• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 110 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Itt van újra a kiskereskedelmi különadó

2020. 04. 17.

A Kormány a Járványügyi Alap feltöltése céljából kiskereskedelmi adót vet ki, amelyet a kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi és belföldi illetőségű személyeknek, illetve szervezeteknek kell megfizetniük.

A kiskereskedelmi különadóról a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 2020. évi 73. számában jelent meg.

A kiskereskedelmi adóról szóló rendelet 2020. május 1. napján lép hatályba.

Kinek kell kiskereskedelmi adót fizetni?

A kiskereskedelmi adót az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi és belföldi illetőségű személynek, illetve szervezetnek kell megfizetnie, feltéve, hogy az adózó adóalapja olyan összegű, hogy van fizetési kötelezettsége, vagyis az adóalapra nem csak nulla százalékos adó terhelődik.

Nem kell kiskereskedelmi adót fizetni tehát annak a személynek, szervezetnek, aki:
a)    nem végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet,
b)    végez ugyan adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet, de az adó alapja nem haladja meg a nulla százalékos adómérték sávjának felső határát.

Az adóköteles kiskereskedelmi tevékenység

A Rendelet alapján elsősorban a kiskereskedelmi tevékenység minősül adóköteles tevékenységnek.

A Rendelet alkalmazásában kiskereskedelmi tevékenység a 2020. január 1-jén hatályos TEÁOR’08 szerint:
•    a 45.1 ágazatba sorolt gépjármű-kiskereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,
•    a 45.32 ágazatba sorolt gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
•    a 45.40 ágazatba sorolt motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész kiskereskedelme, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét, továbbá
•    a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt kiskereskedelmi tevékenységek (nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem; élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelme; gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem; információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme; egyéb háztartási cikk kiskereskedelme; kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme; egyéb, máshova nem sorolt áru – például ruházat, lábbeli, bőráru, gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer, vágott virág, állateledel, óra, ékszer, ajándéktárgy, műalkotás, tisztítószer, használt cikkek stb. – kiskereskedelme; piaci kiskereskedelem; nem bolti – csomagküldő hálózaton, interneten, házaló kereskedők útján, automatán stb. keresztül történő – kiskereskedelem),
melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

A kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR'08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR'08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem.

Ha a kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi és belföldi illetőségű személy, illetve szervezet olyan tevékenységet végez, amely tartalmát tekintve megfelel a Rendelet szerinti TEÁOR’08 tevékenységi körök egyikének, akkor az adóköteles tevékenységnek minősül, függetlenül attól, hogy az adóalany ezt a TEÁOR’08 számú tevékenységet a cégnyilvántartásban vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban tevékenységi körei között feltüntette-e.

A Rendelet alapján adóköteles továbbá a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

Az adó alapja

Az adó alapja az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel. Tehát, ha például egy vállalkozás többféle tevékenységet is végez, akkor csak a kiskereskedelmi tevékenységből eredő nettó árbevétel képezi az adó alapját, például a termékek nem kiskereskedelem keretében (nagykereskedőnek, kiskereskedőnek) történő értékesítéséből származó vagy a termékek javításából eredő árbevétel nem része az adóalapnak.

A nettó árbevétel:
a)    a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
b)    egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,
c)    a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele,
d)    a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
e)    az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott termék értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.

Az adó alapjába beletartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból (pl. marketingdíjból, besorolási/polcdíjból, szortimentdíjból) származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege.

Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi adó a veszélyhelyzet miatt létrehozott Járványügyi Alap feltöltése érdekében került megállapításra, így az adó alapja az adóalanynak 2020. május 1. napjától a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, adóköteles kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevétele.

Az adó mértéke

Az adó mértéke sávosan került meghatározásra. Ennek megfelelően az adó mértéke:
a)    az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
b)    az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
c)    az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
d)    az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.
Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nem kell adót fizetniük.

Az adó összege

Az adó összege az adóalapnak a sávosan meghatározott adómértékkel számított összegének 2020. május 1. napjától a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összege.

Kapcsolt vállalkozások adómegállapítása

A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapjának megállapítására – az adóelkerülés kizárása miatt – külön szabály vonatkozik.

A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a sávosan meghatározott adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.

A Rendelet külön rendelkezik arról, hogy a számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

Ezeket a rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a Rendelet kihirdetését (2020. április 14.) követően szétválással, kiválással jött létre, vagy, ha a Rendelet kihirdetésének napján (2020. április 14.) az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet végző jogalany az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.

Nem kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy az ügyleteket nem a Rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

Példa
Az adózó adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet végez, és e tevékenysége tekintetében fennáll a kapcsolt vállalkozási viszony.

A kiskereskedelmi tevékenység nettó árbevétele az adózónál 600 millió Ft, a kapcsolt vállalkozásnál 400 millió Ft.

A kiskereskedelmi tevékenység adózónál és kapcsolt vállalkozásánál együttesen 1000 millió Ft, melyből adózó tevékenységének aránya 600/1000 = 60%, kapcsolt vállalkozás tevékenységének aránya 400/1000 = 40%.

Adóköteles kiskereskedelmi tevékenység adója:
500 x 0% + 500 x 0,1% = 0,5 millió Ft

Adózóra jutó kiskereskedelmi adó: 0,5 x 60% = 0,3 millió Ft.
Kapcsolt vállalkozásra jutó kiskereskedelmi adó: 0,5 x 40% = 0,2 millió Ft.

Az adó megállapítása és bevallása

Az adó alanya az adókötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő vagy – ha az adóéve a veszélyhelyzet idején ér véget, akkor – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig állapítja meg, és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

Adóelőleg megállapítása, bevallása

Az adóalany 2020. május 31-ig köteles bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét az állami adóhatósághoz.

Az adóelőleg havi összege a Rendelet hatálybalépését (2020. május 1.) megelőző utolsó, beszámolóval lezárt adóévi, az adóalany adóköteles kiskereskedelmi tevékenységéből származó (12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesített) nettó árbevételének alapulvételével a sávosan meghatározott adómértékkel számított összeg 1/12-ed része.

Ha az adóalanynak a Rendelet hatálybalépése napjáig (2020. május 1.) nincs lezárt adóéve, akkor az általa fizetendő havi adóelőleg összege az adóévre várható adó összegének 1/12-ed része.

Az adóalany a Rendelet hatálybalépésének napját (2020. május 1.) magában foglaló és a hatálybalépést követő azon naptári hónapokban, amikor a veszélyhelyzet legalább 1 napig fennáll, a naptári hónap utolsó napjáig köteles megfizetni a számított havi adóelőleget az állami adóhatósághoz.

Tekintettel arra, hogy az adóelőleg összegét a korábbi üzleti év nettó árbevétele alapján kell kiszámítani, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés segíti azokat a cégeket, amelyeknek az adott hónapban a kereskedelmi forgalmuk az előző év azonos időszakához képest legalább 40 százalékkal esett vissza. E mellett természetesen előzetesen, még az előleg fizetésének határideje előtt, az általános adómérséklési kérelem is benyújtható, ha a koronavírus-járvány olyannyira csökkentette a bevételt, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét.

Ha a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért, adóköteles kereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel nem érte el az előző év azonos hónapja adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételének 60 százalékát, akkor az állami adóhatóság az adózó kérelmére az adóelőleg összegét ezen árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli.

Amennyiben a megfizetett adóelőlegek összege meghaladja a megállapított adóösszeget, a különbözetet az adóalany az adóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőleg-bevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász és adószakértő

Lezárva: 2020. április 15.