A külföldi pénznem átszámításának szabályai a személyi jövedelemadózásban

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (2) bekezdése előírja, hogy a közterheket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – forintban kell teljesíteni az állam részére. Ezzel összhangban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) is kimondja, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Ugyanakkor egyre gyakoribb a határokon átnyúló jövedelemszerzés, amikor a magánszemély bevétele, elszámolható költsége, adott esetben más államban megfizetett adója külföldi pénznemben

Főszabály szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó összegének meghatározásához feltüntetett adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő pénznem esetében pedig az MNB által közzétett euróban megadott keresztárfolyam segítségével kell a forintra történő átszámítást elvégezni. Ezeket az árfolyamokat – a törvény felhatalmazása alapján – az MNB a Magyar Közlönyben teszi közzé [Szja tv. 5. § (7) bekezdés, 82. § (1) bekezdés]. Az adatok visszamenőleg 2000-től letölthetők az MNB honlapjáról.

A forint árfolyama lebegő (rugalmas), ami azt jelenti, hogy a piaci viszonyoktól függően folyton változik, ezért nem mindegy, hogy a külföldi pénznemben megállapított összeg átszámítása mely időpontban érvényes árfolyam szerint történik. Erre nézve az Szja tv. részletes szabályai adnak eligazítást a következők szerint.

A külföldi pénznemről történő átszámításhoz

-    bevétel esetében (munkadíj, megbízási díj, osztalék, támogatás, ösztöndíj stb.) a bevételszerzés időpontjában,
-    kiadás (költség) esetében a teljesítés időpontjában,
-    dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
-    értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
-    pénzügyi eszközre (ide nem értve az értékpapír átruházását) kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
-    a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése szerint – az adó megfizetésének időpontjában vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni. [Szja tv. 6. § (1) bekezdés]

Az előbbiektől eltérően a külföldi pénznemben keletkezett bevétel, illetve kiadás esetén az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek az adóelőleg-alap megállapításához kötelezően a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyammal kell számolnia. [Szja tv. 6. § (3) bekezdés]

Ha azonban a kifizetőre vonatkozó előbbi előírás szerinti árfolyam előnytelen a magánszemély számára, akkor az adóbevallásában alkalmazhat attól eltérő árfolyamot, feltéve, hogy rendelkezik pénzügyi intézmény által a külföldi pénz eladását/vételét igazoló,
-    a külföldi pénz eladása esetén a bevételszerzést követő 15 napon, illetve
-    a külföldi pénz vétele esetén a kiadást megelőző 15 napon belül
a nevére kiállított, az ügyletet igazoló bizonylattal. Ekkor a bizonylat szerinti összeg mértékéig a bizonylat szerinti árfolyam vehető figyelembe a forintra történő átszámításhoz. [Szja tv. 6. § (3) bekezdés a) pont]

Ez például azt jelenti, hogy ha egy lakást bérbeadó magánszemélynek egy magyar kft. 500 euró bérleti díjat fizet, és a kifizetés napját megelőző hónap 15. napja szerinti MNB árfolyam 330 forint volt, akkor a kft-nek az adóelőleg megállapításához 500 x 330 = 165.000 forint bevételt kell figyelembe vennie. Azonban, ha a magánszemély a bérleti díj megfizetését követő 15 napon belül 400 eurót csak 320 forintos árfolyamon tudott átváltani, akkor a nevére szóló átváltási bizonylat alapján módosíthatja az adóbevallási tervezetét, azaz csak 400 x 320 + 100 x 330 = 128.000 + 33.000 = 161.000 forint bevételt kell bevallania. Amennyiben ez a magánszemély külföldön vett 50 euróért a kiadott lakásba kerülő felszerelést, amikor az MNB árfolyam 325 forint volt, ezt a költséget a nyilatkozata alapján a kft. az adóelőleg-alap megállapításakor 50 x 325 = 16.250 forint összegben vonhatja le a bevételből, de ha a magánszemély a vásárlást megelőző 15 napon belül kiállított bizonylat szerint 332 forintért vette az 50 eurót, akkor az adóbevallásában 50 x 332 = 16.600 forint költséget vehet figyelembe.

Nem alkalmazható ez a módszer, ha a külföldi pénz eladása vagy vétele pénzügyi eszközre kötött ügyletben történt. Ekkor mindig az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni. [Szja tv. 6. § (3) bekezdés b) pont]

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelem, osztalék (osztalékelőleg) adójának megállapításánál az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. [Szja tv. 6. § (2) bekezdés]

Külön rendelkezés szerint, ha az egyéni vállalkozó
-    a bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerezte külföldi pénznemben, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához azt az árfolyamot kell alkalmaznia, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz;
-    kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében fizette meg, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához azt az árfolyamot kell alkalmaznia, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz. [Szja tv. 6. § (2a) bekezdés]

Szintén külön előírás vonatkozik arra az esetre, amikor a magánszemély külföldi pénznemben fizetett nyugdíjbiztosítás díja alapján jogosult rendelkezni az adójáról. Ekkor az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. [Szja tv. 44/C. § (2) bekezdés]

Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg (ideértve a választott egybeszámítás esetét is) adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.

Fontos tudnivaló, hogy az egyes adóévek között áthúzódó külföldi kiküldetés esetén az elszámolásra kiadott összeg (devizaellátmány) adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben az összeg felhasználásának elszámolása megtörtént.