• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS
Ez a tartalom 198 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az elektromos és a hibrid személygépkocsik költségelszámolása az egyéni vállalkozóknál

2018. 05. 29.

Napjainkban már nem csupán elvi, környezetvédelmi megfontolásokból választ egyre több vállalkozás elektromos vagy hibrid üzemeltetésű gépjárművet, hanem költséghatékonysági okokból is. Ezen autók mind beszerzési, mind üzemeltetési szempontból komoly megtakarításokat hozhatnak az üzemeltető számára.

A kedvezmények egy része a piaci szereplők (pl.: ingyenes parkolás, ingyenes töltés), másik része az állam (pl.: illetékmentesség, adómentességek, vissza nem térítendő állami támogatás a vásárláshoz stb.) oldaláról biztosított, végeredményben jelentős költségektől megkímélve a vállalkozásokat. Tagadhatatlan azonban, hogy költségek ettől függetlenül felmerülnek az üzemeltetés során. Ezek elszámolhatóságát és specialitásait mutatjuk be cikkünkben.

Fogalmak

Ahhoz, hogy a költségelszámolási szabályokat részletesen tanulmányozhassuk, előzetesen szükséges több alapfogalom jelentésének a tisztázása.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, és az önjáró lakóautó is. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Ahogyan az látható, az egyéb feltételek fennállása esetén az elektromos és hibrid gépjárművek is megfelelnek az Szja tv. definíciójának, így alkalmazhatóak rájuk a vonatkozó szabályok.

Az Szja tv. különbséget tesz saját tulajdonú és nem saját tulajdonú jármű között a költségelszámolás tekintetében, amikor kimondja, hogy saját tulajdonú vagy a magánszemély által zárt végű lízingbe vett járműnek kell tekinteni a ténylegesen a vállalkozó tulajdonában álló vagy általa lízingelt autón túl, a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is. A szabályozás ebben a formában 2018. január 1-től hatályos, és a korábbiaknál nagyobb teret enged az üzemeltetőknek. Egészen 2017. december 31. napjáig ugyanis csak a vállalkozó és a házastársa tulajdonában álló (és általuk lízingelt) járművek esetében tette lehetővé a saját tulajdonú gépjárművekre vonatkozó kedvezőbb elszámolási lehetőségeket az Szja tv. Ezt a kört egészítette ki a jogalkotó a közeli hozzátartozók tágabb körével, amely a házastárson túl magában foglalja az egyenesági rokonok, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermekek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülők, és a testvérek népes csoportját is. Ezzel a méltányos változtatással egy régóta fennálló adózói igény került kielégítésre, mely legtöbbször a szülők tulajdonában álló gépjárművek használatával kapcsolatban merült fel.

A tulajdonjog fennállásának tényén túl fontos azonban annak igazolása is, melynek szabályai szintén módosultak az idei év elején. Az elmúlt években az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát az Szja tv. bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolta. Ez azonban a jogalkalmazás során több nehézséget okozott, így 2018. január 1-jétől már a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolandó a tulajdonjog. Ezzel kapcsolatban érdemes pár szót ejteni a zárt végű pénzügyi lízinggel érintett esetekről. Ebben az esetben ugyanis a törzskönyv nem a lízingbe vevő magánszemélynél van, azt a lízingbe adó (pénzügyi intézmény) őrzi. E körülmény nem jelenti azonban azt, hogy a lízingbe vevő vállalkozó ne alkalmazhatná az Szja tv. említett rendelkezéseit. Ilyen esetben ugyanis a vállalkozónak nem a tulajdonjogot kell igazolnia, hanem azt, hogy a gépjárművet zárt végű lízingbe vette, ezt pedig a lízingszerződéssel tudja alátámasztani.

Az Szja tv. szabályozási rendszere megkülönbözteti továbbá a kizárólag és a nem kizárólag üzemi célt szolgáló járműveket is. Főszabály szerint a személygépkocsi nem lehet kizárólag üzemi célú jármű, ami alól azonban létezik két kivétel: a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Fontos tisztázni továbbá azt is, mit tekinthetünk hibrid vagy elektromos meghajtású járműnek. Azt, hogy milyen gépkocsi tartozik az elektromos gépkocsik kategóriájába, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szabályozza.
Eszerint elektromos gépkocsi:
a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);
b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ-EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);
c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).
Nulla emissziós gépkocsi pedig az a gépkocsi, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki az a rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (5Z környezetvédelmi osztály).

