• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • Áfa.
  • adóellenőrzés
  • társasági adó
Ez a tartalom 427 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az adó-visszatérítési támogatás érvényesítésének alapvető szabályai

2019. 07. 31.

A családok otthonteremtésére kialakított támogatási rendszer egyik meghatározó eleme az adó-visszatérítési támogatás, amelynek igénybevételére – az 5 százalékos lakás áfa-hoz hasonlóan – 2019. december 31. napjáig terjedően van lehetőség. Az idei évvel tehát ezen kedvezmény is kivezetésre kerül, így érdemes áttekinteni az alapvető szabályait és feltételeit.

Az adó-visszatérítési támogatás igénybevételét az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tette lehetővé 2016. február 11-től kezdődő hatállyal legfeljebb egy alkalommal, a 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig terjedően.

Az adó-visszatérítési támogatás a Rendeletben foglaltaknak eleget tevő hitelintézetek közreműködésével igényelhető, így a támogatást igénylő személynek ehhez elsődlegesen egy hitelintézettel kell felvennie a kapcsolatot.  Az adó-visszatérítési támogatás egyik alapvető eleme az új ingatlan bekerülési költségét tartalmazó építési költségvetés elkészítése és benyújtása, ugyanis ennek a hitelintézet által történő elfogadása lényegi feltétele a támogatás érvényesítésének.  Ennek megléte alapján pedig – amennyiben valamennyi a Rendelet szerinti feltétel megléte igazolt az igénylő részéről – a Rendeletben írtaknak megfelelően a hitelintézetek intézkednek a támogatás folyósításáról.

Az adó-visszatérítési támogatás igénylésére jogosultak köre

A Rendelet értelmében új lakás építése esetén


a)    a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője (az építési engedély a nevére szól) az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
b)    az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa
igényelhet adó-visszatérítési támogatást.  Megjegyzendő, hogy házastársak esetén mindkét félnek igénylőnek kell lennie, és az új lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie, bár a tulajdoni arányokat illetően nem tartalmaz előírást a jogszabály. Továbbá ennek megfelelően a támogatással felépített új lakásban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont azzal, hogy több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha az érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, akkor e feltételt teljesítettnek kell tekinteni.  

Érdemes utalni arra, hogy a Rendelet korábban kizárta az adó-visszatérítési támogatás köréből az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést, vagyis olyan kivitelezési szerződésre tekintettel való adóvisszatérítést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő – „kulcsrakész” – átadására köteles, amely rendelkezést azonban egy későbbi módosító jogszabály 2018. március 15. napjával hatályon kívül helyezett.

Fontos, hogy az adó-visszatérítési támogatás kizárólag a 27 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe, így a Rendelet szerinti számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

További lényeges feltétel, hogy új lakás építéséhez támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az igénylő az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Az új ingatlannal kapcsolatos követelmények

A Rendelet szerint új építésnek  kell minősíteni a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott vagy azt követően kiállított


a)    építési engedéllyel, vagy
b)    egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező olyan lakás építését,
amelyre az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig
a)    használatbavételi engedéllyel, vagy
b)    a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, vagy
c)    egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal
még nem rendelkezik.

A Rendelet alkalmazásában továbbá új lakás  a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével


a)    az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
b)    tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, a fenti a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Az új ingatlan kapcsán fontos utalni a Rendeletben foglalt azon követelményekre is, amelyek értelmében


a)    az igénylőnek a támogatás folyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell laknia, amelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kell igazolni a hitelintézet felé, s amelynek nem teljesítése esetén a hitelintézetnek jelentéstételi kötelezettsége van a járási hivatal felé;
b)    az adó-visszatérítési támogatással érintett lakásra 10 évre szólóan az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre;
c)    ezen 10 éves időtartamra az új lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

A támogatás összegére és folyósítására vonatkozó szabályok, tárgyi feltételek

A Rendeletben foglaltak szerint az igényelhető adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de az bármely esetben legfeljebb 5.000.000 Ft lehet.

A támogatás összegének folyósítása a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik a számlák igénylő által történő bemutatásának megfelelően.  Míg az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.  A folyósítást a hitelintézet azonban a fentiek mellett is csak akkor kezdi meg, ha az igénylő a CSOK-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül a saját erejét az új lakás építésére már felhasználta.

A folyósítás feltétele, hogy a támogatott személy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutassa az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékáról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.  Megjegyzendő, hogy a Rendelet szerint a számlabenyújtási kötelezettség mértéke csökkenthető benyújtandó számlák összegének legfeljebb 20 százalékig, ha bontott anyagok is felhasználásra kerülnek és ennek összegét a felelős műszaki vezető tételesen írásban igazolja.

A számlákat illetően további kikötésként írja elő a Rendelet, hogy csak az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el; továbbá ha a számlák alapján az igénylő által megfizetett általános forgalmi adó mértéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el azokat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést is.

A támogatás utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.

A támogatott személy a Rendelet értelmében köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.

A támogatás igénybe vételének személyi feltételei

Biztosítotti jogviszony
Az adó-visszatérítés iránti támogatáshoz a Rendelet alapján a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél –
a)    a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított kell, hogy legyen – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt –, vagy
b)    felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat kell, hogy folytasson.
A biztosítotti jogviszonynak legalább 180 napja folyamatosnak kell lennie – ideértve, ha abban legfeljebb 30 nap megszakítás van –, amely teljesíthető:
a)    magyar TB jogviszonnyal (ide nem értve a közfoglalkoztatotti jogviszonyt), vagy
b)    középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokról szóló iskolalátogatási bizonyítvánnyal, vagy
c)    valamely másik Európai Gazdasági Térség tagállamának társadalombiztosítási rendszere általi kiállított és hiteles fordítással igazolt TB igazolással.
A folyamatos TB jogviszonyt az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által a kérelem befogadását megelőző legfeljebb 30 napnál nem régebben kiállított igazolással kell bizonyítani, kivéve annak esetében, aki a kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. (A külföldi biztosítási időszakot az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással kell igazolni.)

Köztartozás-mentesség
A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen az adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása, amelyről – ha nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adatbázisban – az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles nyilatkozni a hitelintézet felé.

Büntetlen előélet
A támogatás igénylésének feltétele az is, hogy az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság
a)    a Rendelet 1. sz. mellékletében tételesen meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt nem állapította meg vagy
b)    bár ilyen bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a támogatás igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.

A büntetlen előéletről az igénylő a kérelem benyújtásakor szintén büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles nyilatkozni, amely nyilatkozathoz csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a nyilatkozatban foglalt személyes adatokat a hitelintézet, állami adóhatóság és a járási hivatal a támogatásra való jogosultsága megállapításának és az igénybevétel jogszerűsége ellenőrzésének céljából és időtartamára kezelje.

A fenti rendelkezések, az adó-visszatérítés feltételrendszerének értelmezését és alkalmazását illetően kiemelendő, hogy mivel – a fent jelzettek szerint – az adó-visszatérítési támogatással kapcsolatos ügyintézés, a támogatási kérelem elbírálása, a támogatás folyósítása a hitelintézetek jogkörébe tartozik, ezért – bár alapvetően a Rendelet fenti szabályozásának keretei között kell eljárniuk – a belső szabályzatokból fakadó esetleges sajátos feltételek, követelmények okán mindenképpen javasolt a támogatás igénybevételének lehetőségeit, részletes követelményeit és ügymenetét illetően a választott hitelintézettel (előzetesen) konzultálni.