• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.
Ez a tartalom 30 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A teljesítés időpontja, ha nem határozható meg előre a fizetési határidő

2019. 09. 19.

Az időszakonkénti elszámolásban megállapodó vállalkozások gyakran állapítják meg a fizetési határidőt oly módon, hogy annak számítása valamely esemény beálltától kezdődik. Ennek következtében a számla kiállításakor az esedékesség időpontja „csupán” megközelítőleg határozható meg.

Az időszakonkénti elszámolás szabályai

Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, akkor – főszabály szerint – a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

A főszabálytól eltérő szabályt kell alkalmazni az alábbi esetekben, feltételezve, hogy az elszámolási időszak nem haladta meg a 12 hónapot:
–    ha az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi;
–    ha az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

Az első esetben a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja.

A második esetben a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az esedékesség ezen időpontot követő napra esik.

A szabályozás logikája szerint, ha az általános szabálytól eltérő szabály alkalmazásához „szükséges” tényállás nem áll fenn, akkor az általános szabály szerint kell a teljesítés időpontját meghatározni.
Amennyiben a felek az esedékesség időpontját az elszámolási időszak utolsó napjában határozzák meg, akkor a különös szabály nem alkalmazható, hiszen az esedékesség időpontja nem előzi meg az elszámolási időszak utolsó napját, valamint nem is azt követő időpontra esik.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha az esedékesség ugyan az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, de a számla vagy nyugta kibocsátására az elszámolási időszak utolsó napját követően kerül sor. Ekkor úgyszintén a főszabály az irányadó, vagyis a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a számla vagy nyugta kibocsátására az elszámolási időszak utolsó napján kerül sor.

Az esedékesség nem ismertségének tényállása

Az esedékesség nem tekinthető ismertnek, ha az ügylet teljesítőjének nem áll módjában kitölteni a számlán a fizetési határidő rovatát, mivel annak időpontját nem tudja meghatározni.

A számla kötelező tartalmi elemei közé nem tartozik a fizetési határidő. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 169. §-a nem írja (írta) elő a fizetési határidő feltüntetését. Ebből adódóan egyetlen számlatípus (gyűjtőszámla, egyszerűsített adattartalmú számla, számlával egy tekintet alá eső okirat) esetében sem kell a számlán a fizetési határidőt szerepeltetni. Az előzőekből adódóan a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója nem követ el jogsértést, ha a számlán a fizetési határidőt nem tünteti fel. Azonban az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont kötelező adat, amelyet csak akkor nem kell a számlán szerepeltetni, ha az egybeesik a számla keltével.

Tekintettel arra, hogy a fizetési határidőt nem kötelező a számlán feltüntetni, ezért akkor is jogszerűen lehet a teljesítés időpontját a fizetési határidővel egyező időponttal feltüntetni, ha a számlán a fizetési határidő nem szerepel, de az a szerződés alapján egyértelműen meghatározható. Ez a helyzet a bevezetőben említett esetben nem áll fenn, azonban akkor igen, ha a felek fix fizetési határidőt határoztak meg (például a tárgyhónap 15. napja, vagy a tárgyhónapot követő hónap 10. napja).

A bevezetőben említettek szerint az üzleti partnerek gyakran akként állapodnak meg, hogy a vevő (megrendelő) a számla kézhezvételétől számított meghatározott napon belül köteles annak ellenértékét kiegyenlíteni.
Ebben az esetben a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója az általa kiállított számlán a fizetési határidőt csak akkor tudja megjelölni, ha a kézhezvétel időpontját napra pontosan ismeri. Ez nem zárható ki, ha annak kézbesítése olyan módon történik, amely alapján a kézhezvételi időpontja előzetesen ismertnek tekinthető.

Példa
„A” Kft. tanácsadói szolgáltatást nyújt „B” Kft. részére havi átalánydíj fejében. A felek által kötött szerződés alapján „B” Kft. az „A” Kft. által kiállított számla ellenértékét annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíteni.
„A” Kft. saját kézbesítővel rendelkezik, aki a számlát annak kiállításának napján „B” Kft. székhelyére ki is viszi.
A példában foglalt esetben – álláspontom szerint – „A” Kft. nem jár el jogsértően, ha a számla kiállításának napját tekinti a kézhezvétel napjának, és a számlán fizetési határidőként ettől számított 15. napot tünteti fel.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a számla kézbesítését egy futárcég igénybevételével bonyolítja le, és a futárcég a szerződés szerint vállalta, hogy a számlát „B” Kft. részére a számla kiállításának napján kézbesíti.
Amennyiben „A” Kft. a számlát postai úton adja fel, akkor már a kézhezvétel időpontját előzetesen nem tudja meghatározni, így a számlán a fizetési határidőt nem tudja feltüntetni.

A kézhezvétel kifejezés általános értelme alapján az a számla fizikai birtoklását jelenti. Lehetséges, hogy a címzett csak a második értesítést követően veszi át a küldeményt, vagy annak kézbesítése nem történik meg, azt a posta visszaküldi a feladó részére. A címzett postafiókjára küldött számla esetében sem látható előre a kézhezvétel napja.

Az adóhatóság álláspontja

Az Adó- és Vámértesítő 2016. évi 3. számában 24. pont alatt tájékoztatás jelent meg „az időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontjának meghatározása a fizetési esedékesség ismerete hiányában” címmel, mely idézi az Áfa tv. 58. § (1) és (1a) bekezdését, és ezekre hivatkozva az alábbi jogértelmezést fogalmazza meg:

„Az előzőek alapján látható, hogy az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség időpontja olyan tényező, mely mindkét – az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében foglalt, a teljesítés időpontjára vonatkozó – különös szabály alkalmazása szempontjából relevanciával bír, így amennyiben ezen információ a bizonylatolás időpontjában nem áll rendelkezésre, az ügyletről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként /a különös szabályok alkalmazhatóságát érintő jogszabályi feltétel(ek) teljesülésére vonatkozó ismeret hiányában/ kizárólag az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti időpont, azaz az időszak utolsó napja vehető figyelembe.”

Miként értelmezhető a tájékoztatásban foglalt szabály?

Álláspontom szerint úgy, hogy a fizetési határidő pontos ismeretének hiányában a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
Az állásfoglalás nem tárgyalja azt esetet, amikor a felek az esedékesség időpontját utólag (a számlázást követően) megállapítják, tekintettel arra, hogy ennek időpontja a számlázást követően bekövetkező esemény függvénye.

A teljesítő fél részére több szempontból is kockázatot jelent, ha az üzleti partnerével az esedékesség időpontját nem konkrétan meghatározott időpontban határozzák meg, hanem a bevezetőben leírtak szerint.

Egyrészt jogértelmezési bizonytalanságokkal néz szembe a teljesítési időpontjának meghatározásánál. Másrészt az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra eső – de előzetesen nem meghatározható – esedékességi időpont esetén az adóhatóság jogértelmezése szerint a teljesítés korábban beáll annál, mintha a felek az esedékesség időpontját konkrétan meghatározták volna. Amennyiben az ellenőrzés betű szerint ragaszkodik a tájékoztatásban foglaltak érvényesítéséhez, akkor a fizetendő adót az elszámolási időszak utolsó napját magában foglaló adóbevallási időszakban írja elő.

Adóhatósági jogértelmezés vitatása

Álláspontom szerint a tájékoztatásban foglalható jogértelmezés nem minden esetben tekinthető megalapozottnak. Ugyanis az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése objektív tényekhez köti a teljesítés időpontját, amelynek fennállása esetén azt a szóban forgó jogszabályi rendelkezések szerint kell meghatározni.
A tájékoztatásban rögzített jogértelmezés akkor feltétlenül helytállónak minősíthető, ha az esedékesség időpontja nem dokumentált, annak megállapítása nem lehetséges.

Az adóhatóság azonban köteles az ellenőrzés során a tényállást tisztázni. Ugyanakkor nem köteles a vizsgálat alá vont adózó helyett az időszakonkénti elszámolás speciális rendelkezéseinek alkalmazására jogalapot adó iratokat beszerezni. Amennyiben adózó nem tudja bemutatni ezeket az iratokat, akkor az ellenőrzés jogszerűen állapítja meg a teljesítés időpontját az általános szabály alapján.
Azonban az adózó a fizetési határidő utólagos dokumentálása esetén nem lehet kötelezett a teljesítés időpontját az általános szabályok szerint meghatározni, ha az esedékesség időpontja alapján a speciális szabályok irányadóak.

