• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • Áfa.
  • adóellenőrzés
  • társasági adó
Ez a tartalom 34 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Módosultak a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályai

2020. 04. 23.

A gazdasági élet szereplőitől érkezett visszajelzések alapján, azokat mérlegelve a Kormány módosította a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait, amellyel kedvezőbbé váltak a támogatás igénylésének feltételei, valamint azok a vállalások, amelyeket a támogatás érvényesítését követően akár a munkaadónak, akár a munkavállalónak teljesítenie kell.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítja, mely Rendelet 2020. április 21. napján került kihirdetésre, és amely 2020. április 29. napján lép hatályba. Az alábbiakban áttekintjük a Rendeletben foglalt lényeges módosításokat.

1.    A Rendelet módosította a csökkentett munkaidő fogalmát, amelynek megfelelően csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint – háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25 százalékát elérő, de a 85 százalékát meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni. Ezek alapján a Rendelet lehetővé teszi azt, hogy egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalót napi 2 órában foglalkoztasson tovább a munkaadó.

2.    A Rendelet a korábbiakhoz képest egyértelműsítette azt, hogy a munkaadót terhelő létszámtartási kötelezettség csak a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó – vagyis a támogatással érintett – munkavállalók munkaviszonyának fenntartására terjed ki.

3.    A Rendelet a korábbi távolléti díj fogalma helyébe bevezeti az alapbér fogalmát, amely a kérelem benyújtásának napján hatályos – munkaszerződés szerinti – alapbért jelenti, és amelynek részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.

Ennek megfelelően a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka.

A munkaadónak a támogatás iránti kérelemben továbbra is vállalnia kell azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét; kivéve, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg. Tehát a munkaadónak akkor nem kell kiegészítenie a csökkentett munkaidőre járó munkabért a teljes eredeti alapbér összegére (lényegében a kieső munkaidőre jutó 70 százalékos támogatási intenzitáson túli 30 százalékkal), ha legalább 50 százalékos a munkaidő-kiesés. Azaz a munkaadónak napi 8 órás munkaidőt alapul véve legfeljebb 4 órás vagy az alatti (de legalább 2 órás) továbbfoglalkoztatás esetén nem kell kiegészítene a munkabért az alapbérig terjedően.

4.    A Rendelet módosította az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályozást is, amelynek értelmében a korábbiakhoz képest a támogatás feltételeként a munkaadó és a munkavállaló csak abban az esetben köteles egyéni fejlesztési időben megállapodni legalább a támogatás időtartamára, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Míg abban az esetben, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, akkor az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelezettség a munkaadó és a munkavállaló számára. Fontos, hogy ez utóbbi esetben nem terheli a munkaadót a munkabér-fizetési kötelezettség.

5.    A Rendelet alapján továbbá nem szükséges a munkavállalókkal való munkaszerződések külön kifejezett módosítása, ugyanis az a hivatal kérelemnek helyt adó döntésével megfelelően módosul a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és az egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már eleve módosították azt.

6.    A Rendelet hatályon kívül helyezett a kérelemben teljesítendő egyes korábbi feltételeket is, amelynek következtében immár
–    nem kell bemutatnia a munkaadónak a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, ugyanakkor e mellett a munkaadónak továbbra is be kell mutatnia, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek,
–    nem kell bemutatnia a munkaadónak, hogy a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
–    nem feltétel, hogy a munkaidőkeret lejárjon vagy lezárásra kerüljön.

Továbbá egyértelműsíti a Rendelet azt is, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésére irányuló tilalom csak a támogatással érintett munkavállalók tekintetében kell, hogy érvényesüljön.

7.    A Rendelet szerint a továbbiakban a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás munkaerő-kölcsönzés, illetőleg távmunka és az otthoni munkavégzés esetén is igénybe vehető.

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
ügyvéd

Lezárva: 2020. április 22.