Összefoglalva: amikor egy jogszabály környezetkímélő gépkocsiról beszél, és a KöHÉM rendeletre hivatkozik, akkor azon a tisztán elektromos, az akkumulátorról legalább 25 km megtételére képes, tölthető hibrid, vagy az 50 km megtételére képes hatótávnövelt, illetve a levegőt nem szennyező, egyéb meghajtású nulla emissziós autókat kell érteni.

Egyéni vállalkozók esetében a részletes útnyilvántartás szolgál a költségelszámolás alapjául azzal, hogy abba csak a hivatali célból megtett utakat lehet beírni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az üzemanyagnormát, és mindazokat az adatokat, amelyek a költségelszámoláshoz szükségesek, így többek között a kilométeróra állását az év első és utolsó napján, valamint a hivatali, üzleti célból megtett kilométereket.

Fontos azonban, hogy az egyéni vállalkozónak is lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt.

Üzemanyagköltség

A saját tulajdonú vagy a magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű esetén üzemanyag-felhasználás címén vagy
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség.

Előbbi elszámolás nem alkalmazható akkor, ha az egyéni vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.

A leggyakrabban felmerülő probléma elektromos és hibrid autók esetében az alapnorma meghatározásának kérdése.
A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) nyújt részletes útmutatást a gépkocsi típusához, valamint a felhasználásra kerülő üzemanyag fajtájához igazodóan, az elszámolható költséget meghatározó fogyasztási normák tekintetében.
A Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján nincs lehetőség a kizárólag elektromos, illetve hibrid járművek alapnormájának meghatározására. Így tehát ezen gépjárművek esetében nem beszélhetünk alapnorma-átalányról sem. Az ilyen típusú gépkocsik esetén a Rendelet 2. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a következők szerint lehet az alapnormát meghatározni.
Eszerint a Rendelet 1. mellékletében fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a Rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy
a) a gyártó adatai, vagy
b) az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint az eljáró hatóság a területi mérnöki kamara. Az igénybe vehető műszaki szakértőkről az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartást vezet, mely a https://inyr.im.gov.hu/Szakertok weboldalon érhető el.

Miután tehát az elektromos töltés „a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú” üzemanyagnak tekinthető, ezért elektromos vagy hibrid jármű esetében – az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár hiányában – a számlával igazolt egységár alapulvételével, a gyártó adatai alapján meghatározott vagy műszaki szakértő által megállapított energia felhasználás (alapnorma) vehető figyelembe költségként.

Üzemeltetési költségek

A másik, nagyobb költségkategória az ún. üzemeltetési költségek csoportja. Ezek lehetnek akár egyszeri, akár rendszeres, de mindenképpen a személygépkocsi használata és üzemben tartása során felmerült költségek. Ilyennek tekintjük elsősorban a biztosítási díjat, a szervízköltségeket, vagy általánosságban a gépjárművet terhelő adókötelezettségeket.

Amennyiben az üzemeltetett személygépkocsi nem esik a kizárólag üzemi célt szolgáló kivételek csoportjába, akkor nem számolhatóak el a számla szerint igazolt üzemeltetési költségek teljes mértékben. Ilyenkor az útnyilvántartás szerinti futásteljesítmény arányában számolhatóak el a fenti költségek.

Amennyiben az egyéni vállalkozó kisebb adminisztratív teherrel járó megoldásban gondolkodik, akkor érdemes lehet az ún. általános személygépkocsi normaköltség alkalmazását megfontolnia. Ebben az esetben 15 Ft/km átalány számolható el az útnyilvántartás adataitól függetlenül. A választást értelemszerűen meg kell előznie egy pénzügyi tervezési fázisnak, ahol például mérlegelendő a számlával igazolt fenntartási költségek nagysága. A hibrid vagy elektromos meghajtású személygépkocsipark viszonylag újnak mondható, típustól függően változhat azonban az, hogy hányszor és milyen költséggel szükséges azokat javíttatni. A tervezés során nem árt azt sem szem előtt tartani, hogy a választás egész évre és a vállalkozó teljes járműflottájára szól. Nincs tehát lehetőség arra, hogy 3 hónapig számla alapján, majd 9 hónapig átalány formájában történjen a költségelszámolás, ahogyan arra sincs, hogy két személygépkocsijára két különböző elszámolási módot vegyen igénybe a vállalkozó.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az 500 km alapján történő elszámolást választja, akkor a fenntartási költségek kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el. A költség elszámolásának a napja ebben az esetben is az év mindazon hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó 500 kilométer átalányt számolt el.

