• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szeptembertől minimum járulék, mindenkinek

2020. 09. 14.

A Tbj. új, 2020. szeptember 1-jétől alkalmazandó szabálya szerint munkaviszony esetében van egy járulékfizetési alsó határ, amely havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. EZt az összeget akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. A további kérdésekben való eligazodásban a NAV által kiadott friss tájékoztató segít.

2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban és a munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jogviszonyban álló biztosítottak esetében a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48.300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.

Hogyan számítjuk a járulékfizetési alsó határt?

A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelembe kell venni, 
- ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
- ha a biztosítási jogviszony a hónap egészében nem áll fenn, mert pl. szünetel a biztosítás,
- ha az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. 

A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni ezeknek az időszakoknak a naptári napjait. Amennyiben ezek a körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét (azaz 1.610 forintot) kell alapul venni.

Ha például a munkaviszony 2020. szeptember 20. napján keletkezik, akkor a szeptember havi járulékfizetési alsó határ a 11 nap biztosítási jogviszonyban töltött idő és az 1.610 Ft szorzata, azaz 17.710 Ft.

Minden munkavállaló esetén alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határt?

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
- gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
- köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató 
esetében.

Fontos tehát figyelemmel lenni arra, hogy a felsorolt ellátásokban részesülő, illetve a meghatározott oktatásban részt vevő munkavállaló esetén nincs járulékfizetési alsó határ. A helyes eljárás érdekében célszerű az érintett munkavállalóktól nyilatkozatot, illetve igazolást kérni.

Hogyan alakul a járulékfizetés?

Ha a tárgyhónapban a biztosított részére nem fizet a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határt, vagyis 48.300 forintot elérő jövedelmet, és a tárgyhónapban elszámolt tényleges járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztató köteles a biztosított helyett a tényleges járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot megfizetni. 

Figyelem! A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után. 

Ha például a munkavállalónak több, párhuzamosan fennálló munkaviszonya van, akkor valamennyi munkaviszonyban meg kell fizetni a járulékfizetési alsó határ után a társadalombiztosítási járulékot. Ez akkor is érvényes, ha például a munkavállaló egyidejűleg egyéni vállalkozó, és az egyéni vállalkozói jogviszony alapján megfizeti a társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határnak megfelelő összeg után.

Tegyük fel, hogy a munkavállaló szeptember havi munkabére 20.000 Ft. Ebben az esetben a munkabért (a tényleges járulékalapot képező jövedelmet) terhelő társadalombiztosítási járulék (20.000 x 18,5%) 3.700 Ft, amelyet a foglalkoztató megállapít és levon a munkabérből. A tényleges járulékalapot képező jövedelem (20.000 Ft) és a járulékfizetési alsó határ (48.300 Ft) közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megállapítani és megfizetni. Ennek összege [(48.300 – 20.000) x 18,5%] 5.236 Ft.

A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj. 82. §-ban rögzített járulék elszámolási szabályokat nem alkalmazhatja, azaz a különbözetre eső járulék utólagos beszedését a NAV-nál nem kezdeményezheti.

Érvényesíthető-e a minimum járulékalap után családi járulékkedvezmény?

A járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

Mi után kell fizetni szociális hozzájárulási adót?

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdésének rendelkezése szerint a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. E szabályra tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben a társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni, akkor a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adót is a járulékfizetési alsó határ után köteles megállapítani és megfizetni.

(Lezárva: 2020. szeptember 10.)