Négy fontos kérdés a munkabérelőlegről

Munkabérelőlegről akkor beszélünk, ha a munkáltató a bérfizetési határidőt megelőzően teljesít, és még esedékessé nem vált bért fizet a munkavállalónak. Az szja-törvény vonatkozó szabályára elmondható, hogy a jogalkotó nem kápráztat el minket a részletgazdag szabályozással, ezért sok helyen az évek alatt kialakult jogértelmezési gyakorlat és leginkább a józan ész segít az eligazodásban.

A kifizető által a magánszemélynek nyújtott hitel esetén kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet. Kamatkedvezményből származó jövedelem a magánszeméllyel szemben fennálló követelés után elmaradt kamat esetén akkor keletkezik, ha a magánszemély a kapott kölcsön után nem köteles a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összegét elérő, vagy – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – a szokásos piaci kamatot elérő kamat fizetésére.

A kamatkedvezményből származó jövedelem után az adó megfizetésére a kifizető kötelezett. Az adóteher a kamatkedvezményből származó jövedelem 18 százalékkal növelt értéke után 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adó. Az adót a kifizetőnek adóévenként az adóév utolsó napjára, vagy ha a követelés adóévben szűnt meg, a megszűnés napjára kell megállapítania.

A kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabérelőleget, amelyet legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett folyósítanak. Az adózás alól mentesülő munkabérelőleg

• összege nem haladhatja meg a folyósításkor a havi minimálbér ötszörösének összegét,
• a visszafizetés időszakában újabb munkabérelőleg nem folyósítható,
• a visszafizetési időszak legfeljebb hat hónap lehet.

Ha a nyújtott munkabérelőleg bármely okból nem felel meg a feltételeknek, pl. a munkabérelőleg visszafizetését megelőzően újabb munkabérelőleg kifizetése történik, a követelésként fennálló összegre a mentességi szabály már nem alkalmazható, a kifizetőnek a kamatkedvezményből származó jövedelmet meg kell állapítania.

Mielőtt továbblépnénk, olvassuk el együtt a jogszabály szövegét is, hiszen a későbbiekben ezt a néhány sort alaposan górcső alá vesszük!

„Szja-tv. 72. § (4) A jövedelem megállapításánál – az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:
…
g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;”

Milyen kérdésekre keressük tehát választ?

• Mi a munkabérelőleg?
• Ki a munkáltató?
• Mekkora összeg adható?
• Meddig kell visszafizetni?

1. Mi az a munkabérelőleg?

A munkabérelőleg munkavállaló kérésére nyújtott, jellemzően kamatmentes hitel, amit a munkáltató a munkavállalóval szemben fennálló követelésként tart nyilván. A munkabérelőleg „fedezete” a később esedékessé váló munkabér.

A munkabérelőleg összege, visszafizetésének üteme a munkavállaló és munkáltató megállapodásán múlik (gyakorlatban általában szabályzatban, kollektív szerződésben rendezik a szabályokat). A munkabérelőleget a munkáltató követelésként tartja nyilván.  E cikknek a témája a kérelemre adott munkabérelőleg adózási következménye. Nem esik majd szó a Mt.-ben szabályozott esetekről, amikor a munkabér-elszámolás szabályaiból következően a munkavállaló olyan munkabért kap, amit később az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint kell rendezni.

A munkabérelőleg egyfajta hitel, kölcsön, ezért amikor azt kifizetik, a magánszemélynek nem keletkezik munkaviszonyból származó jövedelme, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot megállapítani, a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Ezért, ha a munkáltató pl. egymillió forint munkabérelőleg kifizetéséről dönt, akkor a magánszemélynek fizetendő összeg egymillió forint a közterhek levonása nélkül.
A munkabérelőleget a munkavállaló a későbbi nettó fizetéséből fogja visszafizetni. A visszafizetett összeg a munkavállalóval szemben fennálló követelést csökkenti. A törlesztés időszakában a munkavállalónak járó munkabért a normál szabályok szerint kell számfejteni, a törlesztés összege, tehát nem a munkabér bruttó, hanem a nettó összegét érinti. Például, ha a magánszemély egymillió forint munkabérelőleget kapott öt havi visszafizetési kötelezettség mellett, akkor havonta kétszázezer forint törlesztést fizet, azaz ennyivel kevesebb nettó fizetést kap.

2. Ki a munkáltató?

Munkabérelőleg kizárólag munkaviszonyban álló magánszemélynek adható a munkáltató által, de az közömbös, hány órában történik a foglalkoztatás, tehát részfoglalkoztatás esetén is adható.

Nincs jelentősége, hogy a munkavállaló próbaidőn, esetleg határozott idejű foglalkoztatásban van.

A munkabérelőleg részletszabályait, feltételeit a munkáltató határozhatja meg, és dönthet akár úgy is, hogy nem ad munkabérelőleget.  A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a munkáltató milyen feltételekkel biztosítja a munkabérelőleget, pl. a próbaidő alatt nyújtható-e munkabérelőleg vagy sem, vagy például a munkaviszony megszűnése vagy fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles azt visszafizetni.

Munkáltatónak nem csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató minősül, hanem a különböző jogállási törvények alapján keletkező jogviszonyban működő munkáltató is – pl. köznevelési foglalkoztatási jogviszony, közalkalmazott jogviszony, köztisztviselői jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, igazságügyi szolgálati jogviszony stb. Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállaló kölcsönvevője és a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás dönti el, hogy munkabérelőleg tekintetében ki tekinthető munkáltatónak.

3. Mekkora összeg adható munkabérelőlegként?

A munkabérelőleg összege a felek megegyezésétől függően bármekkora lehet, de adókövetkezmény nélkül legfeljebb a minimálbér ötszörösét meg nem haladó összeg folyósítható.

2024-ben a minimálbér ötszöröse 1 334 ezer forint.

A folyósítható összeg nagysága független a magánszemély tényleges munkabérének nagyságától. Ha a folyósított összeg meghaladja a minimálbér ötszörösét, akkor adózási szempontból nem munkabérelőleg kifizetése történt, és alkalmazni kell a kamatkedvezményből származó jövedelem – fentebb ismertetett – szabályait.

4. Meddig kell visszafizetni a munkabérelőleget?

A törvény szövege szerint a munkabérelőleg „folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett” történhet, ami azt jelenti, hogy a munkabérelőleget a folyósítás napjától számított hat hónapon belül kell visszafizetni. Mivel a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy mikor kell az első törlesztést megfizetni, hány részletben kell visszafizetni, egyenlő vagy egyenlőtlen részletekben történik a visszafizetés, erről a felek egymás között állapodnak meg. Végső soron születhet olyan megoldás is, hogy a munkabérelőleg visszafizetése a hat hónap lejárta előtt egy összegben történik meg.

Példa: 1,2 millió forintot folyósít a munkáltató munkabérelőlegként február 8-án, az adómentes törlesztési idő augusztus 8-án jár le. A munkáltató szabályzata lehetővé teszi, hogy a törlesztést a munkavállaló ne a folyósítást követő első bérfizetésből, hanem azt követően kezdje meg. Az első törlesztés levonása április 5-én történik, az utolsó részlet levonása augusztus 5-én. Ez öt havi részletfizetést jelent, tehát havonta az 1,5 millió forint 1/5 részét vonja le a munkáltató a munkavállaló béréből.

(Folytatjuk)