• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.

Mennyi a katás adózó jövedelme?

2019. 04. 10.

A katás vállalkozónak is, mint minden magánszemélynek számtalan esetben szüksége van jövedelemigazolásra akár egy hitelfelvétel, akár egy támogatás (pl. a gyermek tandíjmentessége) igénylése során. A jövedelemigazolást a katás vállalkozók esetében is az állami adóhatóság állítja ki. Azok a katás vállalkozók, akik az elmúlt években már igényeltek jövedelemigazolást, azok már bizonyára szembesültek azzal, hogy a jövedelemigazolás által igazolt jövedelem és a valós jövedelem sok esetben nagyon távol áll egymástól.

Cikkünkben a kisadózó vállalkozók jövedelemigazolásának problematikájáról olvashatnak:

A kisadózó vállalkozó – legyen az akár a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózó egyéni vállalkozó, akár a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot választó társas vállalkozás kisadózó tagja – esetében a jövedelemigazolás kizárólag a kisadózó vállalkozó számított jövedelmét tartalmazza. A számított jövedelem megállapításának szabályát a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 10. § (3) bekezdése határozza meg. Eszerint a kisadózó vállalkozó esetében a jövedelemigazolás kiállítása során jövedelemként a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

E szabály szerint egy kisadózó egyéni vállalkozó esetében nincs jelentősége annak, hogy a megszerzett bevétellel szemben ténylegesen mennyi költség merül fel, mivel a Kata tv. pontosan meghatározza, hogy mekkora összeget kell jövedelemként megállapítani.

Ha például a kisadózó egyéni vállalkozó 2018. évi megszerzett bevétele 8.400.000 Ft, akkor az adóhatóság a jövedelemigazolásban a 8.400.000 Ft 60 százalékát, azaz 5.040.000 Ft adóévi jövedelmet fog igazolni, feltéve, hogy a vállalkozó a tételes adót az adóév minden hónapjában megfizette.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozások esetében a kisadózó tagok jövedelmének igazolásakor nemcsak annak nincs jelentősége, hogy a megszerzett bevétellel szemben ténylegesen mennyi költség merül fel, hanem annak sincs, hogy a társas vállalkozás tagjai személyesen közreműködnek-e a társaság tevékenységében. A társas vállalkozás valamennyi tagja részére – a személyes közreműködéstől függetlenül – ugyanolyan tartalmú jövedelemigazolást állít ki az adóhatóság.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozások esetében továbbá annak sincs jelentősége, hogy a nyereség felosztására vonatkozóan a társaság tagjai miben állapodtak meg. A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) főszabálya alapján a gazdasági társaságok tagjai a társaság nyereségéből közösen részesednek oly módon, hogy a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a tagok a létesítő okiratban eltérjenek a vagyoni hozzájárulás arányában történő nyereségfelosztástól. Az adóhatóság a jövedelemigazolás kiállítása során nem veszi figyelembe azt sem, ha a társaság tagjai a társasági szerződésben úgy rendelkeznek, hogy a nyereség felosztása során eltérnek a vagyoni hozzájárulás arányától.

Ha például a kisadózó társas vállalkozás 2018. évi megszerzett bevétele 9.200.000 Ft, és a társaságnak három tagja van, melyből egy tag személyes közreműködés keretében, egy tag munkaviszony keretében végez tevékenységet a társaságban, egy tag pedig nem végez semmilyen tevékenységet, akkor az adóhatóság a jövedelemigazolásban tagonként a 9.200.000 Ft 60 százalékának 1/3-ad részét, azaz 1.840.000 Ft adóévi jövedelmet fog igazolni, feltéve, hogy a vállalkozás a tételes adót az adóév minden hónapjában megfizette.
Amennyiben ennek a kisadózó társas vállalkozásnak nem három, hanem négy tagja van, akkor az adóhatóság a jövedelemigazolásban tagonként a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma (jelen esetben 12) és a havi minimálbér (a 2018. évben 138.000 Ft) szorzatának megfelelő összeget, azaz 1.656.000 Ft adóévi jövedelmet fog igazolni, tekintettel arra, hogy a 9.200.000 Ft 60 százalékának 1/4-ed része (1.380.000 Ft) kevesebb, mint a Kata tv. által meghatározott minimális jövedelem.

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az adóhatóság a jövedelemigazolás kiállítása során a jövedelem megállapításakor a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapokat veszi figyelembe. Tehát az adóhatóság nem számol jövedelmet a kisadózó vállalkozó részére azokra a hónapokra, amelyekben a kisadózó vállalkozás mentesült a tételes adó megfizetése alól. Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó az év öt hónapjában szüneteltette a tevékenységét és ezen időszakban nem kellett megfizetnie a tételes adót, akkor az adóhatóság a KATA jelű nyilatkozatban szereplő bevételének 60 százalékáról, de legalább a tételes adófizetéssel érintett hét hónap és a havi minimálbér szorzatáról állítja ki a jövedelemigazolást.

Az adóhatóság a jövedelemigazolás kiállítása során – a kérelemben megjelölt adóév függvényében – a kisadózó vállalkozás által, a megszerzett bevételről benyújtandó KATA jelű nyilatkozat és adatszolgáltatás tartalmát veszi figyelembe. Amennyiben esetlegesen önellenőrzés (helyesbítés) került benyújtásra, akkor az adóhatóság azt is figyelembe veszi.

Amennyiben az adózó által igazolni kért adóév vonatkozásában nem áll rendelkezésre adat az adóhatóság nyilvántartásában a jövedelemigazolás kiadásához, akkor az adóhatóság a jövedelemigazolás kiállítását megtagadja.

Érdemes megjegyezni, hogy az adóhatóság jövedelemigazolást kizárólag olyan adóévre vonatkozóan ad ki, amelyre vonatkozóan a KATA jelű nyilatkozat és adatszolgáltatás benyújtásra került.

A Szerző adójogi szakjogász és adószakértő.

A Szerző megjegyzése:
Sajnos több szakmai internetes fórumon olvastam a kisadózó vállalkozók jövedelemigazolási problémájának megoldására azt a javaslatot, hogy amennyiben egy pénzintézet akár egy hitelfelvétel, akár egy kedvezményes számlacsomag feltételeként azt írja elő, hogy a bankszámlára munkabérnek kell érkeznie, akkor „a kisadózó vállalkozás bátran utaljon a vállalkozás bankszámlájáról (ha van) munkabért a tag bankszámlájára, mivel a bejelentett kisadózó munkabére utáni összes adót és járulékot fedezi a havi tételes adó mértéke”.
Adószakértőként nem tanácsolnám senkinek a kisadózó tag részére történő munkabér utalást, tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyve szerint munkabérnek a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás minősül. Tehát a munkabér kifizetés munkaviszonyt feltételez. Ha a társas vállalkozás és a tag között munkaviszony áll fenn, akkor a tag nem minősül kisadózónak, tekintettel arra, hogy a Kata tv. rendelkezése szerint a kisadózó vállalkozás az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg köteles bejelenteni azon kisadózónak vagy kisadózóknak az adatait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Fontos továbbá a Kata tv. azon rendelkezése is, mely szerint az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.
Fenti szabályokat figyelembe véve tegyük fel, hogy a társas vállalkozás egy kisadózót bejelent, akinek munkabért utal. Véleményem szerint egy esetleges ellenőrzés során ilyen esetben előfordulhat, hogy az adóhatóság a társas vállalkozás és a tag közötti jogviszonyt munkaviszonynak minősíti annak minden következményével együtt, és mivel a munkaviszonyban álló tag nem minősül kisadózónak, így a társas vállalkozásnak nem lesz egy kisadózó tagja sem, melynek következtében a társas vállalkozás is jogszerűtlenül teljesíti adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint.

 

 

 

Tudjon meg mindent a 2019-es adótörvényekről!
Olvasson az összes adóváltozásról egy helyen, több mint 100 oldalas ADÓ/TB különszámunkban - jogszabályi hivatkozásokkal és szakértői magyarázatokkal együtt.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a különszámot a magazinok között.

Előfizetés nélkül pedig kérje a kiadvány hozzáférését ingyenes regisztrációval!