Ez a tartalom 149 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A legkedvezőbb adófajta kiválasztásában segít a Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora

2020. 11. 25.

Jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (kiva), melynek mértéke 11 százalékra csökken, választási értékhatára a triplájára nő. A Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátorral segíti az adózási forma választását.

A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában most is segít a cégeknek a Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora. Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 70-80 százaléka jobban járna. Ráadásul jövőre még kedvezőbb lesz a kiva, hiszen egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökken a mértéke.

Annak a cégnek, amelynek a bértömege nagyobb a nyereségénél, vagy amelyik növekedésre fordítja vissza a nyereségét, mindenképp érdemes tíz percet szánni a kiva-kalkulátorra.

A kalkulátor itt érhető el

Ki választhatja a kivát?

A kisvállalati adózás választhatóságának legfontosabb kritériumai, hogy a kiva alanyiság
adóévét megelőző adóévben a vállalkozás

  • átlagos statisztikai állományi létszáma – a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen – várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
  • a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kiszámított bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot,
  • mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.

Milyen adókat vált ki a kiva?

A kiva kiváltja

  • a társasági adót,
  • a szociális hozzájárulási adót,
  • és a szakképzési hozzájárulást is.

Figyelem! A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a kiva alanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.

Mi a kiva alapja?

Az adó alapja főszabály szerint (néhány korrekciós tétel mellett):

  • a személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott osztalék összege,
  • amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
  • de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

Fontos kiemelni, hogy a kiva alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható. Az elhatárolt veszteséget – főszabály szerint – a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. 

A beruházó vállalkozások számára különösen kedvező szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket szerez be vagy állít elő, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is elszámolható.

Mennyi a kiva mértéke?

A kisvállalati adó kulcsa 2021-től 11 százalék.

Melyek a kiva előnyei?

A kiva legalapvetőbb előnyei a következők:

  • a béreket terhelő adókulcs (11%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (17%),
  • a szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóban is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén,
  • a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni,
  • amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igénylik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.

Mindezek alapján fő szabályként a kiva választása nagy valószínűséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

Mit mérlegeljen a vállalkozás a kiva választásakor?

A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a kiva választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére. 

A kiva hagyományos adózással való összevetésekor szintén körültekintőnek kell lennie annak az adózónak, amely a szociális hozzájárulási adóból közfoglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezményre jogosult, mert ez a kedvezmény a kisvállalati adóban nem elérhető.

(A 2019-től megszűnő, de átmeneti rendelkezés alapján a jövőben még érvényesíthető munkahelyvédelmi kedvezmények minimális eltéréssel a kisvállalati adóból is igénybe vehetők!)
A kiva választását a jelentős bérköltséggel rendelkező cégeknek, amilyenek többek között az informatikai, mérnöki, tanácsadási, oktatási, egészségügyi ágazat szereplői, illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes vállalkozásoknak érdemes megfontolni.

(Pénzügyminisztérium)

 (Lezárva: 2020. november 25.)

Adópraxis (2020-11-25)