• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek
Ez a tartalom 37 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Egyidejűleg fennálló két katás jogviszony

2018. 01. 15.

Előfordulhat, hogy egy magánszemély két katás vállalkozásban is végez munkát, és mindkét vállalkozásban kisadózónak minősül. De melyik vállalkozásban lesz főállású, és melyik vállalkozásban lesz nem főállású kisadózó?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) szerinti vannak a főállású kisadózók és a főállásúnak nem minősülő kisadózók.
A főállású kisadózó után a tételes adó havi 50.000 forint, de lehet választani a havi 75.000 forint összegű tételes adót is. A főállásúnak nem minősülő kisadózó esetén a tételes adó havi 25.000 forint.

Előfordulhat, hogy egy természetes személynek egyszerre két olyan jogviszonya is van, amelyben kisadózónak minősül. Más jogviszonyban nem áll, semmilyen ellátást (nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátás) nem kap. Kérdésként merült fel, hogy két kisadózói jogviszonyban külön – külön melyik tételes adót kell megfizetni?

A Kata tv. szerint főállású kisadózó nem lehet az, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

No, ebből a kacifántos szabályból megállapíthatjuk, hogy az „ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is” azt jelenti, miszerint valakinek egyidejűleg van két fennálló kisadózói státusza. De mit akar ezzel mondani a jogalkotó? Hát annyit, hogy az egyikben lehet csak valaki főállású kisadózó, a másikban pedig főállásúnak nem minősülő kisadózó. Vagyis, ha az egyik helyen megfizetésre kerül a havi 50.000 (vagy választás szerint a 75.000) forint tételes adó, akkor a másik helyen már elég a havi 25.000 forintos összeget megfizetni. Igen ám, de a kettő közül melyikben az egyik, melyikben a másik jogállás? Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a kettő közül melyik a „főfoglalkozás”? No, ezt a törvény meg nem mondja meg, hanem ránk bízza a választást. Álláspontunk szerint, ha az adóhatóság azt látja (és tényleg látja, mert van róla okirat), hogy az egyik helyen megfizették a havi 50.000 (vagy 75.000) forintot, akkor a másik helyen elfogadja a 25.000 forintot.

Javasolhatjuk, hogy analóg alkalmazzuk a Tbj. többes vállalkozói jogviszonyra vonatkozó szabályait. Ha ez a két jogviszony a Tbj. hatálya alá tartozó biztosított főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony lenne, akkor a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (de ugyanígy a szociális hozzájárulási adó) minimális alapja (a társadalombiztosítási minimálbérhez igazodva) csak az egyik jogviszonyban érvényesülhet. Maga az érintett személy kiválaszthatja minden naptári évben legkésőbb január 31-ig tett írásbeli nyilatkozatával, hogy melyik jogviszonyban érvényesüljön ez. Alkalmazzuk ezt a megoldást, a döntésről szóló iratot pedig mindkét érintett katás vállalkozás könyvelésében fűzzük le, és őrizgessük az Art. szerinti elévülési időn belül. Ezzel a módszerrel sok jövőbeni kellemetlenségtől tudjuk megóvni magunkat.