Ez a tartalom 67 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az ajánlati biztosíték áfa-rendszerbeli kezelése

2021. 02. 11.

Az ajánlati biztosíték fizetése számos közbeszerzési eljárásnak, pályázatnak elengedhetetlen része. Gyakori kérdésként merül fel, hogy kell-e az ajánlati biztosítékról számlát kibocsátani, és kell-e az ajánlati biztosíték után általános forgalmi adót fizetni?

Közbeszerzési eljárások, illetve egyéb pályázatok során a pályázati jelentkezés feltétele jellemzően egy előre meghatározott összeg megfizetése, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik, de a gyakorlatban egyéb megnevezésekkel is találkozni, pl. bánatpénz, előleg, stb. A befizetett összeg jellemzője, hogy nyertes pályázat esetén annak összege a vételárba beleszámít, vesztes pályázat esetén pedig visszajár, továbbá gyakori eset, hogy amennyiben a pályázatot elnyerő fél hibájából az adásvételi szerződés mégis meghiúsulna, akkor ez az összeg kártérítési funkciót tölt be olyan módon, hogy azt az érintett elveszti

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. §-a  úgy rendelkezik, hogy a szerződéseket és egyéb jogügyleteket soha nem elnevezésük, hanem mindig valódi tartalmuk alapján kell elbírálni. (Zárójelben megjegyzendő, hogy ezen rendelkezéssel azonos tartalmú alapelvet kell alkalmazni a polgári jogi jogügyletek minősítése során.) Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési, vagy egyéb pályázatok esetén a részvétel feltételeként fizetett összeg elnevezésétől függetlenül egy olyan biztosíték, amely a pályázó komoly szerződéskötési szándékát hivatott jelezni, azaz függetlenül attól, hogy a részvételi díjat a felek, vagy a pályázati kiírás milyen elnevezéssel illeti, azt tartalmában ajánlati biztosítéknak kell tekinteni.

Nyertes pályázat esetén a pályázatot megnyert fél által átadott ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azaz az ellenérték részét képezi. Tekintettel arra, hogy az ajánlati biztosíték összegéről ilyen esetekben mindig a teljesítést megelőzően kiderül, hogy a vételárba beszámításra kerül (ti. a pályázat megnyerésével az ajánlati biztosíték a felek között mint a vételár egy része jóváíródik), ezért az ajánlati biztosíték mint teljesítést megelőzően fizetett pénzösszeg, előlegként viselkedik az általános forgalmi adó rendszerében (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá).

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 59. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

A gyakorlatban kérdéses azonban, hogy az ajánlati biztosíték mely időponttól tekinthető előlegnek, azaz melyik az az időpont, amellyel az ajánlati biztosíték előlegkénti jóváírása a felek között megtörtént.

Az ajánlati biztosíték annak befizetésével még nem válik előleggé, ugyanis a pályázati döntésig arról nem tudható biztosan, hogy a pályázat tárgyát képező termék, vagy szolgáltatás vételárának részévé fog-e egyáltalán válni, hiszen amennyiben a pályázóra nézve kedvezőtlen döntés születik, azaz ő a pályázaton nem nyer, akkor az ajánlati biztosíték összege visszajár, tehát ez az összeg ilyen esetben soha nem fog úgy minősülni, mint egy konkrét termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítható pénzösszeg.

Az ajánlati biztosíték csak és kizárólag a pályázati nyertes vonatkozásában válik előleggé, mégpedig azzal a nappal, amikor a döntés megszületik, hiszen ettől az időponttól kezdve már biztosan tudható, hogy a nyertes fél által befizetett ajánlati biztosíték a pályázat tárgya ellenértékének részét fogja képezni. Az ajánlati biztosíték összege tehát tulajdonképpen a döntés napjával íródik jóvá előlegként a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között.

A pályázaton nem nyert pályázók vonatkozásában azonban az ajánlati biztosíték összege – tekintve, hogy az soha nem vált egy egyedileg meghatározható ügylet ellenértékébe beszámítható összeggé – nem minősül előlegnek.

A fentiek alapján az ajánlati biztosíték annak befizetésével nem tekinthető az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek, így arról Áfa tv. szerinti számlát nem kell kiállítani. A döntés napjával azonban az ajánlati biztosíték összege a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között előlegként jóváíródik, így ezzel a nappal az Áfa tv. szerinti bizonylatot ki kell állítani, továbbá – amennyiben a pályázat tárgya nem tartozik adómentes körbe – az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján a döntés napjával adófizetési kötelezettség keletkezik (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá). A fizetendő adó megállapításakor – az Áfa tv. 59. § (2) bekezdése alapján – az előleg (ajánlati biztosíték) összegét úgy kell figyelembe venni, mint amely a fizetendő adó összegét is tartalmazza.

A vesztes pályázók és a pályázatot kiíró között azonban az ajánlati biztosíték soha nem válik ellenértékké, így arról számlát kibocsátani, illetve az után általános forgalmi adót fizetni nem kell.

(Adópraxis Szerkesztőség)

(Lezárva: 2021. február 10.)

 

Adópraxis (2021-02-11)