• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó
  • kisadók
Ez a tartalom 109 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Akár 5 millió forint összegű adókönnyítés is kérhető

2020. 06. 11.

A koronavírus-járvány számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. A vállalkozások jelentős része a Kormány célzott intézkedéseivel jelentős támogatásban részesült, de még így is vannak olyanok, akiknek nehézséget jelent az adófizetési kötelezettség határidőben történő teljesítése. Ezeknél a vállalkozásoknál célszerű mérlegelni a fizetési könnyítési lehetőségeket, melyeket a Kormány a veszélyhelyzetre tekintettel átmenetileg két újabb lehetőséggel bővített.

A Magyar Közlöny 2020. április 21-i számában került kihirdetésre a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amely az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott fizetési könnyítési lehetőségeken túl két újabb illetékmentes fizetési könnyítés igénybevételének lehetőségét biztosítja az adózók számára.

Az egyik lehetőség: az adózó fizetési halasztásra vagy részletfizetésre irányuló kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

A Korm. rendelet szerint legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztásra, illetve legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetésre irányuló kérelem nyújtható be az adóhatóságnál nyilvántartott legfeljebb 5 millió forint összegű adóra.

Az adóhatóság a fizetési halasztást, illetve részletfizetést egy alkalommal engedélyezi, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

Fontos, hogy a fizetési halasztás és a részletfizetés nem kombinálható, vagyis az adózónak választania kell a fizetési halasztás és a részletfizetés közül.

Fizetési halasztást, illetve részletfizetést az adózó kérelmezhet, tehát a kérelmet benyújthatják magánszemélyek, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek is. A Korm. rendelet ugyanakkor az adó megfizetésére kötelezett személy (pl. örökös, betéti társaság beltagja, stb.) számára is biztosítja a kérelem benyújtásának lehetőségét.

A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes, és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig terjeszthető elő. Az adóhatóság a kérelmet 15 napos ügyintézési határidővel bírálja el.


A másik lehetőség: az adózó adómérséklésre irányuló kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

A Korm. rendelet szerint az adózó az őt terhelő adótartozásnak legfeljebb 20 százalékkal, legfeljebb 5 millió forinttal történő mérséklését kérelmezheti.

Adómérséklést a nem természetes személy adózó kérelmezhet, tehát a kérelmet kizárólag jogi személyek és egyéb szervezetek nyújthatják be, vagyis a Korm. rendelet alapján a magánszemélyek és egyéni vállalkozók az adómérséklést nem kérelmezhetik. A Korm. rendelet ugyanakkor az adó megfizetésére kötelezett személy számára is biztosítja a kérelem benyújtásának lehetőségét.

Az adóhatóság az adótartozást egy alkalommal mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

Az adómérséklés feltétele tehát a gazdálkodási tevékenység veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt történő ellehetetlenülése, melyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Ebben a vonatkozásban figyelembe vehető a NAV által kiadott, a méltányossági jogkör gyakorlásáról szóló 3004/2020. számú útmutató, amely szerint gazdasági ellehetetlenülés vizsgálatánál különösen az alábbiak kerülnek figyelembe vételre:
a) az eredeti kötelezettség keletkezésének időpontja (régóta fennálló tartozás esetén az adózó mutatott-e fizetési szándékot),
b) a tartozások fennállása alatt volt-e az adózónak korábban mérséklési kérelme, kapott-e egyéb fizetési könnyítést, azt teljesítette-e,
c) az adózó gazdasági tevékenységének eredményessége az elmúlt két év alapján (bevallási és mérlegadatok összevetése, adósminősítés),
d) részes-e az adózó más vállalkozásokban, illetve az adótartozás keletkezése óta átadott-e ingyenesen más vállalkozás részére vagyont (ideértve az adótartozás mértékéhez képest jelentősnek tekinthető alapítványi befizetéseket, közérdekű kötelezettségvállalásokat),
e) folyik-e az adózó ellen csőd-, felszámolási- vagy kényszertörlési eljárás, illetve végelszámolás alatt áll-e,
f) az adózó kötelezettségeinek és követeléseinek összevetése alapján van-e lehetőség mérséklés esetén a gazdálkodás helyreállítására,
g) a társaság kapott-e, vagy fizetett-e ki nagyobb összegű osztalékot.

