• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • Áfa.
  • adóellenőrzés
  • társasági adó
Ez a tartalom 745 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kedvezményes adómérték alkalmazhatósága a digitális könyvek elektronikus úton történő értékesítésekor

2017. 07. 06.

Az elmúlt időszakban került közzétételre a C-390/15. számú ügyben hozott ítélet, melyben az Európai Unió Bírósága a HÉA-irányelv azon rendelkezését vizsgálta, amely a hozzáadottérték-adózás kapcsán a tagállamok által érvényesíthető kedvezményes adókulcs alkalmazási köréből kizárta a digitális könyvek elektronikus úton való értékesítését.

KEDVEZMÉNYES ADÓMÉRTÉK ALKALMAZHATÓSÁGA A DIGITÁLIS KÖNYVEK ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSEKOR

Az elmúlt időszakban került közzétételre az Európai Unió Bírósága által, a C-390/15. számú ügyben hozott ítélet. Ebben az ítéletben az Európai Unió Bírósága a HÉA-irányelv azon rendelkezését (HÉA-irányelv 98. cikk (2) bekezdés és III. melléklet 6. pont) vizsgálta, amely a hozzáadottérték-adózás (tehát az áfa) kapcsán a tagállamok által érvényesíthető – legfeljebb 5%-os mértékig csökkentett – kedvezményes adókulcs alkalmazási köréből kizárta a digitális könyvek elektronikus úton való értékesítését. Ennek következtében ezen – egyébként szolgáltatásnyújtásnak minősülő – ügyletekre az általános mértékű (hazánkban 27%-os) adókulcsot kell felszámítania az adóalanyoknak.

A fenti rendelkezés értelmében a kedvezményes adómértéket a tagállamok csak a HÉA-irányelv III. mellékletében szereplő termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra alkalmazhatják. A III. melléklet 6. pontja azt mondja ki, hogy a kedvezményes adómérték alá a könyvek (ideértve a brosúrákat, röplapokat és más nyomtatott anyagokat, gyermekeknek szóló képes-, rajzoló-, illetve kifestőkönyveket, nyomtatott vagy kéziratos kottákat, térképeket, vízrajzi vagy hasonló ábrákat) bármilyen fizikai adathordozón történő értékesítése – beleértve a könyvtári kölcsönzést is –, illetve újságok és folyóiratok értékesítése vonható, kivéve a nagyrészt vagy teljes egészében reklámcélú anyagokat.

Ezen szabályozást illetően a lengyel ombudsman szorgalmazta annak vizsgálatát, ellentétes-e az egyenlő bánásmód követelményével az, hogy a HÉA-rendelkezés következtében a nyomtatott vagy fizikai adathordozón tárolt kiadványok értékesítésére kedvezményes adómértéket kell alkalmazni, amellyel szemben ugyanezen kiadványok elektronikus úton történő továbbítása esetén már nem érvényesül ez a lehetőség. Ennek tisztázása érdekében fordult a lengyel alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága felé előzetes döntéshozatal céljából.

Az Európai Unió Bírósága a lengyel alkotmánybíróság által előterjesztett kérdést akként összegezte (és némiképpen pontosította), hogy lényegében arra vár választ, sérti-e az egyenlő bánásmódnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvét és ezáltal érvénytelen a HÉA-irányelv fenti rendelkezése amiatt, hogy kizárja, hogy a tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazzanak a digitális könyvek elektronikus úton való továbbítására (szemben ezek fizikai adathordozón történő értékesítésével).

A kérdés vizsgálata során az Európai Unió Bírósága mindenekelőtt rögzítette azt, hogy az egyenlő bánásmód általános elvének lényege abban áll, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék eltérő módon, és hogy az eltérő helyzeteket ne kezeljék egyenlő módon, kivéve, ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható.

A fenti alapvetés jegyében az Európai Unió Bírósága elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy a digitális könyvek fizikai adathordozón és elektronikus úton való továbbítása összehasonlítható helyzetnek tekintendő-e, és megállapítható-e közöttük az eltérő bánásmód.

A Bíróság ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a hivatkozott eltérő bánásmód abból fakad a kérdésben írtak szerint, hogy a tagállamok nem írhatják elő kedvezményes adómérték alkalmazását a digitális könyvek elektronikus úton való értékesítésére, míg a digitális könyvek bármilyen fizikai adathordozón való értékesítése tekintetében jogosultak ilyen adómérték alkalmazására.

