• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.
Ez a tartalom 990 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Saját fuvarozás adókockázata más tagállamban beszerzett termék esetén

2016. 11. 02.

Számos esetben előfordul, hogy a belföldi adóalany más tagállamban oly módon szerez be terméket, hogy azt saját maga fuvarozza belföldre, tulajdonában álló, vagy bérelt gépjárművel.

A 2006/112/EK irányelv értelmében a közösségen belüli termékértékesítés adómentességének elengedhetetlen feltétele, hogy az értékesítés következtében a termék más tagállam területére kerüljön.
Az adómentesség szempontjából viszont lényegtelen, hogy a termék más tagállamba történő kifuvarozását ki hajtja végre, az eladó, a vevő, vagy harmadik személy.
Általában minden tagállam adóhatóság által érvényesített ellenőrzési gyakorlat preferálja a harmadik személy általi fuvarozást, abból a meggondolásból, hogy harmadik személytől származó dokumentum általában nagyobb bizonyító erővel rendelkezik, mint azok a dokumentumok, amelyek az ügyletben résztvevő személyektől származnak.
Az egyes tagállamok adóhatóságának preferenciája természetesen nem írhatja felül a 2006/112/EK irányelv rendelkezéseit, így akkor sem vitathatja az adómentesség alkalmazását, ha a terméket bizonyíthatóan a vevő saját maga fuvarozta ki más tagállam területére.

Azonban tagadhatatlan, hogy belföldi adóalany szempontjából is a saját fuvarozás esetében nagyobb mértékű adókockázatok állnak fenn.

Több esetben találkoztam olyan esettel, ahol belföldi vállalkozás vezetője, tagja, alkalmazottja a vállalkozás nevében eljárva más tagállamban kívánt vásárolni terméket az adóhatóság által kiadott és a vásárlás időpontjában is érvényes közösségi adószám megadása mellett.
Azonban amikor közölte az eladóval, hogy a megvásárolt terméket saját maga fogja Magyarországra elfuvarozni, akkor az eladó felszámította az adott tagállamban érvényes adókulcs szerinti általános forgalmi adót.
Feltételezhetően az eladó azért járt el így, mert nem látta biztosítottnak azt, hogy saját adóhatósága előtt alá tudja támasztani az értékesítés adómentességét.
Ugyanis a vevő általi elfuvarozás esetén az eladónak a vevőtől kapott dokumentumokkal áll módjában igazolni az értékesített termék más tagállamba történő fuvarozását. Ha ezeket a dokumentumokat az eladó nem kapja meg a vevőtől, akkor valószínűsítheti, hogy az adóhatóság az értékesítés adómentességét nem ismeri el.
A belföldi vállalkozás általi fuvarozás megvalósulását alapvetően az általa kiállított menetlevél, illetve útnyilvántartás dokumentálhatja. Más személlyel kötött árufuvarozási szerződés hiányában a CMR fuvarokmány nem keletkezhet.

A menetlevélnek/útnyilvántartásnak elvileg alakilag és tartalmilag hitelesnek kell lennie.
Alaki hitelesség alatt azt kell érteni, hogy a fuvarokmány szigorú számadás alá vonása megtörtént, továbbá azon teljes körűen szerepelnek fuvarozáshoz kapcsolódó adatok (indulás és érkezés helye, indulás és érkezés időpontja a fuvareszköz azonosító adatai – típus, rendszám –, a gépjárművezető neve, induló és érkező kilométeróra-állás, a fuvarozott termék megnevezése, a fuvarozott termék mennyisége).
A menetlevél/útnyilvántartás tartalmilag akkor tekinthető hitelesnek, ha az abban feltüntetett adatok tényszerűek.

Tegyük fel, hogy a belföldi vállalkozás elfogadja az általános forgalmi adó felszámítását, s az áfás vételár megfizetését követően a terméket belföldön levő telephelyére fuvarozza.
A belföldi adóalany vevő az általános forgalmi adó felszámítását értékelheti akként, hogy ennek következtében a termék belföldre történő behozatala nem esik adókötelezettség alá. Továbbá megítélése szerint az eladó által felszámított adót az eladó tagállamának adóhatóságától egyébként is visszaigényelheti.

A belföldi vállalkozás azzal, hogy eltűri az általános forgalmi adó felszámítását és/vagy annak visszaigénylésére vonatkozó kérelmet nyújt be az eladó tagállamának adóhatóságához (az eljárási szabályok értelmében erre vonatkozó kérelmet a magyar adóhatóságnál kell benyújtani) nem mentesül a beszerzéshez kapcsolódó adójogi következmények alól.

