• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.

Év végi juttatások elszámolásának rendje

2018. 11. 27.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások utáni adó- és járulékkötelezettség teljesítésének szempontjából annak van jelentősége, hogy ténylegesen melyik hónapban történik a juttatás. Ennek az időpontnak a meghatározása év közben is fontos, de különös jelentőséggel évváltásnál bír, amikor jellemzően jogszabályváltozás is történik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mit kell a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások esetében a juttatás időpontjaként figyelembe venni. Erre tekintettel az Szja törvény 9. § (2) bekezdésének a jövedelem megszerzésének időpontját meghatározó rendelkezéseiből kell kiindulni.

E rendelkezés szerint a bevétel megszerzésének időpontja
a)    pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig fizetési számlán jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette);
b)    dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében a tulajdonjog megszerzésének napja vagy – ha ez a korábbi időpont – az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek;
c)    igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja;
d)    forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult;
e)    elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt;
f)    a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja;
g)    az a)-f) pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

Lássuk, hogy mit is jelentenek ezek a rendelkezések a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások szempontjából.

A juttatás időpontja termék juttatása esetén

Ha a juttató (kifizető vagy munkáltató) megveszi a terméket, majd átadja a magánszemélynek és elszámolja egyéb személyi jellegű kifizetés címén, mint költséget, akkor a juttatás időpontja a termék átadásának napja.

Ha a juttató a termék juttatását oly módon szabályozza, hogy a juttatásban részesülő magánszemélyek körében meghatározott időszakban meghatározott termék(ek) vásárlásáról a nevére szóló számla (számlák) befogadásával, a magánszemélyek által megelőlegezett összeg megtérítését hirdeti meg, akkor a juttatás időpontja az a nap, amikor a számla ellenében annak értékét megtéríti, és egyéb személyi kifizetés címén költségként elszámolja. Igaz ugyan, hogy a magánszemély a természetben neki ígért dolgot már előbb birtokolta, juttatás azonban mindaddig nem történik, amíg a kiadás megelőlegezése a magánszemélyt terheli, vagyis ameddig a kifizető vagy a munkáltató az általa meghirdetett feltételek keretei között (tehát mintegy a megbízása alapján) keletkezett számla ellenértékét meg nem téríti.

Ha juttató a termék juttatását oly módon szabályozza, hogy meghatározott összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy meghatározott termék vásárlásáról a nevére szóló számlával kell meghatározott időszakban és időpontig átadott számlával elszámolnia, akkor a juttatás időpontja az elszámolás napja. A juttató ekkor könyveli a juttatást egyéb személyi jellegű kifizetésként.

A juttatás időpontja szolgáltatás juttatása esetén

Ha a juttató a saját szolgáltatását nyújtja ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemélynek, a juttatás időpontja az a nap, amikor emiatt a juttatónak (és egyben a szolgáltatás nyújtójának) áfafizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne.

Ha a juttató vásárolt szolgáltatást biztosít ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemély számára, vagyis a juttató és a szolgáltatás nyújtója nem azonos személy, akkor a juttatás időpontja akkor esik egybe a szolgáltatás nyújtójának (tényleges vagy elvi) áfafizetési kötelezettsége időpontjával, ha a szolgáltatás teljesült, és arról a szolgáltató a számlát a juttató nevére kiállította. Ekkor tehát a kifizető adókötelezettsége a számlakibocsátás időpontjához igazodik, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás magánszemély által történt igénybevétele korábban történt.

A gyakorlatban előforduló jellemző eset lehet, hogy a juttató előre megveszi a szolgáltatást (pl. már előző évben befizeti az üdülést, a turistautat, vagy év elején olyan meghatározott alkalomra szóló uszodabérletet vásárol, amellyel bárki beléphet, aki felmutatja), de a szolgáltatásra jogosító beutalót, bérletet később (esetleg a következő évben) adja át a magánszemélynek. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a kifizető juttatás miatti adókötelezettsége nem igazodhat a szolgáltatás nyújtójának áfakötelezettségéhez (a számla keltének időpontjához), hiszen mindaddig, amíg a szolgáltatásra való jogosultságot a magánszemély nem szerezte meg, addig juttatásról nem beszélhetünk. Ezért ilyen esetekben az adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a juttató a szolgáltatásra jogosító beutalót, elismervényt, bérletet vagy más iratot a magánszemélynek (esetleg magánszemélyeknek – pl. az uszodabérlet esetében) átadja. Ekkor kell a juttatónak a vásárolt szolgáltatást egyéb személyi jellegű kifizetésként elszámolnia.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a sportrendezvényre, illetve a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet juttatása esetében a juttatás időpontja a belépőjegy, bérlet tényleges átadásának időpontja. Ha azonban a belépőjegyet, bérletet oly módon juttatja a kifizető vagy a munkáltató a magánszemély részére, hogy a juttató nevére szóló számla ellenértékét megtéríti, akkor a juttatás időpontja az ellenérték megtérítésének napja. Ugyanez a szabály érvényesül, ha a munkáltató helyi utazásra szolgáló bérletet juttat a munkavállaló részére.

