• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • társasági adó
  • helyi adók
  • Art.

Változások az alapítványokat megillető illeték- és helyi adómentességi szabályokban

2019. 11. 08.

Az illetékekről, illetve a helyi adókról szóló törvény hatályos rendelkezései feltételes mentességet biztosítanak az alapítványok számára. Ez a mentesség megilleti a közhasznú jogállással rendelkező, illetve nem rendelkező alapítványokat is. A jogalkotó a jövőben a feltételes illetékmentességet egyrészről kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező alapítványok számára, másfelől a külföldön nyilvántartásba vett alapítványok számára is biztosítani kívánja. Cikkünk ezekre a törvényi változásokra hívja fel a figyelmet.

Az alapítványok illetékmentessége

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) hatályos rendelkezése szerint teljes személyes illetékmentességben részesül az alapítvány, illetve a közhasznú alapítvány, azzal, hogy e szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. [Itv. 5. § (1) bekezdés f) pont, (2) bekezdés]

Az illetékmentesség jogosultságát – főszabály szerint – az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Amennyiben az alapítvány közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárást kezdeményez, illetve gépjárművet, pótkocsit szerez, akkor az illetékmentesség feltételének fennállásáról írásban kell nyilatkoznia. [Itv. 5. § (3) bekezdés]

Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételére a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, akkor az alapítványnak arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak utóbb nem teljesülnek, úgy az alapítványnak a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse. [Itv. 5. § (4) bekezdés]

Ha a személyes illetékmentességre jogosult alapítvány közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, akkor a megfizetett illetéket az alapítvány kérelmére – az adóvisszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti. Az eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet az állami adóhatósághoz címezve az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani, mely az eljárási illeték megfizetésének tényét igazolva a kérelmet továbbítja az állami adóhatósághoz. [Itv. 80. § (3) bekezdés]

A személyes illetékmentesség jogszerű alkalmazásához szükséges figyelemmel lenni az Itv-nek az alapítványt meghatározó értelmező rendelkezésére. Eszerint alapítványnak minősül a magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezet. [Itv. 102. § (1) bekezdés v) pont]

Az alapítványokra vonatkozó hatályos fogalom-meghatározás szerint az Itv. alkalmazása során kizárólag a Magyarországon bejegyzett, tartós közérdekű célra alapított alapítványok tekinthetőek alapítványnak. E szabályozást az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta. Bár Magyarország a szabályozásban nem látta az uniós jog sérelmét, mivel megítélése szerint a letelepedés szabadsága nem sérül, azonban e jogvitát nem kívánja folytatni. Ennek megfelelően 2020. január 1-jétől módosul az Itv-ben az alapítvány fogalom-meghatározása.

Az új értelmező rendelkezés szerint alapítványnak minősül az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil törvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt. Alapítványnak minősül továbbá az alapítás évében és az azt követő két évben az az újonnan létrejött alapítvány, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig e feltételeknek eleget tesz. [Itv. 102. § (1) bekezdés v) pont]

A módosítás szerint a jövőben egyfelől alapítványnak minősül az a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett alapítvány, amely a Civil törvény szerinti közhasznú jogállással bír, függetlenül attól, hogy a bíróság a közhasznú jogállást más törvény rendelkezése alapján állapította meg. Továbbá ide sorolandó az a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit. Erre figyelemmel az illetékmentesség – elnevezésüktől függetlenül – továbbra sem illeti meg a Ptk. szerint létrehozott, nem közcélú, hanem magánérdekű alapítványokat és a vagyonkezelő magánalapítványokat, amelyek elsődleges célja a kedvezményezett javára való vagyongyarapítás. Tekintettel azonban arra, hogy a közhasznú jogállás feltételei között a legalább két éve tartó működés is szerepel, az alapítvány létrehozásához pedig elengedhetetlen a működéséhez szükséges vagyon rendelkezésre bocsátása, a szabályozás az újonnan létrejött alapítványoknak az alapítás évében és az azt követő két évben feltételes jelleggel adja meg az Itv. szerinti alapítvány státuszát. A módosítás szerint ezért az újonnan létrejött szervezetnek a mentesség érdekében az alapítás évét követő második év végéig igazolnia kell, hogy
a)    belföldi alapítványként az alapítás évét követő második év végéig közhasznú jogállást szerzett vagy
b)    más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítványként az alapítás évét követő második év végéig teljesítette a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés – magyarországi nyilvántartásba vételen kívüli – feltételeit. [Itv. 87. § (6) bekezdés]

Amennyiben az alapítvány ezen igazolási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az alapítványként igénybe vett feltételes személyes illetékmentesség miatt meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell az állami adóhatóság felhívására megfizetni, azzal, hogy az alapítvány megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli. [Itv. 87. § (6) bekezdés]

Ezzel összefüggésben az Itv. átmeneti rendelkezésben az újonnan létrejött alapítványokhoz hasonló feltételes státuszt biztosít a hatályos szabályok alapján személyes mentességre jogosult – vagyis a közérdekű célra alapított – alapítványoknak.