Az esedékesség időpontja ténykérdés, amelyre vonatkozóan a felek közös jognyilatkozatot tehetnek, amelyben rögzített esedékességi időpontot kell alapul venni a teljesítés időpontjának meghatározásánál. Az adóhatóság a jognyilatkozat tartalmát köteles elfogadni, kivéve, ha bizonyítja, hogy az nem felel meg a valóságnak, vagy az abban megjelölt időpont konstruált, kifejezetten adóelőny elérését szolgálta.

A teljesítési időpont vélelmezhetősége, utólagos dokumentálhatósága

Megítélésem szerint a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának lehetősége van arra, hogy az esedékesség időpontját előzetesen vélelmezze, és a teljesítés időpontját ennek megfelelően határozza meg. Amennyiben a vélelem nem áll be, akkor a számlában eredetileg feltüntetett teljesítési időpontot köteles módosítani.

Példa
„A” Kft. tanácsadói szolgáltatást nyújt „B” Kft. részére havi átalánydíj fejében. A felek által kötött szerződés alapján „B” Kft. az átalánydíjat az „A” Kft. által kiállított számla alapján annak kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles kiegyenlíteni. A szerződésben rögzítették a felek azt is, hogy „A” Kft. a tárgyhónap első napjától jogosult a havi átalánydíjról szóló számlát kiállítani.
„A” Kft. az átalánydíjról szóló számláját a tárgyhónap első napján kiállította és postára adta.
A példában vázolt esetben „A” Kft. megalapozottan vélelmezheti azt, hogy az esedékesség beáll a tárgyhónap utolsó napját megelőzően. Ebből adódóan megítélésem szerint jogszerűen jár el, ha a számla keltével egyező időpontot tekinti a teljesítés időpontjának. Azonban külön dokumentummal szükséges azt igazolnia, hogy vélelme megalapozottnak bizonyult, vagyis az esedékesség időpontja mely időpontra esett, és ez korábbi az elszámolási időszak utolsó napjánál. Ennek hiányában a számláját módosítania kell, a módosító számlában a teljesítés időpontjaként az elszámolási időszak utolsó napját köteles feltüntetni.

Nagyon fontos, hogy az esedékesség időpontját a fizetés tényét igazoló dokumentum (bankkivonat, pénztárbizonylat) kétséget kizáróan nem támasztja alá. Ugyanis a fizetésre sor kerülhet az esedékesség időpontja előtt is.

Álláspontom szerint, ha a felek megállapodása alapján és a számlázás időpontja szerint az esedékesség feltétlenül az elszámolási időszak napja utáni időpontra esik, akkor a bevezetőben említett esetben a teljesítés időpontja csak akkor állapítható meg a számla kiállításakor, ha a kézhezvétel időpontja előzetesen ismertnek tekinthető, amely folytán a fizetési határidő is meghatározható.
Mint ahogy korábban említettem a tájékoztatóban foglalt jogértelmezés abban a tekintetben nem vitatható, hogy a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának a főszabály szerint kell eljárnia a teljesítés időpontjának meghatározásánál, ha a számlázáskor az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra eső esedékességi időpontot nem áll módjában meghatározni.
Azonban az esedékesség időpontja későbbiekben dokumentálható. Ha ez megtörténik, akkor ennek  folytán adózó az általános szabálytól eltérő rendelkezések alkalmazására kötelezett.
Abban az esetben, ha az elszámolási időszak utolsó napját magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig az esedékesség időpontja nem válik ismertté, akkor ebben a bevallási időszakban köteles elszámolni a számlakibocsátó a számlázott adóalapot és adót. Akkor is ennek megfelelően kell eljárni, ha a számlán a teljesítés időpontja nem szerepel és az esedékesség nem tekinthető ismertnek.
Ha az esedékesség időpontja utólag ismertté válik, és megtörténik a módosító számla kiállítása, akkor abban a teljesítés időpontjaként az esedékesség időpontját, vagy az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. napot kell feltüntetni.

