• FORRÓDRÓT
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek
Ez a tartalom 45 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Visszakérhető-e a nyugdíjra kötött megállapodás alapján megfizetett járulék?

2017. 11. 02.

Olvasónk kérdését – miszerint visszakérhető-e a nyugdíjra kötött megállapodás alapján megfizetett járulék, ha valaki a megállapodás időtartama alatt külföldön biztosítással járó jogviszonyban dolgozik vagy dolgozott – állandó szakértőnk, dr. Futó Gábor ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő válaszolta meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (1) és (4) bekezdése szerint az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és

a) aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetőleg akire a biztosítás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerint sem terjed ki, továbbá

b) akinek a biztosítási kötelezettsége szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

A megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A megállapodás csak szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére együttesen köthető meg, külön-külön nem. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

A nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodásokkal kapcsolatosan a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett – lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal járási hivatala, Budapesten és Pest megyében, a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatala jár el. A megállapodás alapján fizetendő járulékot nem az adóhatósághoz, hanem a megállapodást kötő szervhez kell közvetlenül teljesíteni.

A jogosult kérelmére a megállapodás alapján megfizetett járulékot – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni,

– ha a megállapodás nem felel meg a fentiekben foglaltaknak (érvénytelen megállapodás); illetőleg

– arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe;

– abban az esetben, ha utólag a megállapodást kötő személy megfelelő okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítási jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.

Ez utóbbi szempontból felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását bizonyítja, így különösen a foglalkoztatói bejelentésről szóló igazolás, munkaszerződés vagy megbízási szerződés a munkabérről, illetve a megbízási díjról szóló írásbeli elszámolással együtt.

Amennyiben a megállapodást kötő személy meghal, ilyen esetben a megállapodás alapján fizetett járulék az örökös részére jár vissza.

A befizetett járulék visszafizetésére vonatkozó igényében az ügyfélnek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel közölnie kell:

– a megállapodás-kötő (kedvezményezett) személyi adatait (név, születési idő, TAJ szám, magyarországi lakcím),

– külföldi címét,

– a külföldi munkáltató nevét, székhelyét, a foglalkoztatás időszakát (időtartamát),

– a teherviselő nevét, címét,

– külföldi biztosítási számát.

A kéréshez az ügyfélnek a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan rendelkezésére álló igazolást (igazolásokat) is csatolnia kell. A külföldi társadalombiztosítási szervtől a biztosításra vonatkozó igazolást az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatalán keresztül kéri meg.

Ezen igazolás megérkezése után intézkedhet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a járulék visszafizetése iránt, a megállapodás megkötése szándékának napjától, de legkorábban a megállapodás megkötése szándéka hónapjának első napjától.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 8/A. §-a értelmében a visszafizetésre az Art-ban előírt elévülési időn kerülhet sor, azaz a visszafizetésre való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a járulékot megfizették.