• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • pénzebeli ellátások
  • egészségbiztosítás
  • családtámogatás
Ez a tartalom 32 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az egészségbiztosítási ellátás megállapításához szükséges jövedelemigazolás a gyakorlatban

2017. 11. 15.

Cikkünkből megtudhatja, hogy milyen esetekben és milyen formában szükséges munkaviszony megszűnésekor az egészségbiztosítási ellátás megállapításához szükséges jövedelemigazolást kiállítani.

A „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: „Jövedelemigazolás”) a központi egészségbiztosítási szerv megrendelésére előállított nyomtatvány, mely szigorú számadásúnak minősül.

A jövedelemigazolást 2013. július 15. napját megelőzően a foglalkoztató köteles volt minden olyan (volt) biztosított részére kiadni, akinek megszűnt a jogviszonya. Ezen időpontot követően viszont a foglalkoztató kötelezettsége már csak a biztosított kérelme esetén áll fenn. Ugyanezen időponttól alkalmazandó az a szabály, hogy az egyes pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, illetve a baleseti táppénz összegének meghatározása során kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. 2015. január 1-jétől pedig a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz megállapítása alapjául a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál bevallott jövedelmi adatok szolgálnak. Mindezek a módosítások a „Jövedelemigazolás”-ok felhasználási körét radikálisan szűkítették.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésének napján a foglalkoztató a biztosított írásbeli kérésére a „Jövedelemigazolás”-on köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt. A biztosított „Jövedelemigazolás” kiadása iránti írásbeli kérelmének átvételéről a foglalkoztatónak igazolást kell kiadnia. A „Jövedelemigazolás”-ra külön fel kell vezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A „Jövedelemigazolás” mellékletét képező pótlap használata akkor kötelező, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a „Jövedelemigazolás”-on nincs elegendő hely. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a 2015. január 1-jén történt jogszabályi változások azt is eredményezték, hogy megszűnt a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között.

Jelenleg is hatályos még az a jogszabályi rendelkezés, mely szerint, ha a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel gyermekgondozási díjat, akkor az igény bejelentésével egyidejűleg a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsátott „Jövedelemigazolás”-t. Foglalkoztató hiányában a biztosított a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló „Jövedelemigazolás”-t közvetlenül a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz nyújtja be. A rendelkezés hatálya alá tartozó igénylőkre, illetve gyerekekre tekintettel a „Jövedelemigazolás” használata az elmúlt évek alatt minimálisra csökkent, és ma már csak kivételesen kerül sor az alkalmazására.

A „Jövedelemigazolás”-t tehát, ha a (volt) biztosított kéri, továbbra is ki kell adni a részére, és azon fel kell tüntetni a nyomtatvány egyes rovatai által megkövetelt adatokat. Jelentősége már csak a 2015. január 1-je előtt született ikergyermek esetében lehet. 2018. január 1-jétől pedig szinte teljesen megszűnik a gyakorlati szerepe és alkalmazása is.