Az útmutató szerint a gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). Ennek megfelelően az adómérséklés engedélyezése ott indokolt, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető.

Érdemes megemlíteni, hogy a Korm. rendelet szerinti adómérséklés az adózót terhelő adótartozás tekintetében kérelmezhető. Ez azért lényeges, mert az adózás rendjéről szóló törvény az adótartozás mérséklésének lehetőségét kizárólag természetes személy esetében biztosítja. A jogi személyek és a gazdálkodó szervezetek az adózás rendjéről szóló törvény alapján kizárólag pótlék- és bírságtartozás mérséklését kérelmezhetik.

Az adómérséklési lehetőség szempontjából azt is meg kell jegyezni, hogy az adózás rendjéről szóló törvény értelmező rendelkezése szerint adótartozásnak minősül az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, és adónak minősül az adó, a járulék, az illeték, a hozzájárulás, a díj, a központi költségvetés, az Alapok vagy az önkormányzati költségvetés javára teljesítendő, törvényen, önkormányzati rendeleten alapuló kötelező befizetés. Ennek figyelembevételével az adómérséklés az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó kötelezettségek tekintetében kérelmezhető, akár az állami adóhatóságnál, akár az önkormányzati adóhatóságnál.

Fontos, hogy az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

Az adómérséklésre irányuló eljárás is illetékmentes, és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig terjeszthető elő. Az adóhatóság a kérelmet 15 napos ügyintézési határidővel bírálja el.

FIGYELEM!

A Korm. rendelet a levont jellegű kötelezettségek tekintetében is lehetővé teszi mindkét kedvezmény engedélyezését, szemben az adózás rendjéről szóló törvénnyel, amely a kifizető által a magánszemélytől levont adó- és járuléktartozás esetében kizárja a fizetési könnyítés és az adómérséklés lehetőségét.

A Korm. rendelet alapján kérelmezhető fizetési könnyítési lehetőségek mérlegelése esetén ugyanakkor figyelembe kell venni a Korm. rendelet azon korlátozását, hogy amennyiben az adóhatóság az adózó adótartozását a Korm. rendelet alapján mérsékli, akkor a fennmaradó összegre a Korm. rendelet szerint fizetési kedvezmény (fizetési halasztás vagy részletfizetés) nem engedélyezhető. Amennyiben pedig az adóhatóság az adózó részére Korm. rendelet szerinti fizetési kedvezményt (fizetési halasztást vagy részletfizetést) engedélyez, akkor az adótartozás Korm. rendelet szerinti mérséklése már nem engedélyezhető.

Lényegében a Korm. rendelet szerinti fizetési könnyítési lehetőségek együttes engedélyezésére nincs lehetőség, ezért fontos, hogy az adózó a kérelem benyújtása előtt alaposan mérlegelje, hogy melyik kedvezmény igénybe vételével tudja a veszélyhelyzet során előálló fizetési nehézségeit optimálisabban kezelni.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy amennyiben az adózó részére a Korm. rendelet szerinti adómérséklést engedélyez az adóhatóság, akkor az érintett adónemen fennmaradó adótartozásra és az esetlegesen egyéb adónemeken fennálló tartozásra az adózó az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott általános szabályok szerint még előterjeszthet további fizetési könnyítésre irányuló kérelmet. Erre vonatkozóan azonban külön kérelmet kell benyújtani, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben és a Korm. rendeletben meghatározott fizetési könnyítések egy eljárásban nem bírálhatóak el.

A fizetési könnyítésre és az adómérséklésre irányuló kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó a FAG01, illetve a FAM01 jelű nyomtatványon terjesztheti elő. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózónak is lehetősége van elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül a kérelem benyújtására, de választható a papír alapon történő előterjesztés is. A Korm. rendelet átmenetileg lehetővé teszi, hogy az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók e-papíron nyújtsák be a fizetési kedvezmény iránti kérelmüket.

Lezárva: 2020. június 9.