Ismét megnyílt a lehetőség a diktatúrák áldozatai előtt a társadalombiztosítási ellátások igénylésére

A totalitárius diktatúrák áldozatai társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló egyes kormányrendeletek módosítását tartalmazó 236/2017. (VIII.18.) Korm. rendelet augusztus 19-ei hatálybalépésével újból megnyílt a lehetőség olyan ellátások igénylésére, melyekre a korábbi jogszabályok által biztosított igényérvényesítési határidő már letelt. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez azt jelenti, hogy 2017. augusztus 19. napjától akár saját, akár házastársi jogon – amennyiben ilyen ellátás még korábban nem került megállapításra – ismételten lehet kérelmezni:

– az 1946-1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá ezek miatt személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állók részére megállapítható nyugdíjemelést,

– az 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek részére megállapítható nyugdíjemelést,

– a volt nyugati hadifoglyokat megillető nyugdíjemelést, valamint

– az 1951-1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesítők részére megállapítható nyugdíjemelést.

A fenti ellátások megállapítása iránti kérelmet a korábban hatályos szabályozás értelmében 2012. március 30-áig volt lehetőség benyújtani a kárpótlási hatósághoz. Aki ilyen kérelemmel ezen jogvesztő határidőig nem élt, és igénybejelentést nem nyújtott be, az az ellátástól végérvényesen elesett. Ezen jogvesztő határidőt helyezi hatályon kívül a 2017 augusztusában hatályba lépett Korm. rendelet, mellyel gyakorlatilag az ellátások ismételten, immár időkorlátozás nélkül igényelhetővé váltak.

Kinek jár az ellátás?

Az ellátást meg kell állapítani azok részére, akiket

– 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, amennyiben az ítélet semmisségét megállapították;

– az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, ha az ítélet semmisségét megállapították;

– az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt elítéltek, ha az ítélet semmisségét megállapították;

– 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak (internáltak);

– 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között tartózkodási helyükről, illetőleg Magyarország meghatározott részéről kitiltottak és rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek (kitelepített);

– Magyarországon, illetőleg onnan elhurcolva a szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt, és aki a büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le;

– munkavégzés céljából vagy hadifogság címén a második világháborúval összefüggésben 1944. október 1-je után a szovjet szervek Magyarországról más országba elhurcoltak, illetve szovjet katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulat, vagy jugoszláv katonai alakulat hadifogságába esett, a Magyarország területén hadifogolytáborba eltöltött idő 6 hónapot meghaladó idejére;

– internálás, illetőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek, akkor is, ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor;

– az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartottak;

– az 1989. évi XXXVI. törvény 1. §-ában, az 1990. évi XXVI. törvény 1. §-ában, illetve az 1992. évi XI. törvény 1. §-ában megjelölt okból előzetes letartóztatásba helyeztek, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését rendelték el, de bíróság előtti eljárásra nem került sor, illetőleg, akire nézve az eljárás felmenő ítélettel zárult vagy azt megszüntették, vagy nem végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélték, akinek kényszergyógykezelését rendelték el, továbbá akit törvényességi óvás vagy perújítás folytán mentettek fel;

– az 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportáltak, munkaszolgálatot teljesítettek, gettóba kényszerítettek, vagy akit internáltak, illetve kitelepítettek;

– akik nyugati hadifogságban voltak és nyugdíjuk kiegészítését kérik;

– akik 1951-1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesítettek.

Kik igényelhetik az ellátást?

Az ellátást elsősorban a sérelmet elszenvedő személy igényelheti, azonban halála esetén arra házastársa, vagy élettársa is jogosult, feltéve, hogy az elhunyt után hozzátartozói ellátásra (özvegyi nyugdíjra) is jogosultságot szerzett. Az özvegyet az emelés – ha a kárpótlásra egyébiránt saját jogon is jogosult – külön-külön mind a saját, mind pedig az elhunyt házastársa (élettársa) után megilleti. Abban az esetben, ha az ellátást már megállapították, de még nem folyósították, és a jogosult elhalálozik, a ki nem fizetett, visszamenőlegesen járó összeg a jogosulttal egy háztartásban élőket fogja megilletni.

Milyen ellátások után jár az emelés?

Bár a fentiekben az egyszerűség kedvéért csak a nyugellátás került megnevezésre, mint olyan ellátás, melyre az emelés kérhető, azonban az emelés nem csak a nyugellátásra, hanem a korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, rokkantsági ellátásra, rehabilitációs ellátásra, baleseti nyugellátásra (kivéve a baleseti járadékot, hacsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik), továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásra is kérhető.

Hogyan lehet kérelmezni az ellátást?

Az ellátást a http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/totalitarius-diktaturak-aldozatai-nyugdijrendezes honlapról letöltött adatlapon lehet kérelmezni a szükséges mellékletek csatolásával a Budapest Főváros Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya Kárpótlási Osztályánál. Amennyiben nincs lehetőség az adatlap letöltésére, úgy a kérelem benyújtható személyesen vagy postai úton is a személyes adatok pontos megadásával, a sérelem rövid leírásával, illetve a rendelkezésre álló iratok másolatával. A személyes benyújtás lehetősége a 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. szám alatt lehetséges. Postai beküldés esetén pedig a levelet a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Kárpótlási Osztályára kell küldeni a 1519 Budapest Pf. 575 címre.

Mit kell mellékelni a kérelemhez?

Személyes adatokat igazoló iratokat, illetve azon bizonyító iratokat, amik az igényt alátámasztják.

Hadifogság esetén: katonakönyv, leszerelési jegy, utazási igazolvány, HM igazolás, korabeli levelek, iratok.

Kitelepítés esetén: a kitelepítést elrendelő irat, a kitelepítést megszüntető irat, a kitelepítés elrendelésének helyén működő önkormányzat levéltárának igazolása, egyéb levéltári igazolások, kitelepítettek egyesületének igazolása.

1951 és 1956 között elszenvedett katonai munkaszolgálat esetén: a területileg illetékes katonai hadkiegészítő parancsnokság vagy a megfelelő adat birtokában lévő levéltár által kiállított igazolás, esetleg katonakönyv.

Elítélés esetén: az ítéletet semmisé nyilvánító végzés.

Előzetes letartóztatás esetén: az ügyészségtől, főügyészégtől a fogva tartást igazoló irat. 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt elszenvedett sérelem igazolására: a Magyarországi Zsidó Hitközség igazolása.

dr. Szeles Balázs

társadalombiztosítási szakértő