• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • Áfa.
  • adóellenőrzés
  • társasági adó
Ez a tartalom 169 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatásának szabályai

2020. 04. 14.

A Magyar Közlönyben megjelent a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bértámogatásáról szóló rendelet. A szabályozás szerint a támogatás akkor jár, ha a munkaadó csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a veszélyhelyzet alatt a munkavállalót. Cikkünk áttekinti a támogatás érvényesíthetőségének lényeges szabályait.

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján az állam – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével – a munkáltató és a munkavállaló által – a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül – elektronikus úton benyújtandó együttes kérelem alapján a munkahelyek megőrzése érdekében támogatást nyújt a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásban és egyéni fejlesztési időben való megállapodás esetére.

A Rendeletben alkalmazott egyes lényeges fogalmak értelmezése

A Rendelet számos olyan fogalmat bevezet, illetőleg értelmez, amelyek a korábbi szabályozásokban még nem szerepeltek, illetőleg eltérő tartalommal kerültek alkalmazásra, ezért mindenképpen szükséges ezek áttekintése.

Csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú.

Egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

Létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.

Munkaadó: az Mt. szerinti munkáltató, kivéve
–    az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek,
–    a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,
–    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat,
–    a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, valamint
–    a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó.

Munkavállaló: az Mt. szerinti munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.

Távolléti díj: a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díj, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is.

A támogatás igénybevételének alapvető feltételei a munkavállalók és a munkáltatók viszonylatában

A munkavállalókat érintően a Rendelet értelmében a bértámogatás igénybe vételéhez lényeges követelmény az, hogy a munkavállaló
–    ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesülhet részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
–    a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
–    nem töltheti a felmondási idejét.

A munkaadók esetében a Rendelet azt támasztja követelményként, hogy a munkaadó:
–    a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
–    a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
–    a fenti feltétellel összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
–    legalább hat hónapja működik, és
–    a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.

Továbbá feltételként támasztja a Rendelet azt is, hogy a megállapított munkaidőkeret lejárjon vagy lezárásra kerüljön.

A támogatás Rendeletben megállapított keretei

A Rendelet értelmében a támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokra állapítható meg, és annak időtartama legfeljebb három hónap lehet.

A Rendelet alapján a támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. Lényeges, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét (azaz 2 x 107.065, vagyis 214.130 forint).

A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra, azonban a támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható. Fontos továbbá, hogy a Rendelet értelmében a támogatás összege köztehermentes.

A támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelező vállalások

A Rendelet a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó számos kötelezettségvállalást is előír a munkavállalók és a munkaadók számára, amelyek alapján a munkaadó és a munkavállaló a támogatás igénybevételekor kötelesek vállalni azt, hogy
–    csökkentett munkaidőben,
–    a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben
állapodnak meg, legalább a támogatás időtartamára.

Továbbá a fentieket meghaladóan a munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalni köteles
–    a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és azt, hogy
–    a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, és
–    azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

A munkaadónak a támogatás igénybevételekor továbbá vállalnia kell
–    a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
–    azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
–    azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak, továbbá
–    azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, és
–    azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet, végül
–    azt, hogy ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni, amelyről a kormányhivatal határozatban dönt azzal, hogy mentesülhet a munkaadó ezen befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg
azzal, hogy ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.

A támogatás igénybevételének munkaadót és munkavállalót érintő feltételei, kizárók okok

A támogatás további feltételeként került meghatározásra a Rendeletben, hogy a támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha
–    a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
–    a munkaadó
a)    megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
b)    nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
c)    2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
–    a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Továbbá a Rendelet alapján nem nyújtható támogatás a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és munkaerő-kölcsönzés esetére.

A támogatás igénylésének eljárási kérdései

A Rendelet szerint a támogatás iránti kérelmet a munkaadónak a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmeként kell benyújtania a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által közzétett formanyomtatvány formájában a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül azzal, hogy
–    abban az esetben, ha a munkaadó azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani,
–    azonos telephely vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem; kivéve, ha az elutasításra került, avagy korábban még nem támogatott munkavállalót érint,
–    ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem, továbbá
–    a támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaadó és a munkavállaló Rendelet szerinti megállapodását.

A kormányhivatal a kérelem tekintetében 8 munkanapon belül megvizsgálja a Rendeletben foglalt feltételek fennállását, amely alapján határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról, amely határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg. Abban az esetben ugyanakkor, ha a kérelem elutasításra kerül, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal ismételt kérelmet nyújthat be.

Lényeges továbbá, hogy a támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

A támogatás megszüntetésével kapcsolatos szabályok

A Rendelet értelmében az alábbi esetekben kell megszüntetni a támogatást:
a)    ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
b)    ha a munkavállaló
–    munkaviszonya megszűnik,
–    a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
c)    ha a munkaadó
–    a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
–    a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
d)    ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
e)    ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A támogatás ellenőrzésével kapcsolatos szabályok

A Rendelet alapján a létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére az arra irányadó időszak leteltét követően kerül sor. Az ellenőrzés eredménye alapján
–    a támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható;
–    a munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható.

A Rendelet 2020. április 16. napján lép hatályba.

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
ügyvéd

Lezárva: 2020. április 13.