Ez a tartalom 1479 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A Munka Törvénykönyve meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Minden más – a Munka Törvénykönyvében fel nem sorolt – esetben a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezése szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon legyen. A koronavírus következtében kialakult helyzet olyan körülmény, amikor a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése szükséges a fizetés nélküli szabadsághoz.
A fizetés nélküli szabadság hatással van a munkavállaló társadalombiztosítási jogállására, mivel a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – néhány kivétellel – szünetel a biztosítás.
• ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
• ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
• ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
A biztosítás szünetelésének azért van jelentősége, mert annak időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások.
Amennyiben a munkavállaló a kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása nem szünetel, tehát változatlanul jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra.
Amennyiben azonban a munkavállaló nem a kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot (pl. a koronavírus miatt elrendelt iskolabezárások miatt kell a gyermekéről/gyermekeiről személyesen gondoskodnia), akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére.
A tapasztalatok szerint mind a munkáltatók, mind a munkavállalók abban a tudatban vannak, hogy a biztosított a biztosítás szünetelésének kezdő napjától egy bizonyos ideig (30 vagy 45 napig) még jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira. Sajnos azonban ez nem így van.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény valóban rendelkezik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően még egy meghatározott ideig fennáll. Ez az ún. passzív jogon való jogosultság. Ez a szabály azonban a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható.
Tehát amennyiben a munkavállaló olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a törvény nem határoz meg kivételként, akkor a biztosítottnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától megszűnik.
Ahhoz, hogy a munkavállaló a biztosítás szünetelésének időtartama alatt is, folytatólagosan jogosult legyen az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2020. január 1-jétől havonta 7.710 forint, illetve naponta 257 forint.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében a munkavállalónak legkésőbb a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 20T1011 számú adat- és változásbejelentő lap benyújtásával, mely elektronikusan letölthető, vagy papír alapon is beszerezhető bármely ügyfélszolgálaton.
Az adatlap benyújtható személyesen, postai úton, illetve az ügyfélkapun keresztül. Amennyiben a magánszemély rendelkezik PIN-kóddal, akkor a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerének használatával telefonon is bejelentkezhet.
Az állami adóhatóság a jelenlegi veszélyhelyzetben kérte az érintett munkáltatókat, hogy szükség esetén segítsék a munkavállalókat a nyomtatvány kinyomtatásával, illetve a kitöltés és a benyújtás során.
A 20T1011 számú adatbejelentő lapon tett bejelentés alapján a magánszemély jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.
Az állami adóhatóság az adatbejelentő lap benyújtását követően a havi járulékfizetési kötelezettséget előírja, a befizetéseket nyilvántartja, illetve megszűnés bejelentése esetén a járulékfizetési kötelezettség vége időpontját követő naptól megszünteti a járulék előírását.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot csekken (készpénz-átutalási megbízással), vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell befizetni, amelynek száma 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentőlapon a magánszemély által megjelölt kezdő időponttól havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Lehetőség van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett a hozzájárulásával más személy (pl. házastárs vagy szülő) vagy szerv (pl. munkáltató) fizesse meg. A kötelezettség átvállalását is a 20T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Az adóhatósági jóváhagyás papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik. Ezt követően a fizetési kötelezettséget az átvállaló személy vagy szervezet közvetlenül teljesíti. Amennyiben a kötelezettséget az átvállaló készpénz-átutalási megbízás útján teljesíti, akkor azt az állami adóhatóság által postai úton megküldött készpénz-átutalási megbízásokon kell teljesíteni, ezért ebben az esetben át kell adni a csekkeket az átvállalónak. Ha a befizetéseket átutalással teljesítik, akkor minden esetben az átutalási megbízás közlemény rovatában a kötelezett adóazonosító jelét fel kell tüntetni.
Fontos, hogy az állami adóhatóság a havi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget minden esetben az eredeti kötelezett adószámláján írja elő, még abban az esetben is, ha a munkavállalótól a munkáltató vállalja át a járulékfizetési kötelezettséget.
Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szervezet nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól