• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB ellátások
  • járulékok
  • TB jogviszonyok
Ez a tartalom 387 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Milyen változások várhatók a társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban?

2018. 06. 29.

A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez T/625 és T/627. számon. Az alábbi cikkben elsőként a biztosítási jogviszonyokra és a fizetendő járulékokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetem, majd ezt követően bemutatom a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat.

Biztosítási jogviszonyra vonatkozó változások:


1.    2019. január 1-jétől változik a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas kapcsán fizetendő közteher. Elősegítve a nyugdíjasok foglalkoztatását, a fenti törvénytervezetek úgy rendelkeznek, hogy 2019. január 1-jétől, a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat, azaz a nyugdíjas béréből csak személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem fizet járulékot, így az 1997. évi LXXX. törvény azt is rögzíti, hogy megszűnik a nyugdíjas munkavállalók baleseti ellátásokra való jogosultsága. Feltételezem, hogy a nyugdíjas munkavállaló járulékfizetés hiányában nem jogosult továbbá a 0,5 %-os emelésre sem, hiszen az 1997. évi LXXXI. törvény alapján 0,5 %-os emelés azon jövedelmek, kereset kapcsán jár, amely nyugdíjjárulék-alapot képez. A nyugdíjasok foglalkoztatást segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.

2.    2016. évi LXVI. törvény bővítette ki a biztosítási jogviszonyokat az állami projektértékelői jogviszonnyal. Az állami projektértékelő jogviszonyban állók az EU-s támogatási kérelmek tartalmi értékelését, mint közfeladatot látják el. Ilyen jogviszony kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként dolgozóval köthető. Jelenleg a társadalombiztosítási közterheket úgy kell megfizetni ezen jogviszony után, mint egy munkaviszonyban állónál. A törvénymódosítás elfogadását követő napon, azaz még idén lép hatályba az a szabály, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy csak akkor lesz biztosított, és ezáltal csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha  az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

3.    Szintén a törvénymódosítás elfogadását követő napon lép hatályba az a pontosító rendelkezés is, amely rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor.

Változások a járulékalapot képező jövedelmeknél:

A jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék továbbra sem képez járulékalapot, ugyanakkor a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem járulékköteles jövedelem. Ez a pontosítás is a törvény elfogadását követő napon lép hatályba.

Járulék-mértékek változása:

A T/625. számú törvénytervezet két jelentősebb járulékváltozást tartalmaz. Egyrészt 2019. január 1-jétől növekedne az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7320 forintról 7 500 forintra, amely napi szinten 244 forintról, 250-re emelkedne.

További változás a nyugdíjra köthető megállapodás kapcsán fizetendő járulékfizetésben várható. Kedvezőbbé téve a nyugellátásra vonatkozó megállapodások megkötését a T/625. számú törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy a szolgálati idő szerzése érdekében illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a jelenleg fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkenne. Ez a módosítás kihirdetését követően lépne hatályba, azaz már idén alkalmazható lenne.

Járulékváltozás

2018. év

2019. év

Változás

Egészségügyi szolgáltatási járulék

havi 7320 forint (napi  244 forint)

havi 7 500 forint (napi 250 forint)

+ havi 180 forinttal (napi 6 forinttal) nő

Nyugdíjmegállapodás

34 százalék

24 százalék

  • 10 százalék

 

Változások a szociális hozzájárulási adóban:

Két jelentős változás is kiolvasható a T/627-es törvénytervezetből. Az egyik, hogy szűkül a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre, a másik, hogy közel 10 éve hatályban lévő egészségügyi hozzájárulás olyan módon kerül megszüntetésre, hogy az abban foglalt egyes kötelezettségek is szociális hozzájárulás keretében kerülnek majd megfizetésre.

1. A szociális hozzájárulási adókedvezményekben bekövetkező változások:

A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető kedvezményt jelenleg többek között az a vállalkozó veheti igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A benyújtott módosítás alapján a törvény elfogadását követő naptól azonban kibővülne azon egyéni vállalkozókkal, illetve tagokkal, akiknek komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.
A benyújtott módosítás alapján 2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények:

-    25 év alatti pályakezdők, valamint 25 illetve 55 év feletti foglalkoztatottak utáni kedvezmény
-    Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény
-    Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény
-    Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény
-    Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény
-    Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény
-    Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény
-    A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása kapcsán érvényesíthető kedvezmény.

Ez utóbbi kedvezmény kapcsán azonban meg kell említeni, hogy a törvénytervezet alapján továbbra is jár kedvezmény, de csak azokra a munkaerőpiacra lépő nők után, akik legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosultak.
Ugyanakkor bevezetésre kerül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény. A kedvezményt akkor lehet érvényesíteni, ha a munkavállaló a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napban maximum 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt munkaviszonnyal. Ebbe a „munkaviszonyos” időszakba azonban a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.


A törvénytervezet átmeneti rendelkezése alapján 2018. december 31-én érvényesített alábbi kedvezmények az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők:
Azaz a még hátralévő - érvényesítésre nyitva álló - időre érvényesíthető a 25 év alatti pályakezdők kedvezménye,  a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény, a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás kedvezménye, valamint a tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.


Összegezve azonban elmondható, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén jelentősen csökken a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre.

 

2019-ben megszűnő kedvezmények

2019-ben alkalmazandó kedvezmények

25 év alatti pályakezdők  kedvezménye*

A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

25 illetve 55 év feletti foglalkoztatottak utáni kedvezmény

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény

A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény

A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény

 

Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény*

 

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény

 

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény*

 

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény*

 

 

* -gal jelölt kedvezmények a még hátralévő - érvényesítésre nyitva álló - időre a továbbiakban is érvényesíthetőek.


2. Változások az egészségügyi hozzájárulás megszűnése kapcsán


2019. január 1-jétől nem egészségügyi hozzájárulást, hanem szociális hozzájárulási adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], valamint az osztalék [Szja tv. 66. §], a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], és az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], továbbá az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy ezen tevékenységből származó jövedelme után oly módon, hogy a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy adott jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Azaz a fenti jövedelmek esetén szociális hozzájárulási adófizetésnél egy felső határ érvényesül.
Továbbá 2019. január 1-jétől szociális adót kell fizetni a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után, valamint a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], továbbá a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott után.
Mezőgazdasági kistermelők kapcsán fontos kiemelni, hogy kikerülne a törvényből, hogy „a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült nem fizet szociális hozzájárulási adót”, továbbá a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által ezen tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka után szociális hozzájárulási adót kell fizetni.