• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.

Generálkivitelező által történő teljesítések gyakorlati kérdései az általános forgalmi adózásban

2019. 07. 04.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 10. § d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.

Az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügylet termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás lehet.

Az ügylet besorolását az ún. jellegadó körülmények figyelembe vételével kell elvégezni. Amennyiben a felek megállapodása szerint a teljesítésre kötelezett fél szerződésben vállalt kötelezettségét nem valamely tevékenység elvégzésével, hanem birtokba vehető dolog átadásával teljesíti, akkor az ügylet az Áfa tv. rendszerében termékértékesítésnek minősül.

Abban az esetben, ha a vállalkozó a megrendelő felé arra vállal kötelezettséget, hogy az általa létrehozott az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant ad át, akkor ennek teljesítésével az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést valósít meg. A minősítés alapja az a körülmény, hogy a vállalkozó tevékenysége következtében új ingatlan jön létre, amelyet köteles átadni a megrendelőnek, és az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő.

Az adóhatósághoz a közelmúltban benyújtott beadványomra kapott tájékoztatás alapján az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés megvalósításához nem szükséges a kulcsrakész állapotban történő átadás, elfogadható meghatározott készültségi fok is, a törvény „ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő” kitételéből következően.

A tájékoztatás szerint az ügylet akkor tartozik az 5 százalékos adómérték alá (a többi feltétel fennállása esetén), ha a megrendelő egy generálkivitelezővel szerződik az ingatlan (vagy annak bizonyos készültségi fokáig történő) átadására. Továbbá a tájékoztatás kiemelte, hogy olyan készültségi fok nem határozható meg, amely alatt nem lenne elfogadható a 10. § d) pontjának alkalmazása.

Az adóalany megrendelő által az ingatlan építéséhez felhasználandó anyagnak a vállalkozó részére történő átadása nem esik adókötelezettség alá, nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak. Az anyag átadása akkor minősülne termékértékesítésnek, ha azt a megrendelő a tulajdonjog átruházásának szándékával adná át a vállalkozónak.

A tulajdonjog átruházására irányuló szándék hiányában az átadás nem valósít meg adójogi értelemben vett birtokba adást, az anyagok átadása adókötelezettséget eredményező eseménynek nem tekinthető, mindössze arról van szó, hogy a vállalkozó a megrendelőtől átvett anyagokat annak javára használja fel.

Abban az esetben, ha a megrendelő nem adóalany, akkor eleve nem végez gazdasági tevékenységet, így az anyagok átadásával semmiképpen sem valósíthat meg az Áfa tv. hatálya alá tartozó ügyletet.

Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 55. § (1) bekezdésének alkalmazásában az Áfa tv. 10. § d) pontja az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető ingatlan átadását említi tényállásszerű megvalósításnak, ezért részteljesítések kikötésének hiányában a teljesítés időpontja az ingatlan fizikai átadásának időpontja, amelyet általában a felek által készített átadás-átvételi jegyzőkönyv dokumentál.

Az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.

Az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése, illetve 10. § a)-c) pontja szerinti ügyleteknél a részteljesítés kizárt, tekintettel arra, hogy az ügylet tárgya természetben nem osztható, hiszen az ügylet a tulajdonjog átruházására irányul.

Az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ügyletnél ezzel szemben már értelmezhető az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése szerinti részteljesítés, hiszen az ügylet tárgya természetben osztható.

A felek az építési szerződésben mindenképpen meghatározzák a kivitelező által létrehozandó ingatlan műszaki paramétereit. Részteljesítésként értelmezhető, ha a felek az építési szerződésben a kivitelezés folyamatát szakaszokra bontják, amelynek műszaki tartalmát is meghatározzák, valamint az egyes részszakaszok ellenértékét is megállapítják. Ebben az esetben az egyes részszakaszokban meghatározott munkák átadásának időpontja külön-külön teljesítésnek (részteljesítésnek) minősül, amely ellenértéke az adott részszakaszhoz rendelt, a kivitelezőt megillető díjazás.

Az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés helye az Áfa tv. 25. §-a alapján az ingatlan fekvése. Ennek következtében az értékesítés feltétlenül az Áfa tv. tárgyi hatálya alá esik, így feltétlenül belföldön adóztatható.

A következőkben generálkivitelező alatt azt a személyt értem, aki (amely) megrendelője felé az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést teljesít.

Fordított adózás

Fordított adózás alá esik az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés, feltéve, hogy mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany (ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is), amely áfa fizetésére kötelezett.

Minden más esetben az egyenes adózás az irányadó, vagyis az áfa fizetésére a generálkivitelező kötelezett.

Áfa mértéke

Újnak minősülő ingatlan értékesítése minden esetben adóköteles.