Amennyiben az alapítvány az Itv. 2019. december 31. napján hatályos rendelkezése szerint alapítványnak minősül, akkor 2022. december 31-ig jogosult a feltételes személyes illetékmentesség igénybevételére, ha vállalja, hogy 2023. január 15-ig igazolja, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást megszerezte. Ha az alapítvány e vállalását nem teljesíti, akkor a feltételes személyes mentességre tekintettel meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az állami adóhatóság felhívására megfizetni. A vagyonszerző megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli. [Itv. 99/T. §]

Az Itv. ezen módosítása szerint 2020. január 1-jétől – a vonatkozó feltételek teljesítése, nevezetesen a Civil törvény szerinti közhasznúság kritériumainak megvalósulása esetén – a külföldi alapítványok is igénybe vehetik a személyes illetékmentességet magyarországi vagyonszerzéseikkel és a Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásaikkal összefüggésben. A magyarországi kedvezményezett alapítványok esetén a mentesség feltétele, hogy az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően ne álljon elő társasági adófizetési kötelezettség. Ez a feltétel azonban a külföldi alapítványok esetén nem értelmezhető. Ezért az Itv. kiegészül azzal, hogy az illetékmentesség külföldi alapítványok esetén akkor érvényesíthető, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás kezdeményezését megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után nem keletkezett a magyarországi társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük. [Itv. 5. § (2) bekezdés]

Az alapítványok helyi adók alóli mentessége

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) hatályos rendelkezése szerint az alapítvány mentes valamennyi helyi adó alól, azzal, hogy a mentesség abban az adóévben illeti meg, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. [Htv. 3. § (2)-(3) bekezdés]

A jogalkotó szándéka szerint nem indokolt, hogy ez a mentesség vonatkozzék a Ptk. szerinti magánalapítványokra és a magánvagyonokat kezelő vagyonkezelő magánalapítványokra. A közérdekre tekintettel a helyi adózásban is csak azokat az alapítványokat indokolt kedvezményezni, amelyek közhasznú tevékenységet folytatnak, és rendelkeznek is közhasznú státusszal. Az uniós jogi letelepedés szabadságára tekintettel ugyanakkor nem zárhatóak ki a mentességből a külföldön nyilvántartásba vett alapítványok sem. Ezért a Htv. módosítása 2020. január 1-jétől új fogalom beiktatásával meghatározza, hogy a Htv. alkalmazásában mely szervezetet kell alapítványnak tekinteni.

A módosítás szerint a jövőben egyfelől ide tartozik az a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett alapítvány, amely a Civil törvény szerinti közhasznú jogállással bír (függetlenül attól, hogy a bíróság a közhasznú jogállást más törvény rendelkezése alapján állapította meg). Továbbá ide sorolandó az a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány is, amely igazolja a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit. [Htv. 52. § 55. pont]

Erre figyelemmel a feltételes adómentesség – adóalanyi minőségüktől függetlenül – nem illeti meg a vagyonkezelő magánalapítványokat, amelyek elsődleges célja a kedvezményezett javára való vagyongyarapítás, és ezért szélesebb körben végezhetnek gazdasági tevékenységet.

Ezzel összefüggésben a Htv. átmeneti rendelkezésben a feltételes személyes, helyi adómentes státuszt biztosítja a hatályos szabályok alapján személyes mentességre jogosult – vagyis a közérdekű célra alapított – alapítványoknak. Eszerint az az adóalany, amely a Htv. 2019. december 31-én hatályos szabályai alapján alapítványként a feltételes adómentesség igénybevételére jogosult, e mentességet 2022. december 31-ig igénybe veheti, ha vállalja, hogy 2023. január 15-ig igazolja, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szerzett. Ha az adóalany e vállalását nem teljesíti, akkor a feltételes mentességre tekintettel meg nem fizetett adót az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az önkormányzati adóhatóság felhívására megfizetni. A szervezet megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli. [Htv. 51/H. §]