• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.
Ez a tartalom 136 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Online adatszolgáltatás: mi változik júliustól?

2020. 02. 28.

Az online adatszolgáltatás, mely lassan két éve része a piaci szereplők életének, a jövőben komoly változások előtt áll. Az értékhatár eltörlése, az adatszolgáltatás kibővítése számos vállalkozás számára fog kihívásokat jelenteni, emellett újfajta kötelezettség keletkezik a jelenleg adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások számára is. A következő két esztendőben esedékes változások közül ezúttal a 2020. júliusától hatályba lépő szabályokat tekintjük át részletesebben.

Az Országgyűlés 2019. december 3-án fogadta el a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvényt (a továbbiakban: Módosító tv.), amely a Magyar Közlöny 201. számában, 2019. december 12-én került kihirdetésre.
A Módosító tv. révén 2020. július 1-jétől, valamint 2021. január 1-jétől módosul az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 10. számú melléklete és az online adatszolgáltatás folyamata. A főbb újdonságokat külön cikkben foglaltuk össze. A kérdés fontosságát mutatja, hogy február elején a NAV közleményt adott ki az online számlaadat-szolgáltatás leggyakoribb hibáiról.


Az adatszolgáltatási kötelezettség nem ahhoz kötődik, hogy a belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kibocsátott számlában az áthárított áfa eléri, vagy meghaladja-e a 100 ezer forintot. 

Az adatszolgáltatási kötelezettség annak függvénye, hogy a számlát belföldi adóalany részére teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állították ki. 

Viszont az már nem releváns, hogy a számla tartalmaz-e általános forgalmi adót vagy sem.

A módosító, valamint az érvénytelenítő számlára ugyanaz az alapelv érvényesül. Ennek következtében, ha a módosító vagy érvénytelenítő számla belföldi adóalany részére kerül kibocsátásra, akkor adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik.

Az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra sem terjed ki a belföldi adóalany részére teljesített, az Áfa tv. 89. §-a szerinti termékértékesítésre. Ez az eset akkor valósul meg, ha a vevőt az adóhatóság is nyilvántartásba vette adóalanyként. Azonban a belföldi adóalany eladótól a terméke(ke)t nem belföldi, hanem más tagállambeli adóalanyisága alatt eljárva szerezte be. Amennyiben az Áfa tv. 89. §-a alapján az értékesítés adómentességet élvez, akkor a számlával kapcsolatban nincs adatszolgáltatási kötelezettség.

Példa
Egy belföldi kft. terméket értékesít egy német székhelyű gazdasági társaság részére. A német gazdasági társaságot a magyar adóhatóság nyilvántartásba vette adóalanyként. A német cég rendelkezik a német adóhatóság által kiadott érvényes közösségi adószámmal. 
Az értékesített terméket kiszállítják belföldről a német cég németországi székhelyére. A beszerzés után a német cég Németországban áfa fizetésére kötelezett. 
Ebben az esetben az értékesítés adómentes közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, amelyet a német cég német közösségi adószámára kell számlázni. Bár a vevő belföldön is nyilvántartásba vett adóalany, de a számlát nem kell a NAV-nak beküldeni, mivel a vevő a beszerzést nem a belföldi adóalanyisága alatt hajtotta végre.

 

Adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák

2020. július 1-jétől az értékhatár eltörlése következtében olyan ügyletekről szóló számlával, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratokkal (módosító, érvénytelenítő számla) kapcsolatban is keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség, amelyet egyik belföldi adóalany állít ki egy másik belföldi adóalany részére, de abban általános forgalmi adót nem hárít át. 


Ennek következtében adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik akkor is, ha a számla nem tartalmaz áfát, tekintettel arra, hogy
- fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről állítják ki;
- tárgyi adómentes ügyletet foglal magában;
- adólevonásra jogosító, adómentes termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról szól;
- nem belföldön teljesített ügyletet tartalmaz;
- különbözeti adózás szabályai szerint adózó termék értékesítéséről állítják ki;
feltéve, hogy azon vevőként belföldi adóalanyt tüntetnek fel.

Fordított adózás alá tartozó ügyletnél az adatszolgáltatási kötelezettség automatikusan belép, mivel fordított adózás kizárólag akkor alkalmazható, ha az abban érintett mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany. 2020. június 30-ig az alanyi adómentes vállalkozást nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha más belföldi adóalany részére teljesített ügyletnél alanyi adómentes minőségében jár el, és ennek megfelelően áfát nem számít fel. 

