• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.
Ez a tartalom 947 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az alanyi adómentes értékhatár és a kata bevételi határ 2017. évi változása

2016. 12. 15.

2017-től az alanyi adómentesség értékhatára és a 40%-os adót nem viselő kata-bevételi határ is változik. Így készüljünk az új szabályok alkalmazására.

Az alanyi adómentesség értékhatára
 
A 2016. november 25-én kihirdetett 2016. évi CXXV. törvény az alanyi adómentesség értékhatárát 2017. január 1-jétől 8 millió forintra emelte.
Nincs változás abban, hogy bizonyos ügyletek az alanyi adómentesség értékhatárába nem számítanak be, tehát ezen ügyletek teljesítésénél az adózó nem jár el alanyi adómentes minőségében.
Abban a tekintetben sincs változás, hogy az adómentes ügyletek (így pl. az adómentes ingatlan-bérbeadás is) alapvetően beszámítanak az értékhatárba, kivéve az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes ügyleteket, valamint a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti szolgáltatásokat, ha ezeket az adózó kiegészítő jelleggel végzi.
 
A 2016. évi CXXV. törvény az Áfa tv. átmeneti rendelkezései közé az alábbi rendelkezést iktatta:
 
„310. § (1) Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet a 2017. naptáriévre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése,szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szintengöngyölített – összege
a) sem a 2016. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 8.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”
 
Az Áfa tv. 191. § (3) bekezdése szerint az alanyi adómentesség értékéhatárának túllépése esetén ezen esemény megvalósulását követő második naptári év végéig az alanyi adómentesség ismételten nem választható.
A fenti 310. § azt biztosítja, hogy azok az adózók, akik 2015-ben, vagy 2016-ban az értékhatárt átlépték, és emiatt beléptek az áfa-körbe, akkor a 191. § (3) bekezdéstől eltérően, 2017. január 1-jétől visszatérhetnek az alanyi adómentességre, ha teljesítik a310. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt. Ezt 2016. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.
 
Azok az evás vállalkozások, akik 2017. január 1-jétől áttérnek a katáraúj áfa-alanyoknak minősülnek, ezért az alanyi adómentesség választásához az Áfa tv. 188. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt kell teljesíteniük, amely szerint 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege ésszerűen várhatóan, valamint ténylegesen nem haladja meg a 8 millió Ft-ot. 
 
Amennyiben az evás vállalkozás nem 2017. január 1-jétől, hanem később tér át a kisadózásra, akkor jogosult az alanyi adómentesség választására, ha összes termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának ellenértéke várhatóan, valamint ténylegesen a 8 millió Ft időarányosan számított összegét nem haladja meg.
 
Azok a nem evás (tehát a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá tartozó) és áfa körbe tartozó vállalkozások, akika 2017. év folyamán térnek át katára, év közben nem jogosultak az alanyi adómentesség választására. Legkorábban erre 2018. január 1-jétől van módjuk, ha megfelelnek az Áfa tv. 188. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak.
 
Az Áfa tv. 310. §-ával összefüggésben a következő kérdések vetődnek fel:
új Újáfa-adóalanyok esetében az alanyi adómentesség választása automatikus jog-e,azaz minden körülménytől függetlenül feltételezheti-e az adózó, hogy az ügyleteinek ellenértéke várhatóan, valamint ténylegesen a 8 millió Ft-ot, vagy annak időarányosan számított részét nem haladja meg, illetve ezt megítélheti-e a várható adatok alapján?
azok Azokaz áfa-adóalanyok, akik teljesítették a 310. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, azok automatikusan feltételezhetik-e a b) pontban foglalt feltétel teljesülését, vagy ezt úgyszintén a várható adatok alapján kell megítélni?
 
Új áfa-adóalanyok esetében (kivéve az eva alól kilépőket) magam részéről alapvetően az első jogértelmezéssel értek egyet, azonban meg kívánom jegyezni a következőket. Amennyiben a vállalkozás alapításkori adatai (pl. jegyzett tőke nagysága) alapján az alanyi adómentesség választása nem tekinthető ésszerűnek, akkor annak választása nem minősül jogszerűnek. Azonban ezt az adóhatóságnak nem könnyű bizonyítania.
 
A nem új adóalanyok esetében (ideértve az eva alól kilépőket is) a második jogértelmezéssel értek egyet, azzal a kiegészítéssel, hogy a 2017-re várható adatokból kell kiindulni, amelyeket alapvetően a 2016-ben teljesített ügyletek áfa nélküli ellenértéke alapján kell megítélni, ha azok teljesítése 2017-ben bizonyosan várható. Álláspontom szerint ebbe a körbe azok az állandó megbízások tartoznak, amelyek 2016. december 31-ig megkötött szerződésen alapulnak, vagy a szerződés megkötése 2017-ben vélelmezhető. Amennyiben a szerződés vonatkozott volna 2017-re, de a szerződés megszűnt 2016. december 31-ig, vagy ez 2017-ben vélelmezhetően megtörténik, akkor első esetben a szerződést nem kell figyelembe venni a következő évi kalkulációnál, második esetben pedig a vélelmezhetően teljesített áfa nélküli ügyleti értéket kell számításba venni.
Megítélésem szerint a 2016-ban teljesített eseti megbízásokat azonban teljes mértékben figyelmen kívül lehet hagyni a 2017-re vonatkozó kalkulációnál. Ugyanis az adózótól nem vitatható el az a jog, hogy adótervezési szempontokat érvényesítsen, azaz az eseti megbízásokat az alanyi adómentesség „megszerzéséhez” és megtartásához „szükséges” mértékben fogadjon el.
Amennyiben az adózó esetében rosszhiszemű magatartás állapítható meg, tehát a 2017. évi teljesített ügyletek alapján nem állt szándékában az alanyi adómentes értékhatár alatt tartani az értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértékét, akkor az alanyi adómentesség választása jogsértőnek minősíthető azzal, hogy ennek bizonyítása az adóhatóság részéről nem lesz egyszerű feladat.
 
