• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 648 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mikor szabályszerű a katás vállalkozás bevételi nyilvántartása?

2017. 06. 09.

A katás vállalkozások főszabály szerint bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek. Cikkünkből kiderül, hogy nem minden esetben szükséges egy külön nyilvántartás vezetése, és a bevételi nyilvántartás vezetésének kötelezettsége egyszerűsítetten oly módon is teljesíthető, hogy azt egy esetleges adóhatósági ellenőrzés sem fogja kifogásolni.

A kisadózó vállalkozásokra nem terjed ki a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya, ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 12. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.


A törvény meghatározza a bevételi nyilvántartás minimális tartalmi követelményeit is; ezek közé tartozik a sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege és a bevétel megszerzésének időpontja.
A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. Ennek megfelelően a bevételi nyilvántartást a tételes adó alanya elsősorban számlával vagy nyugtával köteles alátámasztani, de előfordulhat, hogy olyan bevételt szerez (például kamatot vagy állami támogatást), amelyről számlának vagy nyugtának nem minősülő számviteli bizonylat kiállítására kerül sor.


A Katv. 2014. január 1-jétől hatályos kiegészítő rendelkezése „mentességet” biztosít a bevételi nyilvántartás vezetése alól, tekintettel arra, hogy a Katv. teljesítettnek minősíti a bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget, ha a  ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható. Így például pénztárgép alkalmazása esetén a vezetendő nyilvántartással összefüggésben elfogadható eljárás lehet, ha a vállalkozó a napi zárási bizonylatokat időrendbe rendezve, sorszámozva őrzi meg, nem szükséges a bizonylatok külön dokumentumba történő egyenkénti felvezetése.

A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.


A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

Az említett egyszerűbb bevételi nyilvántartás vezetési megoldás nem mentesíti a Katv. szerinti adózást választó, egyébként általános forgalmi adóalanynak minősülő vállalkozásokat/vállalkozókat (ideértve természetesen az alanyi adómentes áfa-alanyokat is) az általános forgalmi adóról szóló törvényben szabályozott – általános forgalmi adókötelezettség megállapításához szükséges – nyilvántartási, bizonylat megőrzési kötelezettség alól.

Tudjon meg mindent a 2019-es adótörvényekről!
Olvasson az összes adóváltozásról egy helyen, több mint 100 oldalas ADÓ/TB különszámunkban - jogszabályi hivatkozásokkal és szakértői magyarázatokkal együtt.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a különszámot a magazinok között.

Előfizetés nélkül pedig kérje a kiadvány hozzáférését ingyenes regisztrációval!