Ebből fakadóan az Európai Unió Bíróságának álláspontja szerint a jogalkotó által e vitatott rendelkezéssel elérni kívánt célok tanulmányozása által lehet megfelelően értékelni ezen helyzetet, amely célt az Európai Unió Bírósága az olvasás támogatásában fogalmazott meg. E cél elérése szempontjából a Bíróság meglátása szerint pedig az bír jelentőséggel, hogy az európai uniós polgárok hatékony módon hozzáférhessenek a könyvek tartalmához, vagyis a könyvek értékesítésének módja nem játszhat meghatározó szerepet. Így az Európai Unió Bíróságának következtetése szerint a digitális könyvek bármilyen fizikai adathordozón való értékesítése és a digitális könyvek elektronikus úton való értékesítése összehasonlítható helyzeteknek minősülnek, és az ügy tárgyát képező fenti rendelkezés e két egyébként összehasonlítható helyzet között eltérő bánásmódot valósít meg.

A fentiek okán a következő értékelendő kérdéskör az eltérő bánásmód mögötti, az azt esetlegesen megalapozó objektív ok vizsgálata jelentette, mivel nem állapítható meg az egyenlő bánásmód elvének sérelme, ha az eltérő bánásmód kellően indokolt. Ez pedig a Bíróság gyakorlata szerint akkor áll fenn, ha az eltérő bánásmód összefüggésben áll az ezt megvalósító intézkedés által elérni kívánt jogszerűen megengedhető céllal, illetve ha e céllal az arányosnak tekinthető. Ennek a vizsgálatnak az eredményeként a Bíróság arra megállapításra jutott, hogy a kedvezményes adómérték digitális könyvek elektronikus úton való értékesítésére való alkalmazásának kizárása az elektronikus kereskedelemre vonatkozó különös szabályozás részét képezi. A jogalkotás, jogalkalmazás tapasztalatai alapján ugyanis szükségesnek bizonyult az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egyértelmű, egyszerű és egységes szabályozása annak érdekében, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen az e szolgáltatásokra alkalmazandó adómérték, és hogy ily módon megkönnyítsék az adóalanyok és a nemzeti adóhatóságok számára ezen adó kezelését.

Ezen rendelkezéssel az uniós jogalkotás tulajdonképpen megkíméli a jogalanyokat és a nemzeti adóhatóságokat attól, hogy minden egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatástípus esetén annak vizsgálatára kényszerüljenek, hogy olyan szolgáltatási kategóriába tartozik-e, amelyre a kedvezményes adómérték alkalmazható. E célkitűzéssel pedig ellentétes lett volna, ha a jogalkotás a digitális könyvek elektronikus úton való értékesítésére nézve lehetővé teszi a kedvezményes adómérték alkalmazását, mivel ezzel éppen az általa az elektronikus szolgáltatások terén elérni kívánt egységet és szabályozásbeli koherenciát bontotta volna meg.

A vizsgált rendelkezés és az azáltal megvalósított eltérő bánásmód célját a Bíróság összességében abban határozta meg, hogy annak révén kétséget kizáróan megállapíthatóvá válik az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó adómérték, megkönnyítve ezáltal az adóalanyok és a nemzeti adóhatóságok számára ezen adó kezelését, amely célt kellően indokoltnak, és az ennek érdekében alkalmazott eszközt (tehát a kedvezményes adómérték digitális könyvek elektronikus úton való értékesítésére való alkalmazásának kizárását) e céllal arányosnak találta a Bíróság.

Végső soron az Európai Unió Bírósága arra a döntésre jutott, hogy a kedvezményes adómérték digitális könyvek elektronikus úton való értékesítésére való alkalmazásának kizárása nem sérti az egyenlő bánásmód elvét, a rendelkezés érvényességét illetően nem merült fel kétely. Tehát a Bíróság döntéséből eredően, amíg az uniós jogalkotás az e jogterülettel kapcsolatos elképzeléseit nem bírálja felül, addig várhatóan az adóalanyoknak a digitális könyvek, kiadványok elektronikus úton való értékesítése során továbbra is az általános adókulcsot kell felszámítaniuk ügyleteik során.