Ez a tartalom 79 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az áfabevallások M lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibák

2019. 12. 12.

Az áfa bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik jellemző oka az, amikor a NAV eltérést tapasztal a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott ’65M-es lapok (Összesítő jelentés) és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között. A NAV tájékoztatóban hívta fel az adózók figyelmét a jellemzően előforduló hibákra.

2018. július 1-től az adóalany a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben a számlák alapján adólevonási jogot gyakorol, a ’65M lapon számlánként nyilatkoznia kell a számlák jogszabály szerinti adattartalmáról, többek között a szállító adószámáról, a számlán feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegéről, a számla sorszámáról és a teljesítési időpontról.

Az M-es lapok benyújtásával kapcsolatban észlelt jellemző típushibák:

Az adózók a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről is beadják az M-es lapot, azonban mivel itt áthárított adó nincs, nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli őket.

Az adózók sok esetben a kompenzációs felárat tartalmazó felvásárlási jegyet is szerepeltetik a bevallás M-es lapján, azonban csak a számlák adattartalmáról kell nyilatkozatot tenni, a felvásárlási jegyekről nem.

A teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja, stb.) tüntet fel.

A számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.

Többször előfordul, hogy az adózók nem adnak be M-es lapot a számláról, mert a számlán áthárított adónak csak egy részét helyezik levonásba.  Ennek gyakori okai:
–    arányosítási kötelezettség esetén az arányosítással meghatározott, levont áfa nem éri el a 100 ezer forintot,
–    a számlán szereplő tételek egy része tételes levonási tilalommal érintett, a levont áfa pedig nem éri el a 100 ezer forintot,
–    az adózó csak a pénzügyileg kiegyenlített beszerzések után gyakorolja a levonási jogot, és ha egy számla ellenértékét több részletben fizeti ki, előfordulhat, hogy egyik kiegyenlítés áfatartalma sem éri el a 100 ezer forintot.

Az adólevonással érintett számla teljes áthárított adójának az összege a mérvadó a nyilatkozattételi kötelezettségnél, így ha a számla adótartalma elérte a jogszabályi összeghatárt, az adózónak nyilatkozattételi kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a számla alapján mekkora összegű áfát helyezett levonásba.

Az adózók sok esetben csak a végszámláról nyújtanak be M-es lapot, de az előlegszámláról nem. Ha az előleg átvételéről kibocsátott számlában az áthárított áfa eléri az értékhatárt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben.

Az előleg- és végszámlákkal kapcsolatos, példákat is tartalmazó tájékoztató elérhető a következő linken (azzal az eltéréssel, hogy itt még 1 millió forint volt az értékhatár):
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/art/A_teteles_belfoldi_os20150219.html?query=%22%C3%B6sszes%C3%ADt%C5%91+jelent%C3%A9s%22

(NAV)