A generálkivitelező új ingatlant értékesít, így egyenes adózás esetén a generálkivitelező áfát köteles felszámítani, fordított adózás esetében a megrendelő köteles a fizetendő áfát megállapítani.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. pontja szerint 5 százalék áfa terheli a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás értékesítését, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 51. pontja szerint ugyancsak 5 százalék áfa terheli a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan értékesítését, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

Generálkivitelezés esetén az 5 százalékos adókulcs alkalmazása kizárólag akkor jöhet szóba, ha
–    a felek között az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés jön létre; és
–    egyenes adózás esetén a teljesítés, fordított adózásnál az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az értékesítésre az 5 százalékos adókulcs vonatkozik; és
–    a vállalkozó olyan ingatlan átadására vállalt kötelezettséget, amely az Áfa tv. szerint lakóingatlannak minősül; és
–    többlakásos ingatlanban kialakítandó lakóingatlan esetén az összes hasznos alapterület nem haladja meg a 150 négyzetmétert, egylakásos lakóingatlan esetén a 300 négyzetmétert.

Bármely feltétel hiányában az 5 százalékos adókulcs nem alkalmazható.

A lakóingatlan fogalmát az Áfa tv. 259. § 12. pontja határozza meg az alábbiak szerint:
„lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, azzal, hogy nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület”.

A lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség fogalmát az Áfa tv. nem határozza meg, valamint az Áfa tv. 259. § 12. pontja ezek körét csupán példálózó jelleggel sorolja fel.

Tegyük fel, hogy a kivitelező az általa felépítendő társasház minden egyes lakásához rendelve, külön helyrajzi számmal létesít egy külön tárolóhelyiséget, amely méreténél fogva arra alkalmas, hogy abban a tulajdonos a személyes ingóságait tárolhassa. A tárolóhelyiség vitathatatlanul a lakás rendeltetésszerű használatához kapcsolódik. Ennek következtében a tárolóhelyiség az Áfa tv. alkalmazásában a lakással együtt egy adótárgynak minősül, ezáltal annak vételárát (visszterhes adásvétel esetén) 5 százalékos áfa terheli (nettó vételár, amely nem tartalmazza az áfát), vagy annak vételára 4,76 százalékos áfát tartalmaz (bruttó vételár, amely magában foglalja az áfát is). A generálkivitelező a vevő felé kiállítandó számlában megbonthatja az adójogilag a lakás ellenértékének (vételárának) minősülő összeget külön a lakás, külön a tárolóhelyiség ellenértékére (vételárára).

Tudomásom szerint az adóhatóság az ingatlanban található ún. kényelmi területeket (szauna, szolárium, úszómedence, testedzésre szolgáló ingatlanrész stb.) is a lakóingatlan részének tekinti, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen ingatlanrész(ek) hasznos alapterületét figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület számításánál.

Napelemek értékesítésének megítélése

A megrendelő részéről felmerülhet az az igény, hogy a részére átadandó ingatlanon a generálkivitelező napelemeket is szereljen fel.

Az előzőekben tisztáztuk, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadására történő kötelezettségvállalás termék értékesítésének minősül.

Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

A megrendelő a napelemeket nem elkülönülten vásárolja meg a generálkivitelezőtől, hanem tőle olyan terméket (ingatlant) rendel meg, amelynek tartozéka a napelem. A napelem önálló megvásárlása nem elsődleges célja a megrendelőnek, mivel a generálkivitelező ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadására vállalt kötelezettséget.

Megítélésem szerint az ingatlan és a napelem értékesítése egymáshoz szorosan kapcsolódik, ezáltal adózási szempontból egy egységet képez, így külön-külön ügyletként nem kezelhetők.

Az ingatlan értékesítése a fő ügylet, amelyhez a napelem értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik, amely osztja a fő ügylet adójogi megítélését.

Ennek következtében a napelem értékesítése a következő megítélés alá eshet:
•    fordítottan adózik, ha mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett (ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is) és áfa fizetésére kötelezett adóalany;
•    egyenes adózás esetén az ingatlanra vonatkozó adókulcs terheli.

Vélhetően a generálkivitelező más vállalkozótól szerzi be a napelemeket.

Amennyiben az értékesítő kizárólag a napelem birtokba adására vállal kötelezettséget, akkor az ügylet termékértékesítésnek minősül és egyenes adózás alá esik [kivéve az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetet].

Abban az esetben, ha az értékesítő vállalja a napelemek felszerelését is, akkor az ügyletet a generálkivitelező elsődleges igénye alapján kell minősíteni. Ha a generálkivitelező elsődleges igénye abban testesül meg, hogy a napelemek felszerelése megtörténjen, akkor a teljesítésre kötelezett szolgáltatást nyújt, amelynek járulékos költségeként funkcionál a napelemek értékesítése.

Tekintettel arra, hogy egyéb szerelési munkáról van, amely ingatlan engedély köteles kivitelezéséhez kapcsolódik, ezért az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fordított adózás irányadó, feltéve, hogy mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett és áfa fizetésére kötelezett adóalany.