Ez a tartalom 1365 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az egyéni vállalkozók is 100 százalékban elszámolhatják a fejlesztési tartalékot

2020. 07. 24.

A veszélyhelyzet idején a Kormány a társasági adóalanyok számára lehetővé tette, hogy az adózás előtti eredményüket fejlesztési tartalék címén egy magasabb összeggel csökkentsék. A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény 2020. július 15-i hatállyal az egyéni vállalkozók számára is biztosítja, hogy a vállalkozói bevétel fejlesztési tartalék címén a teljes összeggel csökkenthető legyen.

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját döntése alapján csökkentheti a vállalkozói jövedelem megállapítása során a bevételét fejlesztési tartalék címén. Az elszámolt összeg – a törvénymódosítást megelőzően – legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehetett.

A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a társasági adóalanyok számára már biztosította, hogy az adózás előtti eredményüket fejlesztési tartalék címén egy magasabb összeggel csökkentsék. Annak érdekében, hogy ne csak a gazdasági társaságok, hanem az egyéni vállalkozók is élhessenek ezzel a kedvezményes lehetőséggel, a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény 2020. július 15-i hatállyal módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, és lehetővé tette, hogy az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételüket fejlesztési tartalék címén a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevételük 50 százaléka helyett annak teljes összegével csökkenthessék. A fejlesztési tartalék címén nyilvántartásba vehető összeg felső korlátja nem módosul, az továbbra is 500 millió forint marad.

A fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó szabályozás sem változik. Ennek megfelelően a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített – beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Amennyiben a beruházási, felújítási célú felhasználás nem teljesül (akár a cél szerinti felhasználásra előírt időtartamon belül történő kivezetéssel, akár a cél szerinti felhasználásra előírt időtartam lejártával), akkor meg kell fizetni a kivezetett rész, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végén még nyilvántartott rész után a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a kivezetett, illetve nyilvántartott résznek a vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót.

A cél szerinti felhasználás egyben azt is jelenti, hogy a beszerzési árnak a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet a költségek között elszámolni. A fejlesztési tartalék képzése így felfogható egy előrehozott értékcsökkenési leírásnak is, mivel értékcsökkenési leírás alá vonni a beruházási költségnek a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet.

(Adópraxis Szerkesztőség)

Lezárva: 2020. július 22.

 

Adópraxis (2020-07-24)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!