Akkor sem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha más belföldi adóalany részére kiállított számlában tévesen áfát hárít át, de annak összege nem éri el a 100 ezer forintot. 2020. június 30-át követően más belföldi adóalany részére kiállított számlával kapcsolatban már adatszolgáltatási kötelezettség terheli, még akkor is, ha abban alanyi adómentes minőségében való eljárása miatt áfát nem számít fel. Más adóalanyt is terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha alanyi adómentes adózónak állít ki számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot (módosító, érvénytelenítő számlát).

Ugyanezen logika alapján 2020. július 1-jétől az a belföldi adóalany is adatszolgáltatásra kötelezett, aki (amely) kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez, feltéve, hogy azt belföldi adóalany részére teljesíti. 

Más adóalanyt is adatszolgáltatási kötelezettség terheli, ha kizárólag tárgyi adómentes tevékenysége(ke)t folytató adózónak állít ki számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot (módosító, érvénytelenítő számla).

2020. június 30-ig az előleg beszámítását tartalmazó végszámla esetében a teljes adóalapot és az azt terhelő áfát kell jelenteni a NAV felé. 2020. július 1-jétől az előleg beszámítását tartalmazó végszámla tekintetében a különbözetről kell adatot szolgáltatni.

Példa
„A” Kft. 2.000 eFt + 27% áfa vételár fejében termékeket értékesített „B” Kft. részére.
„A” Kft. 635 eFt előleget kapott „B” Kft-től. 

Megnevezés

Adatszolgáltatás tartalma a végszámlával kapcsolatban

2020. június 30-ig

2020. július 1-jétől

Adóalap

2.000 eFt

1.500 eFt

Áthárított áfa

540 eFt

405 eFt

Bruttó összeg

2.540 eFt

1.905 eFt

Az előlegszámlával kapcsolatos adatszolgáltatás tartalma nem változik 2020. július 1-jétől, a jelentendő adóalap 500 eFt, a jelentendő áfa 135 eFt.

Számlázó programmal, online számlázó rendszerrel készített számla

Az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó technikai szabályok nem változnak. A számlázó programnak, online számlázó rendszernek a számla elkészítését követően a belföldi adóalany által más belföldi adóalanynak kiállított számla, módosító számla, érvénytelenítő számla adatait elektronikus úton a NAV-nak el kell küldeni.

 

Kézi számla

A kézi számlát továbbra is az adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló elektronikus felületen kell rögzíteni. Abban sem történik változás, hogy a számlánál az Áfa tv. 169. §-a szerinti, számlával egy tekintet alá eső okiratnál (módosító, érvénytelenítő számla) az Áfa tv. 170. §-a szerinti adattartalomról kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő azonban módosul.

A 2020. június 30-ig hatályos szabályozás a számlára és a számlával egy tekintet alá eső okiratra (módosító, érvénytelenítő számla) eltérő szabályokat állapít meg.

A 2020. június 30-ig hatályos szabályozás a módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában akkor ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, ha a módosítással, érvénytelenítéssel érintett számlára vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség állt fenn. 

2020. július 1-jétől nincs külön szabályozás a módosító és az érvénytelenítő számlára vonatkozóan.

Az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő nem módosul, ha az áthárított áfa az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja.
A módosító számla esetében ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha a módosítást követően az áthárított áfa eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot. 

Példa
„A” Kft. kiállít egy számlát 3.000 eFt + 810 eFt áfa összegről. A számlát módosítja, amelynek következtében a számla összege 2.000 eFt + 540 eFt áfára változik. Tekintettel arra, hogy a módosítást követően az áthárított áfa elérte az 500 eFt-ot, ezért az adatszolgáltatási kötelezettséget a módosító számla kibocsátását követő napon kell teljesíteni. 

Sok esetben a vállalkozások a számla módosítását két lépésben végzik el. Első lépésben érvénytelenítik az eredeti számlát, második lépésben új számlát állítanak ki, amely egyaránt tartalmazza a nem módosult és a módosított adatokat. Ebben az esetben nincs szó érvénytelenítésről, ezért azt kell szem előtt tartani, hogy az új számlában milyen összeget tesz ki az áthárított áfa. Ennek megfelelően, ha annak összege eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az érvénytelenítő számlát és az új számlát egyaránt a kibocsátást követő napon kell rögzíteni az elektronikus felületen. Előfordulhat, hogy az érvénytelenítő számlát és az új számlát nem azonos időpontban bocsátják ki. Ekkor az adatszolgáltatási határidő is eltérő lesz.

