Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

Szűkül a számlaadási kötelezettség alól mentesülő adómentes ügyletek köre

2020. 02. 10.

A 2019 decemberében elfogadott adócsomag szűkítette azon adómentes ügyletek körét, amelyek mentesülnek a számlaadási kötelezettség alól. Cikkünkből megismerheti, hogy mely ügyletek azok, amelyeknél nem lesz elegendő 2020. július 1-jétől a számviteli bizonylat kibocsátása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 165. § (1) bekezdés a) pontjának hatályos rendelkezése szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. Ezen adómentes ügyletek bizonylatának tehát a számviteli törvény rendelkezéseinek kell megfelelnie.

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése a tevékenység közérdekű jellegére, az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes ügyleteket sorolja fel, tehát jelenleg ezeknél az ügyleteknél nem kötelező a számla kibocsátása.

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja 2020. július 1. napjától úgy rendelkezik, hogy mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdés a), b), d), f)-o) pontja és a 86. § (1) bekezdés a)-i), l), m) pontja szerint mentes az adó alól. A mentesülésnek továbbra is feltétele, hogy az adóalany gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

Buktatók és megoldások, számlakiállítás

Az Áfa tv. a módosított rendelkezéssel 2020. július 1. napjától kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget az alábbi adómentes ügyletek tekintetében:
–    olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés c) pont];
–    olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pont];
–    olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve a felnőttképző vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pont];
–    olyan szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít egyéb oktatás vagy képzés keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett magánóraadást is [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés j) pont];
–    a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség által a közös cél elérésére nyújtott, az Áfa törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés p) pont];
–    a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év [Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont];
–    a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését [Áfa tv. 86. § (1) bekezdés k) pont].

Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. – a fentiek szerint – kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget az egyéb oktatásra, így érdemes megemlíteni, hogy 2020. január 1-jétől változott az Áfa tv. 85. § (2) bekezdése, amely rendelkezik arról, hogy az általános forgalmi adó vonatkozásában mi minősül egyéb oktatásnak.

A módosított rendelkezés szerint egyéb oktatás vagy képzés
a)    a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,
b)    a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott
ba) bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy
bb) engedély birtokában
szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,
c)    a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint
d)    a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

Érdemes megemlíteni, hogy a felsorolt esetekben mentesülhet az adóalany a számlakibocsátási kötelezettség alól, feltéve, hogy
–    a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és
–    az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget, és
–    a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és
–    a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó

 

Adópraxis (2020-02-10)

A tervek szerint 2025. január 1-jétől bevezetik az e-nyugta rendszert. A szabályozás meghatározza az e-nyugta rendszerrel kapcsolatos fogalmakat és felhatalmazást ad a részletek rendezéséhez szükséges rendelet megalkotására. Emellett előírja, hogy minden számlát függetlenül a fizetés módjától azonnal ki kell állítani. Az e-nyugták tartalmi elemei bővülnek, beleértve az értékesített termék vagy szolgáltatás részleteit. A rendszer 2025. január 1-jétől életbe lépő szabályokat határoz meg, kötelezővé téve az e-nyugta globális kereskedelmi áruazonosító számának feltüntetését, továbbá az adómentesség tényét is. A fenti adatok közül 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése a nyugtán. E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében pedig a fenti többlet adattartalommal nem kell rendelkeznie a nyugtának. Ezek a változások a vállalkozásoknak komoly kötelezettségeket fognak felróni. Ismerje meg mélyebben az e-nyugta bevezetésével kapcsolatos tudnivalókat és az adózási változásokat! Kattintson a Menedzser Praxis Adó és Tb Különszámára, hogy naprakész információkkal készülhessen fel a változásokra!

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!