Egyéb díjak

A fentieken túl a vállalkozás működése során felmerülhetnek olyan egyéb költségek is, melyek nem tartoznak szorosan a fentebb részletezett üzemeltetési költségek közé. Ezek közül a legtipikusabb a különböző közutak, közterületek használatával kapcsolatban felmerülő díjak, mint például az autópályadíj, kompdíj vagy parkolási díj. Mivel ezek a költségek nem minősülnek javítási, fenntartási költségnek, így azok az általános személygépkocsi normaköltség alkalmazása esetén is elszámolhatóak.
Az egyéni vállalkozó saját (lízingelt) személygépkocsijának hivatali, üzleti használata esetén azonban a megfizetett autópálya díjat csak akkor jogosult – az üzleti célú futásteljesítmény arányában – költségként figyelembe venni, ha rendelkezik a matrica érvényességi időszakában, útnyilvántartással alátámasztott tételes kimutatással.
Az úthasználatra jogosultság időszakában (az útdíj érvényességi ideje alatt) a díjköteles útszakaszokról úgy kell nyilvántartást vezetni, hogy abból kitűnjön az üzleti, hivatali, illetőleg a magáncélú futásteljesítmény (pl.: feltüntetve a kilométeróra kezdő és befejező állását).

Értékcsökkenés és lízingdíj

Értékcsökkenés elszámolására csak saját tulajdonú személygépkocsi esetén van lehetősége az egyéni vállalkozónak.

A kizárólag üzemi célt szolgáló személygépkocsik szűk körében, a beszerzési árral szemben évi 20 százalékos értékcsökkenés elszámolására van lehetőség, gyakorlatilag a teljes beszerzési ár erejéig. A beszerzési árnak nem része a levonható áfa, része azonban a beszerzéshez kapcsolódó járulékos kiadások (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.).

Abban a gyakoribb esetben, ha a személygépkocsi nem kizárólag üzemi célt szolgál, akkor átalányban érvényesíthető az értékcsökkenési leírás. Az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: a gépjármű azonosítására alkalmas megnevezését, beszerzési árát, beszerzésének és használatbavételének időpontját tartalmazó nyilvántartás vezetése mellett a vállalkozó éves bevételének 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka számolható el, mely több gépjármű esetén sem haladhatja meg az 1 százalékos mértéket. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Ez az összeg azonban az egyéb, nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenésén felül érvényesíthető. Nem alkalmazható azonban az átalány értékcsökkenés, ha a vállalkozó a fentebb részletezett általános személygépkocsi normaköltség választása mellett döntött, mivel az kétszeres költségelszámolást eredményezne.

Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha a vállalkozó bérli vagy lízingeli a személygépkocsit. Nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén ugyanis a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a bevétel 1 százalékát (kivéve természetesen a kizárólag üzemi célt szolgáló személygépkocsikat, ahol nincs ilyen korlátozás), egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhat el.

Kisvállalkozói kedvezmény és cégautóadó

Az Szja tv. értelmében a kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is, feltéve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben (…) cégautóadót fizet, vagy ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) azonban kimondja, hogy a környezetkímélő gépkocsi nem képezi a cégautóadó tárgyát. A Gjt. tekintetében környezetkímélő gépkocsinak minősül az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi, így az elektromos személygépkocsik után nincs cégautóadó fizetési kötelezettség.

A leírtakra tekintettel megállapítható, hogy az egyéni vállalkozónak az elektromos személygépkocsi után nem kell és nem is lehet cégautóadót fizetnie, így nincs lehetősége arra sem, hogy kisvállalkozói kedvezményt érvényesítsen.

A cégautóadó mentességen túl azonban további adómentességeket is biztosít az állam a környezetkímélő járművek beszerzése esetén, így nem terheli sem visszterhes vagyonszerzési illeték, sem regisztrációs adó az ilyen gépjárműveket. Mindezen lehetőségeket kihasználva, tudatos pénzügyi tervezés mellett minden vállalkozás számára adott tehát a lehetőség, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel üzemeltethesse az immáron nem csak környezetbarát, de költségkímélő gépjárművét is.

dr. Kecsmárik Viktor
NAV Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
tájékoztatási szakértő referens

 

Tudjon meg mindent a 2019-es adótörvényekről!
Olvasson az összes adóváltozásról egy helyen, több mint 100 oldalas ADÓ/TB különszámunkban - jogszabályi hivatkozásokkal és szakértői magyarázatokkal együtt.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a különszámot a magazinok között.

Előfizetés nélkül pedig kérje a kiadvány hozzáférését ingyenes regisztrációval!
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.