A tartalma alapján is érvénytelenítő számlánál (azaz új számla nem kerül kiállításra) ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy az érvénytelenítést követően nem lesz áthárított áfa.

2020. július 1-jétől az adatszolgáltatást a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül kell teljesíteni, ha az áthárított áfa az 500 ezer forintot nem éri el.

A módosító számla esetében ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha a módosítást követően az áthárított áfa nem éri el az 500 ezer forintot.

Példa
„A” Kft. kiállít egy számlát 2.000 eFt + 540 eFt áfa összegről. A számlát módosítja, amelynek következtében a számla összege 1.500 eFt + 405 eFt áfára változik. Tekintettel arra, hogy a módosítást követően az áthárított áfa nem éri el az 500 eFt-ot, ezért az adatszolgáltatási kötelezettséget a módosító számla kiállítását követő négy naptári napon belül kell teljesíteni.

Mint már említettem a vállalkozások számos esetben a számla módosítását két lépésben végzik el. Első lépésben érvénytelenítik az eredeti számlát, második lépésben új számlát állítanak ki, amely egyaránt tartalmazza a nem módosult és a módosított adatokat. Ebben az esetben nincs szó érvénytelenítésről, ezért azt kell szem előtt tartani, hogy az új számlában milyen összeget tesz ki az áthárított áfa. Ennek megfelelően, ha annak összege nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az érvénytelenítő számlát és az új számlát egyaránt a kibocsátást követő 4 naptári napon belül kell rögzíteni az elektronikus felületen. Előfordulhat, hogy az érvénytelenítő számlát és az új számlát nem azonos időpontban bocsátják ki. Ekkor az adatszolgáltatási határidő is eltérő lesz.
A tartalma alapján is érvénytelenítő számlánál (azaz új számla nem kerül kiállításra) ezt a szabályt kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az érvénytelenítést követően nem lesz áthárított áfa.
A határidő naptári napban értendő. 

Felvetődik az a kérdés, hogy meddig kell teljesíteni az adatszolgáltatást, ha a határidő munkaszüneti napra esik.
Az a jogértelmezés tűnik ésszerűnek, hogy ekkor nem az azt követő első munkanap lesz a határidő. Ez a jogértelmezés levezethető abból, hogy az elektronikus felület folyamatosan elérhető, így munkaszüneti napon sincs akadálya az adatszolgáltatás teljesítésének. Amennyiben a határidő napján az elektronikus felület nem érhető el, akkor a következő napon kell az adatszolgáltatást teljesíteni. 
Továbbra is teljesítheti az adatszolgáltatást a számlakibocsátó nevében az a személy is, akit az adóalany vagy annak állandó meghatalmazottja az adatszolgáltatásra szolgáló elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.
Változatlanul az adóalany vagy annak állandó meghatalmazottja az elektronikus felületen megjelölheti azon személyt, akinek az elektronikus felületen szolgáltatott adatokhoz hozzáférési lehetőséget ad.

 

Az alkalmazandó szabályok

A számlázás időpontja (a számla kelte) dönti el, hogy a jelenleg hatályos szabályokat kell-e alkalmazni, vagy a 2020. július 1-jétől hatályba lépő szabályokat.

Amennyiben a számla kibocsátására 2020. július 1-je előtt kerül sor, akkor az abban felszámított általános forgalmi adó nagyságrendje határozza meg, hogy fennáll-e adatszolgáltatási kötelezettség. 

A számlában feltüntetett teljesítési időpont ebben a tekintetben nem releváns. Ennek megfelelően, ha az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyletről kiállított számláról van szó, és azt más belföldi adóalany részére állították ki, és az abban áthárított áfa nem érte el a 100 ezer forintot, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség, függetlenül attól, hogy a teljesítés időpontja 2020. június 30-át követő időpont.
Abban az esetben, ha a számla kelte 2020. június 30-a utáni, akkor más belföldi adóalany részére kibocsátott számla esetében az áthárított áfa hiányában is adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik, még akkor is, ha a teljesítés időpontja 2020. július 1-jét megelőző időpont.
Ebből következően, ha a módosító vagy érvénytelenítő számla kiállítására 2020. június 30-a után kerül sor, akkor nem releváns, hogy a módosítással, érvénytelenítéssel érintett, és 2020. július 1-je előtt kiállított számla esetében fennállt-e adatszolgáltatási kötelezettség.