Érdemes megemlíteni, hogy a juttatás időpontjának megállapítását nem befolyásolja, hogy a magánszemély a belépőjegyet, bérletet nem a juttatás évében, hanem a következő évben használja vagy használhatja fel.

A fenti szabályok alapján megállapítható továbbá az is, hogy utalványok esetében a juttatás időpontja az utalvány átadásának időpontja, illetve elektronikus utalvány esetén a feltöltés időpontja.

Egyedi helyzetek - átmeneti szabályok

Kockázati biztosítás díja
Az Szja törvény 2018. december 31. napjáig hatályos szabálya alapján adómentes a kockázati biztosítás más személy által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj az Szja tv. 1. számú mellékletének más pontja szerint adómentes. [Szja törvény 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja]

Ez a rendelkezés 2019. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül, de az Szja törvény 95. § (6) bekezdése egy kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz. E szerint kockázati biztosítások esetében a 2018-ban kezdődő (és 2019-re átnyúló) biztosítási évben alkalmazni kell az Szja törvény kockázati biztosításra vonatkozó és azzal összefüggő, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit, így nem csak az 1. számú melléklet 6.3. alpontját, hanem pl. a kockázati biztosítás fogalmát és az Szja törvény 9. § (3b) bekezdésében szereplő rendelkezést is. Az átmeneti rendelkezés szerint, amennyiben a kockázati biztosítás díjának volt adómentes része, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra még alkalmazni kell az Szja törvény 1. számú melléklete 6.6. és 6.7. alpontjának 2018. december 31-én hatályos szabályait (mely szerint a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, a felettes rész ugyanakkor már adóköteles).

Figyelem!
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló, az Országgyűlés által 2018. november 13-án elfogadott törvény (a továbbiakban: őszi adócsomag) pontosította az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: nyári adócsomag) által a biztosítási szabályok 2019. évi változásával összefüggésben meghatározott átmeneti rendelkezést.

Lakáscélú munkáltatói támogatás
Az Szja törvény 2018. december 31. napjáig hatályos szabálya alapján adómentes a munkáltató által a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra – hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, az Szja törvényben és a külön rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint – nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. [Szja törvény 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja]

Ez a rendelkezés 2019. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül, de az Szja törvény 95. § (5) bekezdése egy kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz, mely szerint a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Figyelem!
Az őszi adócsomag pontosította a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének 2019. január 1-jei megszüntetéséhez kapcsolódóan a nyári adócsomaggal elfogadott átmeneti rendelkezést, egyértelművé téve, hogy a 2018. december 31-én hatályos szabályok csak a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben alkalmazhatók.

Fontos megemlíteni, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás abban az esetben lehet adómentes – az egyéb feltételek fennállása esetén –, ha a támogatás folyósítása 2018. december 31. napjáig megtörténik. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a támogatás felhasználásának is eddig az időpontig kell megtörténnie.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet figyelembevételével megállapítható, hogy a támogatást
–    lakás tulajdonjogának és lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén legkésőbb 2019. március 31. napjáig;
–    lakás építése, építtetése, alapterületének növelése, illetve korszerűsítése esetén legkésőbb 2019. december 31. napjáig;
–    a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén legkésőbb 2018. december 31. napjáig (tehát még az idei évben) kell felhasználni.

Tudjon meg mindent a 2019-es adótörvényekről!
Olvasson az összes adóváltozásról egy helyen, több mint 100 oldalas ADÓ/TB különszámunkban - jogszabályi hivatkozásokkal és szakértői magyarázatokkal együtt.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a különszámot a magazinok között.

Előfizetés nélkül pedig kérje a kiadvány hozzáférését ingyenes regisztrációval!
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.