Áfa elszámolása módosító számla kiállítása esetén

Egyenes adózás esetén – a pénzforgalmi adózás választásának hiányában – az áfát a teljesítés – mint adófizetési kötelezettség keletkezésének – időpontjában kell elszámolni, kivéve, ha az ügylet teljesítője az Áfa tv. 61. §-a alapján jogosult adófizetési kötelezettségét halasztani és ezzel a jogával él is.
Amennyiben az előzőek szerint az ügylet teljesítője a teljesítés időpontját az esedékesség vélelmezése útján állapította meg, akkor előfordulhat, hogy az esedékesség ismertté válását (dokumentálását) követően az általánostól eltérő rendelkezések szerinti teljesítés időpontja más bevallási időszakra esik, mint a vélelem alapján meghatározott teljesítési időpont.

Tegyük fel, hogy az ügylet teljesítője nem élt a vélelem lehetőségével, illetve az esedékesség vélelmezhetőségének hiányában a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját tekintette. Ekkor is előállhat az a helyzet, hogy az esedékesség ismertté válását (dokumentálását) követően az általánostól eltérő rendelkezések szerinti teljesítés időpontja más bevallási időszakra esik, mint az elszámolási időszak utolsó napja.

Az Áfa tv. értelmében a fizetendő adót abban a bevallási időszakban kell elszámolni, amely magában foglalja az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját.
Tegyük fel, hogy az ügylet teljesítője nem választott pénzforgalmi adózást és nem jogosult az adófizetési kötelezettség halasztására és a fizetendő adót nem az esedékesség időpontja alapján meghatározott teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakban vallotta be. Ebben az esetben az elszámolási időszak utolsó napját magában foglaló bevallási időszakra önellenőrzést nyújthat be, amelyben a fizetendő adót csökkenti. A teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakra önellenőrzést köteles benyújtani (feltéve, hogy már benyújtotta bevallását), amelyben a fizetendő adót be kell vallania.

A számlabefogadó szempontjából felmerülő kockázatok

Az Adó- és Vámértesítő 2017. évi 10. számában közzétett, a NAV által kiadott 3012/2017. útmutató II. fejezetében található 39., illetve 40-45. pontok szerint, ha utólagos adóellenőrzés alá vont adózó hibás adato(ka)t tartalmazó, hiányos adattartalmú számla alapján helyezett levonásba áfát, akkor a számlabefogadót a számla javíttatására kell köteleznie.

A teljesítési időpont téves feltüntetésével kapcsolatban az útmutató 42. pontja az ellenőrzés számára a következő eljárást írja elő:

„Attól függetlenül, hogy a számlán szereplő, téves teljesítési időpont és a valós teljesítési időpont azonos adó-megállapítási időszakba esik-e vagy a téves teljesítési időpont a valósat megelőző adó-megállapítási időszakba tartozik, a levonási jog gyakorlásához szükséges a számla módosítása. A teljesítési időpont helyes feltüntetése, a számlamódosítás megtörténte esetén a levonási jog legkorábban a keletkezése szerinti adó-megállapítási időszakban gyakorolható. Amennyiben a téves teljesítési időpont a valósat megelőző adó-megállapítási időszakba esett, az adólevonási jog gyakorlásának jogosulatlanságát a tényleges teljesítési időpont szerinti adó-megállapítási időszakot megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan megállapítja az adóhatóság, ugyanakkor a konkrét körülmények (a számlamódosítás megtörténte) az alkalmazandó jogkövetkezmények meghatározása során (például késedelmi pótlék, adóbírság szükségessége) értékelést nyernek.”

A számlabefogadó számára kockázatot jelent, ha a számlakibocsátó eltér az adóhatósági tájékoztatásban foglaltaktól. Az útmutató alapján akkor is kötelezni kell a számlabefogadót a számla kijavíttatására, ha az adóellenőrzés által tévesnek ítélt teljesítési időpont és a számlakibocsátó által megjelölt teljesítési időpont azonos adóbevallási időszakra esik, és csak ezt követően fogadható el a számla az adólevonási jog tárgyi feltételeként.

Megoldás

A számlakibocsátó és a számlabefogadó szempontjából az a legbiztosabb megoldás, ha az esedékesség időpontját konkrétan meghatározzák. Ebben az esetben jóval egyértelműbbek a teljesítés időpontjának meghatározásánál irányadó szabályok.

A Szerző adószakértő.