Kézi számla esetében ugyancsak a számla kelte a releváns, és nem a teljesítés időpontja.

Amennyiben a számla kelte 2020. június 30-a utáni, akkor kézi számlánál is más belföldi adóalany részére kibocsátott számla esetében az áthárított áfa hiányában is keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség, még akkor is, ha a teljesítés időpontja 2020. július 1-jét megelőző időpont.

Kézi számlával kiállított számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító számla, érvénytelenítő számla) esetében is ezt a szabályt kell szem előtt tartani.
Ebből következően, ha a módosító vagy érvénytelenítő számla kiállítására 2020. június 30-a után kerül sor, akkor nem releváns, hogy a módosítással, érvénytelenítéssel érintett, és 2020. július 1-je előtt kiállított számla esetében adatszolgáltatási kötelezettség nem állt fenn.
Előfordulhat, hogy a kézi számla tekintetében a 2020. június 30-án és 2020. július 1-jétől hatályos szabályok alapján egyaránt adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik. Ekkor az adatszolgáltatás teljesítésére nyitva álló határidőt a kiállítás napján érvényes szabályok alapján kell megállapítani.
Például a vállalkozás 2020. július 2-án kiállít egy számlát, amelyben a belföldi adóalanyra áthárított áfa 200 eFt. Ekkor a számlát az elektronikus felületen 2020. július 6-ig kell rögzíteni.

 

A számla adattartalmával kapcsolatos szabályozás

2020. július 1-jétől a számla kötelező tartalmi eleme az adószám, ha azt belföldi adóalany részére állítják ki. 

Erre amiatt van szükség, hogy a számlán vevőként feltüntetett belföldi adóalany kétséget kizáróan beazonosítható legyen. Természetes személy ilyen minőségében folytathat gazdasági tevékenységet (egyéni vállalkozó, vagy adószámos magánszemély).
Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése alapján más személy részére teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során számlázási kötelezettség keletkezik, amely alól kizárólag akkor lehet mentesülni, ha az Áfa tv. erre lehetőséget biztosít. Azonban az Áfa tv. az adóalany, nem adóalany jogi személy részére teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a számlázási kötelezettség alól nem ad felmentést, függetlenül annak áfa-beli státuszától.
A számlázási kötelezettség fennállásának vizsgálata megköveteli, hogy az ügylet teljesítője érdemben vizsgálja, hogy magánszemély vevője részéről a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele adóalanyként folytatott tevékenységéhez kapcsolódik-e. Ha igen, akkor a számlán a vevő adószámát fel kell tüntetni.
Amennyiben az ügylet teljesítője nem vizsgálja a vevő áfa-beli státuszát (azaz belföldi adóalany-e, vagy sem) – ennek kell tekinteni azt is, ha a vevő erre vonatkozó nyilatkozatát minden ellenőrzés nélkül elfogadja –, akkor az elvárható körültekintés minimumát sem tanúsítja. Ezáltal számlázással összefüggő jogsértést követ el, ha a számlán a vevő adószámát nem tünteti fel.

Az ügylet teljesítője rosszhiszemű magatartást tanúsít, ha olyan körülményekről, információkról bír tudomással, amelyek alapján módjában állt volna megállapítani, hogy természetes személy vevője belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és az általa értékesített terméket, igénybe vett szolgáltatást ebbéli tevékenységéhez kapcsolódóan hasznosítja, de ennek ellenére nem állít ki számlát, vagy a kiállított számlán a vevő adószámát nem tünteti fel. 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 228. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a számla, egyszerűsített számla kiállítását elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki.
Az adószám feltüntetésének elmulasztása esetén az Art. 220. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság természetes személy esetén 200 ezer forintig, nem természetes személy esetén 500 ezer forintig terjedő összegben mulasztási bírságot szabhat ki.
Az adóhatóság nem szabhat ki mulasztási bírságot, ha a számlázásra kötelezett kellő körültekintéssel jár el, de ennek ellenére sem ismerhette fel, hogy adóalannyal áll szemben, ezért egyébként adóalany vevője részére nem állított ki számlát, vagy azon a vevő adószámát nem tünteti fel.
Az adólevonási jog gyakorlásának nincs akadálya – arra vonatkozóan meghatározott feltételek fennállása esetén – olyan 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időpontot tartalmazó, 100 ezer forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla alapján is, amely nem tartalmazza a számlabefogadó adóalany adószámát.

 

(Írásunkat teljes terjedelmében a Adózási Módszertani Szemle februári számában olvashatják)