• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.
Ez a tartalom 84 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Azonnali ügylet útján történő beszerzés kockázatai

2020. 01. 09.

Amikor az adózó adólevonási jog gyakorol, akkor mindenképpen felvállalja azt a kockázatot, hogy az adóhatóság egy adóellenőrzés során az adólevonási jogot jogsértőnek minősíti. Egyes ügyletekhez, ügylettípusokhoz kapcsolódóan ennek kockázata az ügylet jellegéből, körülményeiből adódóan az „átlagos” mértéket feltétlenül meghaladja.

Azonnali ügyletről akkor van szó, ha az eladóként fellépő – üzleti partnerként ezt megelőzően ismeretlen − személy a vevő székhelyén, telephelyén jelenik meg az eladásra kínált árukészlettel, az adásvétel is fizikailag ott valósul meg, továbbá a vételár kiegyenlítése készpénzben történik.

Azonnali ügylet esetén a következők miatt áll fenn nagyobb lehetősége fiktív számla befogadásának:

–    az eladóként fellépő személyre vonatkozóan előzetes információk beszerzése nem lehetséges;
–    az eladó képviseletében fellépő személy képviseleti jogosultságának előzetes ellenőrzésére nincs lehetőség (ha az ügyletet bonyolító személy állítása szerint a számlán kibocsátóként feltüntetendő személy nevében jár el);
–    az ügyletről kibocsátandó számlán feltüntetni kívánt személy gazdasági tevékenységére vonatkozó információk beszerzése nem lehetséges;
–    az ügylet tárgyát képező termék tekintetében a tényleges tulajdonos személye nem ellenőrizhető.

Azonnali ügylet esetében jellemzően az alábbi körülmények feltárására kerülhet sor az adóhatóság részéről, amely megalapozhatja a számla fiktívvé történő minősítését:

–    az ügylet során eljáró személy nem azonos azzal az egyéni vállalkozóval, aki a számlán kibocsátóként került feltüntetésre;
–    az ügylet során eljáró személy nem rendelkezik annak az egyéni vállalkozónak a megbízásával, aki a számlán kibocsátóként feltüntetésre került;
–    az ügylet során eljáró személy nem azonos személy azzal a személlyel, aki a számlán kibocsátóként feltüntetett szervezet törvényes képviselője;
–    az ügylet során eljáró személy nem rendelkezik annak a személynek a megbízásával, aki a kibocsátóként feltüntetett szervezet törvényes képviselője;
–    az ügylet során olyan személy járt el, aki korábban valóban egyéni vállalkozóként folytatott gazdasági tevékenységet, de az ügylet időpontjában már nem volt egyéni vállalkozó;
–    az ügylet során eljáró személy az értékesítés időpontjában már nem volt törvényes képviselője annak a szervezetnek, amely a számlán kibocsátóként feltüntetésre került, és az ügylet megvalósulásakor regnáló törvényes képviselő állítása szerint az értékesítésről nem volt tudomása, és/vagy a jelenlegi ügyvezető állítása szerint a számlán feltüntetett terméket korábbi – az ügylet során eljáró – ügyvezetőjétől nem vett át, és ilyen terméket a szervezet nevében sem szerzett be;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett szervezet az adóhatósági megkeresés időpontjában felszámolás alatt áll, és a felszámolóbiztos nyilatkozata szerint az értékesítés a könyvelésben nem került rögzítésre, és/vagy a számlán feltüntetett termékkel a szervezet nem rendelkezett, és/vagy a felszámolás megkezdését közvetlenül megelőzően regnáló ügyvezető iratokat nem adott át részére;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett szervezet az értékesítés időpontjában felszámolás alatt állt, és a felszámolóbiztos nyilatkozata szerint az értékesítésről semmiféle információval nem rendelkezik, mivel a szervezet képviseletére senkinek sem adott felhatalmazást, és/vagy a felszámolás alatt álló szervezet tulajdonában egyébként sem állt a számlán feltüntetett termék, és/vagy a felszámolás megkezdését közvetlenül megelőzően regnáló ügyvezető iratokat nem adott át részére;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett személy, illetve szervezet esetében annak képviselője a számlán szereplő termékeknek az értékesítés helyszínére történt mozgatását lehetővé tevő szállítóeszköz meglétét nem tudja igazolni, valamint a fuvarozással kapcsolatos dokumentumokkal (fuvarokmányok), továbbá arra vonatkozó információkat (mikor és milyen fuvareszközzel végezte a szállítást, a fuvareszközt ki bocsátotta rendelkezésére) nem tud közölni;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett személy, illetve szervezet esetében annak képviselője a számlán szereplő termékek beszerzési forrásaival és azok tárolásával kapcsolatos dokumentumokkal (beszerzési számla, az átvételt dokumentáló szállítólevél, beszerzési ár megfizetését igazoló bizonylat, raktár tulajdonjogát vagy használatát igazoló szerződéssel, a vételár, vagy bérleti díj fizetését igazoló bizonylat) nem rendelkezik, a beszerzés körülményeiről (szállító és az azt képviselő személy megnevezése, a termékek átvételének helye és időpontja, hol tárolta a termékeket az értékesítésig, a tárolás helyével milyen jogcímen rendelkezett) nem tud nyilatkozni;
–    a számlabefogadó személy (egyéni vállalkozó), illetve a számlabefogadó szervezet képviselője, vagy az ügyletet lebonyolító munkatárs semmiféle érdemi információt nem tud közölni az ellenőrzéssel az ügylet körülményeivel kapcsolatban (pl. személy szerint ki és kitől vette át a számlán feltüntetett termékeket, kinek fizette meg a számlán feltüntetett ellenértéket, ki képviselte a számlakibocsátóként feltüntetett személyt az ügylet során, a termékeket milyen fuvareszközzel hozta el a helyszínre, a járműnek mi volt a típusa és a rendszáma).

Azonnali ügylet során eljáró személy fiktív számlát kíván vélhetően kiállítani, ha:

–    nem hajlandó személyazonosságát igazolni;
–    ugyan hajlandó személyazonosságát igazolni, de a számlán feltüntetendő személy vonatkozásában képviseleti jogát a megfelelő dokumentummal nem bizonyítja;
–    hajlandó személyazonosságát igazolni, de jelzi, hogy nem saját nevében kíván számlát kibocsátani az értékesítésről, azonban nem tudja megnevezni azt a személy, aki a képviseletre felhatalmazta;
–    hajlandó személyazonosságát igazolni, de egyúttal jelzi, hogy nem saját nevében kíván számlát kibocsátani az értékesítésről, megnevezi azt a személyt, aki felhatalmazta a képviseletre, azonban elzárkózik attól, hogy e személy elérhetőségét megadja és/vagy e személytől kapott megbízását bemutassa;
–    elzárkózik attól, hogy megadja saját elérhetőségét, vagy annak a személynek az elérhetőségét, aki (amely) nevében állítása szerint eljár;
–    az általa megjelölt eladási ár feltűnően alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár;
–    magatartása alapján valószínűsíthető, hogy csak egyszeri értékesítést kíván lebonyolítani;
–    irreálisan rövid időn belül kívánja lebonyolítani a tranzakciót, amely csupán a termékek átadás-átvételére, a készpénzes fizetésre és a számla kiállítására ad lehetőséget.

A fiktív számla kiállításának szándéka annál nagyobb mértékben feltételezhető, minél több, az előzőekben felsorolt „jel” észlelhető.

Bonácz Zsolt
adószakértő