• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS
Ez a tartalom 120 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mit fizet a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van?

2020. 04. 07.

A koronavírus terjedése következtében kialakult helyzetben számos munkavállaló fizetés nélküli szabadságra kényszerült. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt – néhány kivételtől eltekintve – szünetel a biztosítási jogviszony, melynek következtében kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés ellenében jogosult a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásokra, feltéve, hogy arra más jogcímen nem jogosult.

A Munka Törvénykönyve meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Minden más – a Munka Törvénykönyvében fel nem sorolt – esetben a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezése szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon legyen. A koronavírus következtében kialakult helyzet olyan körülmény, amikor a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése szükséges a fizetés nélküli szabadsághoz.

A fizetés nélküli szabadság hatással van a munkavállaló társadalombiztosítási jogállására, mivel a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – néhány kivétellel – szünetel a biztosítás.

A kivételek:

•    ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
•    ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
•    ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

A biztosítás szünetelésének azért van jelentősége, mert annak időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások.

Amennyiben a munkavállaló a kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása nem szünetel, tehát változatlanul jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra.

Amennyiben azonban a munkavállaló nem a kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot (pl. a koronavírus miatt elrendelt iskolabezárások miatt kell a gyermekéről/gyermekeiről személyesen gondoskodnia), akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére.

A tapasztalatok szerint mind a munkáltatók, mind a munkavállalók abban a tudatban vannak, hogy a biztosított a biztosítás szünetelésének kezdő napjától egy bizonyos ideig (30 vagy 45 napig) még jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira. Sajnos azonban ez nem így van.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény valóban rendelkezik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően még egy meghatározott ideig fennáll. Ez az ún. passzív jogon való jogosultság. Ez a szabály azonban a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható.

Tehát amennyiben a munkavállaló olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a törvény nem határoz meg kivételként, akkor a biztosítottnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától megszűnik.

Ahhoz, hogy a munkavállaló a biztosítás szünetelésének időtartama alatt is, folytatólagosan jogosult legyen az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2020. január 1-jétől havonta 7.710 forint, illetve naponta 257 forint.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében a munkavállalónak legkésőbb a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 20T1011 számú adat- és változásbejelentő lap benyújtásával, mely elektronikusan letölthető, vagy papír alapon is beszerezhető bármely ügyfélszolgálaton.

Az adatlap benyújtható személyesen, postai úton, illetve az ügyfélkapun keresztül. Amennyiben a magánszemély rendelkezik PIN-kóddal, akkor a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerének használatával telefonon is bejelentkezhet.

Az állami adóhatóság a jelenlegi veszélyhelyzetben kérte az érintett munkáltatókat, hogy szükség esetén segítsék a munkavállalókat a nyomtatvány kinyomtatásával, illetve a kitöltés és a benyújtás során.

A 20T1011 számú adatbejelentő lapon tett bejelentés alapján a magánszemély jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Az állami adóhatóság az adatbejelentő lap benyújtását követően a havi járulékfizetési kötelezettséget előírja, a befizetéseket nyilvántartja, illetve megszűnés bejelentése esetén a járulékfizetési kötelezettség vége időpontját követő naptól megszünteti a járulék előírását.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot csekken (készpénz-átutalási megbízással), vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell befizetni, amelynek száma 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentőlapon a magánszemély által megjelölt kezdő időponttól havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Lehetőség van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett a hozzájárulásával más személy (pl. házastárs vagy szülő) vagy szerv (pl. munkáltató) fizesse meg. A kötelezettség átvállalását is a 20T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

Az adóhatósági jóváhagyás papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik. Ezt követően a fizetési kötelezettséget az átvállaló személy vagy szervezet közvetlenül teljesíti. Amennyiben a kötelezettséget az átvállaló készpénz-átutalási megbízás útján teljesíti, akkor azt az állami adóhatóság által postai úton megküldött készpénz-átutalási megbízásokon kell teljesíteni, ezért ebben az esetben át kell adni a csekkeket az átvállalónak. Ha a befizetéseket átutalással teljesítik, akkor minden esetben az átutalási megbízás közlemény rovatában a kötelezett adóazonosító jelét fel kell tüntetni.

Fontos, hogy az állami adóhatóság a havi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget minden esetben az eredeti kötelezett adószámláján írja elő, még abban az esetben is, ha a munkavállalótól a munkáltató vállalja át a járulékfizetési kötelezettséget.

Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szervezet nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni.