• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • Áfa.
  • adóellenőrzés
  • társasági adó
Ez a tartalom 64 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az önellenőrzési jog főbb szabályai az új Art-ban

2017. 11. 16.

Az új Art. indokolása szerint, mivel az adózó maga teljesíti adóbevallását, ezért arra is lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a téves adatokat tartalmazó bevallását módosíthassa, tehát az önellenőrzés egy, az önadózáshoz kapcsolódó adózói jog. A törvény új jogintézményként vezeti be (vissza) az önellenőrzés előzetes bejelentésének lehetőségét.

Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó és költségvetési támogatás, illetve – ha törvény előírja – az önellenőrzési pótlék megállapítását, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó és költségvetési támogatás, valamint pótlék bevallását és egyidejű megfizetését, valamint az adó és költségvetési támogatás igénylését foglalja magába.

Az új Art. rendelkezéseit áttekintve megállapítható, hogy az önellenőrzési jog időbeli korlátai változatlanok, azaz csak az adóhatóság által ellenőrzés alá még nem vont hibás adóbevallás módosítására, kijavítására van lehetőség a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül.
Az önellenőrzési jogtartalmi keretei ugyancsak a korábbi szabályozáshoz igazodnak, így önellenőrizni kizárólag már benyújtott – az adót vagy költségvetési támogatást nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően tartalmazó – bevallást lehet, azaz a késedelmes adóbevallását önellenőrzéssel nem pótolhatja az adózó. Ezen túlmenően az adóhatóság által utólag megállapított adót, illetve költségvetési támogatást sem lehet helyesbíteni. Az adókedvezmények azonban önellenőrzés keretében is igénybe vehetők, ha – annak ellenére, hogy az az adózót megillette – az eredeti bevallásában ilyeneket nem szerepeltetett, ám nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt változtatná meg az önellenőrzéssel.
A korábbiaktól eltérően az adózónak már nem kötelezettsége, hogy az önellenőrzést nyilvántartásba vegye, vagyis a jövőben már nem kell önellenőrzési jegyzőkönyvet készíteni, természetesen azzal, hogy álláspontunk szerint az önellenőrzés feltételeinek és az elvégzett helyesbítés jogszerűségének továbbra is megállapíthatónak kell lennie.

Az új Art. továbbá új jogintézményként vezeti be (vissza) az önellenőrzés előzetes bejelentésének lehetőségét, amely szerint – azzal, hogy ez nem feltétele az önellenőrzésnek – az adózó egy alkalommal az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. Ennek fontos jogkövetkezménye, hogy az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében nem indíthat az adózónál adóellenőrzést.

Az önellenőrzéssel feltárt és bevallott adókülönbözet után önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség terheli az adózót, amely a helyesbített adó és költségvetési támogatás bevallásával egyidejűleg esedékes, és amelyet a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani. Az önellenőrzési pótlék meghatározásának szabályait ugyancsak nem érinti az új törvény, így annak mértéke továbbra is a késedelmi pótlékhoz igazodik még pedig olyan módon, hogy ha az adózó első alkalommal helyesbíti a bevallását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50 százaléka, míg ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke már a késedelmi pótlék 75 százaléka. 

Érdemes utalni arra, hogy ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, azonban– immáron valamennyi adózóra nézve egységesen – nem kell bevallani és megfizetni az 5000 forintot meghaladó összeget.

Az eddigiekben hatályos rendelkezésekhez képest pozitívumként emelhető ki, hogy míg korábban az adózó csak az önellenőrzési pótlék mérséklése iránt terjeszthetett elő kérelmet, addig az új Art. szerint az adózó már az önellenőrzési pótlék elengedését is kérheti, ha a tévedését olyan körülmények bizonyításával tudja kimenteni, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését.
Az önellenőrzési jog és az annak keretében megfizetendő önellenőrzési pótlék teljesítésének jogkövetkezménye, jelentősége abban áll, hogy az adózó mentesül egyrészt a bevallással az adóbírság, a mulasztási bírság alól, másrészt az önellenőrzés keretében helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás és az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

Szeretné egy helyen olvasni az új Art. összes, lényeges rendelkezését? Ismerje meg a törvény rövid magyarázatát összefoglaló kiadványunkat!