A vázolt esetben a termék beszerzése az áfatv. értelmében Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, hiszen a belföldi adóalany egy más tagállambeli adóalanytól szerzett be terméket, amelynél az értékesítő nem alanyi adómentes státusú, valamint a termék értékesítése nem tekinthető távértékesítésnek, továbbá az ügylet tárgyát képező termék nem képezi fel- vagy összeszerelés tárgyát.
A Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének helye belföld, mivel a fuvarozás rendeltetési helye belföld.
A beszerzés adójogi megítélését nem befolyásolhatják formai körülmények, többek között az sem, hogy az eladó általános forgalmi adót számított fel.

A példaként felhozott esetben az adóhatóság jogszerűen helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a belföldi adóalany vevő terhére adófizetési kötelezettség állapítható meg, valamint a beszerzést összesítő nyilatkozatában is szerepeltetnie kellett volna.
Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapját ugyanúgy kell megállapítani, mint az ahhoz hasonló termékértékesítés esetében.
Elvileg az adó alapja nem foglalhatja magába magát az általános forgalmi adót. Ezzel kapcsolatos irányadó rendelkezés magára az áfatv.-re hivatkozik vissza. Ebből adódik az a kérdés, hogy más tagállam joga szerint felszámított adó képezheti-e belföldön adó alapját. Álláspontom szerint nem, más tagállamban hatályos – a 2006/112/EK irányelv rendelkezésein alapuló – jogszabály szerint felszámított áfa egyik tagállamban sem képezhet adóalapot.

Az Áfatv. 120. § b) pontja alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.
Az Áfatv. 127. § (1) bekezdés ba) pontja szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla.

E jogszabályi rendelkezések alapján az adóhatóságnak a fizetendő adó előírása mellett annak összegét egyidejűleg levonható adóként is meg kell állapítania, feltéve, hogy a vevőt a fizetendő adó tekintetében teljes körű adólevonási jog illeti meg.
Az eladó által kibocsátott számla az ügylet teljesítését tanúsítja. Az a körülmény, hogy abban az eladó általános forgalmi adót számított fel ebből a szempontból nem releváns.

A belföldi adóalany vevő kockázata az általános forgalmi adó felszámításának elfogadásával kapcsolatban abban jelölhető meg, hogy az eladó tagállamának adóhatósága esetleg arra az álláspontra is helyezkedhet, hogy az áfa felszámítása nem volt jogos, ezért annak visszatérítését nem engedélyezi. Ebben az esetben a belföldi vevő az eladónál kezdeményezheti az általa megfizetett áfa visszatérítését. Amennyiben a beszerzéshez képest a kérelem elbírálásáig hosszabb idő telt el, akkor előfordulhat, hogy az eladó már nem érhető el, ezáltal az áfa visszafizetésére nem kerül sor.

Az a helyzet is előállhat, hogy a belföldi adóalany vevő nem jogosult a Közösségen belüli termékbeszerzést terhelő fizetendő adó levonására, mivel a terméket nem adólevonásra jogosító termékértékesítéshez, vagy szolgáltatásnyújtásához használja fel.
Ebben az esetben a jogalap nélkül felszámított áfa megfizetése mellett még a beszerzést terhelő fizetendő adó vonatkozásában is befizetési kötelezettsége keletkezhet, ha annak összegét levonható adó nem ellentételezi.

A fentiek alapján, ha a belföldi adóalany más tagállamban kíván terméket beszerezni annak saját maga által történő elfuvarozásával, akkor mindenképpen érdemes előzetesen egyeztetni a másik féllel, hogy a fuvarozás módját adójogi szempontból miként értékeli.
Mindenképpen javasolt a másik féltől megtudakolni, hogy milyen dokumentumok benyújtása esetén hajlandó elfogadni a Magyarországra történt elfuvarozás tényleges megvalósulását.
A belföldi adóalany vevő a potenciális eladóval oly módon is megállapodhat, hogy a termék átvételekor az áfa felszámítására és megfizetésére ugyan sor kerül, de az előzetesen egyeztetett dokumentum(ok) benyújtását követően az eladó a felszámított adót visszatéríti.

Ezt a metódust azért is javasolt alkalmazni, mert az eladó általában azon okból zárkózik el az áfa felszámításának mellőzésétől, mert nincs „előélete” a belföldi vevőnek, ezért bizalmatlan vele szemben, s nem meri bevállalni az adómentes számlázás – előzőekben részletezett – kockázatait.
Az eladó „meggyőzése” érdekében felhozható az az érv, hogy az áfa felszámítása ellenére is a magyar adóhatósághoz a beszerzésről összesítő nyilatkozat kerül benyújtásra, hiszen attól függetlenül Magyarországon adóztatható Közösségen belüli termékbeszerzés valósul meg. Ennek következtében az eladó adóhatósága a magyar adóhatóságtól olyan kontrolladatot kap, amely nem egyezik meg az eladó által benyújtott összesítő nyilatkozattal, amely esetleg adóhatósági vizsgálódás vonhat maga után.