Az alanyi adómentesség 2017. évre történő fenntartása nem automatizmus. Akkor illeti meg az adózót, ha vélelmezhetően az összes ügyleténekellenértéke várhatóan, valamint ténylegesen a 8 millió Ft-ot nem haladja meg. 
Fontos, hogy az előleg összege nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába, a teljes ellenérték az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjában veendő majd figyelembe.
 
Az alanyi adómentesség választásának bejelentése
 
Az új adóalanyok a bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozhatnak az alanyi adómentesség választásáról, feltéve, hogy az ehhez szükséges feltételt teljesítik.
Az alanyi adómentes adóalanynak nem kell bejelentést tennie a tárgyév utolsó napjáig, ha következő évben is alanyi adómentes kíván maradni, feltéve, hogy ehhez szükséges feltételnek megfelel.
Az áfa-körbe tartozó adózónak a tárgyév utolsó napjáig kell nyilatkoznia az alanyi adómentesség következő évre történő választásáról.
Előfordulhat, hogy az alanyi adómentesség átlépésére vonatkozó bejelentési kötelezettség 2016. december 31-ét követően lenne esedékes az erre vonatkozó 15 napos határidő folytán. Ebben az esetben még 2016. december 31-e előtt be kell jelenteni az áfa-körbe való belépést, és ezt követően, de még december 31-ig be kell jelenteni az alanyi adómentesség választását.
Ezt egy nyomtatványon nem lehet megtenni, de akár egy napon belül, egymás után, több nyomtatvány is benyújtható, először az áfa-körbe való belépésről, utána az alanyi adómentességre való visszatérésről.
 
A 40%-os adót nem viselő bevételhatár a katában
 
Az értékhatár 6 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra emelkedik, feltéve, hogy a katás vállalkozó a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót fizetni.Amennyiben a tételes adót nem kell megfizetni a naptári év minden egyes hónapjára, akkor a 40%-os mértékű adót nem viselő bevételhatár a tételes adó fizetésével érintett hónapok számának és az 1 millió forintnak a szorzata.Tehát a katás vállalkozás nem feltétlenül a 12 millió Ft-ot meghaladó bevétele után köteles 40%-os mértékű adót fizetni.
 
Az alanyi adómentesség értékhatárának és a kata bevételi határának „kapcsolata”
 
Jelen esetben a „kapcsolat” az, hogy nincs kapcsolat. Ez nagyon fontos szabály.
A katás vállalkozás bevételéből nem következik, hogy meghaladta, illetve nem haladta meg az alanyi adómentesség értékhatárát. Az Áfa tv. szerint teljesített ügyletek összes ellenértékéből nem következik, hogy a katás vállalkozás nem köteles 40%-os adót fizetni.
Ennek az az oka, hogy a katás bevételnek a ténylegesen megszerzett vagyoni érték minősül, ezzel szemben az alanyi adómentesség értékhatáránál a teljesített ügyleteket kell figyelembe venni.
 
Ezt a helyzetet legszemléletesebben az időszakos elszámolású ügyletek alapján lehet bemutatni.
 
Példa:
 
Nagy Elek alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó 2016-ban 5.800.000 Ft bevételt realizált, amely 2016-ban teljesített ügyletekből keletkezett. Azonban Nagy Elek 2016 végén teljesített (Áfa tv. szerinti teljesítési időpont 2016.) nettó 500.000 Ft ellenérték fejében időszakos elszámolású ügyletet, amely bevételként nem volt figyelembe vehető 2016-ban, mert ténylegesen nem kapta meg.
Nagy Eleknek 2016-ban be kell lépnie az áfa körbe, bár katás bevétele „csupán” 5.800.000 Ft.
Tegyük fel, hogy Nagy Elek az Áfa tv. 310. §-a alapján 2017-re az alanyi adómentességet választotta.
Nagy Elek katás bevétele 2017-ben 15 millió Ft volt (ebbe benne van az előző évben teljesített ügyletből 2017-ben befolyt 500 000 Ft is), ezért 1.200.000 Ft 40%-os adót köteles fizetni.
A 2017-ben realizált bevételből 8 millió Ft abból származott, hogy az Áfa tv. szerint 2018. évben teljesítettnek minősülő időszakos elszámolású ügylet megrendelője az elszámolási időszak utolsó napját követően, 2018-ban esedékes ellenértéket 2017-ben már megfizette. Ez az összeg nem minősül az Áfa tv. szerint előlegnek (csak előre fizetett összeg), egyébként az adóhatóság korábban említett álláspontja szerint az előleg nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába.
Nagy Elek 2017-ben nem köteles belépni az áfa körbe, bár katás bevétele jóval meghaladja a 8 millió Ft-ot.