• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.
Ez a tartalom 71 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Munkavégzésre vonatkozó korlátozás a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett

2019. 10. 01.

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől váltak egységessé, melynek következtében jelenleg is azonos kereseti korlátozás van hatályban. Cikkünkben e kereseti korlátozás szabályait ismertetjük, és válaszokat adunk a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási kérdésekre.

Ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2019-ben a 223.500 forintot), akkor az ellátását a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) rendelkezése alapján meg kell szüntetni.

Fontos megjegyezni, hogy kizárólag akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb a jövedelem, mint a fent megjelölt összeg. Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását. Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni.

Biztosítottnak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó esetén a minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Figyelemmel arra, hogy a garantált bérminimum 2019-ben 195.000 forint, így a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett munkát végző egyéni vagy társas vállalkozó ennek a másfélszeresénél, azaz 292.500 forintnál nem kereshet többet három egymást követő hónap mindegyikében.

A rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzésének kizárólag jövedelmi korlátja van, vagyis időbeli korlát nélkül folytatható keresőtevékenység.

Az Mmtv. mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában értesítési kötelezettséget állapít meg, melyet a rehabilitációs hatóság felé kell teljesíteni.

(Rehabilitációs hatóságként járnak el a megyei kormányhivatalok, Budapest és Pest megye tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatala.)

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha
–    keresőtevékenységet folytat, vagy
–    keresőtevékenysége megszűnt, vagy
–    keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha
–    keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát.

Fontos, hogy jogszabályi előírás alapján a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy az értesítéssel egyidejűleg, a nyilatkozathoz csatolt dokumentummal köteles a jövedelmének összegét igazolni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, hogy milyen dokumentumot kell a nyilatkozathoz csatolni. A tapasztalatok szerint a rehabilitációs hatóságként eljáró egyes kormányhivatalok eltérő gyakorlatot alakítottak ki. Általában elfogadott dokumentum a munkaszerződés, a jövedelemigazolás, a bérjegyzék.

Figyelem!
A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a keresőtevékenység megkezdését és megszűnését is be kell jelentenie, nem csak azt, ha a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresét.
A rokkantsági ellátásban részesülő személynek NEM kell bejelentenie a keresőtevékenység megkezdését és megszűnését, csak azt, ha a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresét.

Amennyiben a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy a kereseti korlátot meghaladja, akkor a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást a kereseti korlát túllépését követő hónap első napjával szünteti meg a rehabilitációs hatóság.

A keresőtevékenység

Gyakori kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű személyek vonatkozásában mit tekintünk keresőtevékenységnek. A választ az Mmtv. értelmező rendelkezése adja meg, mely szerint keresőtevékenységnek minősül az Flt. szerinti keresőtevékenység azzal, hogy
a)    az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a Tbj. szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
b)    az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban – a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.

Az Flt. értelmező rendelkezése szerint keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az Flt. tovább is pontosítja a keresőtevékenység meghatározását.

Eszerint:

1.    Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2.    A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

Az Szja tv. 23. §-a szerint a mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia. Eszerint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevétel az évi 600 ezer forintot meghaladja.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e rendelkezés figyelembevételével keresőtevékenységet folytat, és a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, akkor a járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. 30/A. § szerint alakul. A jelenlegi gyakorlat szerint a keresetkorlát figyelembevételénél azon jövedelmek számítanak, amelyek után pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn.

Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 30/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a minimálbér figyelembevételével tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, úgy a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére nem kerülhet sor, mivel három egymást követő hónapon keresztül a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát.

Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 30/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tesz eleget a járulékfizetési kötelezettségének, vagyis nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére keresőtevékenység alapján nem kerülhet sor.

Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 30/A. § (3) bekezdésben foglaltak alapján tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, és a tárgyévre vállalt járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát meghaladja, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni.

3.    A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek.

4.    Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

5.    A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.

6.    Nem kell keresőtevékenységet folytató személynek tekinteni az egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.