• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Mentesülés a szocho adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól

2019. 05. 27.

Gyakori, hogy valaki egyidejűleg egyéni vállalkozó és egyben társas vállalkozás (például gazdasági társaság) társas vállalkozónak minősülő tagja. Az is gyakran előfordul, hogy egy természetes személy egyidejűleg több társas vállalkozásban társas vállalkozónak minősülő tagja. Ezeket az eseteket nevezzük többes vállalkozói jogviszonynak. Biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozónak az számít, aki nem áll olyan munkaviszonyban, amelyben munkaideje eléri a heti 36 órát, illetőleg nem folytat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat.

Egy biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében főszabályként a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges járulék (adó) alapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban meghatározott jövedelem, társas vállalkozó esetén a személyes közreműködői díj (vagy ha a tag ügyvezetőként minősül társas vállalkozónak, akkor az ügyvezetésért kapott díjazás).
Azonban mind a járulékoknak, mind az adónak van egy minimális alapja, amely után havonta a járulékot, illetve az adót mindenképpen meg kell fizetni.


A 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább havonta a társadalombiztosítási minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka, a szociális hozzájárulási adót legalább havonta a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.


A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában társadalombiztosítási minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban az egyéni, a társas vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege. Ilyen szabálya van a Szocho tv.-nek is.


A minimálbér összege a 2019. évben havi 149 000 forint, a garantált bérminimum összege pedig havi 195 000 forint.


Többes vállalkozói jogviszonyra érvényes társadalombiztosítási szabály, hogy a járulékoknál csak egy jogviszonyban érvényesülhet a minimum járulékalap.


Ha valaki egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is, a társadalombiztosítási szabályok szerint egyéni vállalkozóként kell legalább a minimum járulékalap figyelembe vételével járulékot fizetni (ilyenkor társas vállalkozásban a minimum járulékalap nem érvényesül). Azonban ezt a helyzetet az egyéni vállalkozó megfordíthatja. Minden év január 31. napjáig írásban nyilatkozhat arról, hogy a minimumok figyelembe vételével társas vállalkozóként akar járulékot fizetni. Ilyenkor egyéni vállalkozóként csak a tényleges járulékalap után (ha van ilyen) fizeti a járulékokat.


Amennyiben valaki több gazdasági társaság tagjaként minősül társas vállalkozónak, akkor a tag által kiválasztott társas vállalkozáson belül kell figyelemmel lenni a minimum járulékalapra. Az érintett tag minden év január 31. napjáig írásban tett nyilatkozatával választja ki, hogy melyik legyen az érintett társas vállalkozói jogviszony. Amennyiben a többes társas vállalkozói jogviszony év közben keletkezik, lehetséges az év közbeni nyilatkozattétel is.


A Tbj. meghatározza azt is, hogy az egyéni, illetve a társas vállalkozó a fentiekben tárgyalt minimum járulékalap (társadalombiztosítási minimálbér) alapulvételével nem köteles nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a)    táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b)    gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
c)    csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
d)    katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e)    ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
f)    fogvatartott.

Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.


Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az előzőekben mondottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az előzőekben mondottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.


Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az előzőekben mondottakon túl – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.


A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját sem, amelyen a tagja, az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.


Amennyiben az előbb tárgyalt körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, akkor egy-egy naptári napra az adófizetési kötelezettség kiszámításánál egyéni vállalkozó esetében az adóalap harmincad részét, társas vállalkozó esetében a rá vonatkozó adóalap harmincad részét kell figyelembe venni.

Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a Tbj. vhr. 7/B. §-a szerint kell igazolni:
•    külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,
•    külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az eddig tárgyaltakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.


Az idevonatkozó szabályok alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely e rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adó- és vámhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.


Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor – a fentiekben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel – a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján – az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.