Szakterületek:

  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó
  • kisadók
Ez a tartalom 235 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Be kell-e jelenteni az adóhatóságnál, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

2020. 04. 07.

A koronavírus terjedése következtében számos üzlet kényszerült arra, hogy a kereskedelmi üzletét bezárja. Gyakori kérdésként merül fel, hogy be kell-e jelenteni az állami adóhatóságnál az üzlet bezárását?

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az üzlet bezárását az állami adó- és vámhatóságnál nem kell bejelenteni.

Be kell azonban jelenteni az üzletben használt pénztárgép használatának szüneteltetését, feltéve, hogy a szüneteltetés a 30 napot meghaladja.

A pénztárgép használatának szüneteltetését a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül a PTGTAXUZ jelű nyomtatványon kell teljesíteni.

Az üzemeltető bejelentése alapján az állami adóhatóság blokkolja a pénztárgépet a bejelentést követő naptól.

Érdemes megemlíteni, hogy a szüneteltetést annál a szolgáltatónál (pl. Magyar Telekom Nyrt., Mobil Adat Kft., No Roaming Kft.) is jelezni kell, amely a pénztárgép és az állami adóhatóság közötti adatátviteli szolgáltatást az üzemeltető részére nyújtja.

Az adatátviteli szolgáltatást nyújtó szolgáltató felé történő bejelentést a PTGTAXUZ jelű  nyomtatványnak az állami adóhatóság részére történő benyújtását követően kell megtenni, tekintettel arra, hogy a szolgáltató felé igazolni kell a szüneteltetésnek az állami adóhatóság felé történő bejelentését, jellemzően a PTGTAXUZ jelű nyomtatvány és a benyújtást igazoló elfogadó nyugta vagy postai feladóvevény másolatával.

A szüneteltetés ideje alatt a pénztárgép és az adóhatóság közötti adatkapcsolat szünetel, amelyről az adatátviteli szolgáltatást nyújtó szolgáltató az állami adóhatóságot értesíti.

A pénztárgép csak akkor használható újra, ha az üzemeltető – szintén a PTGTAXUZ jelű nyomtatványon – bejelenti az állami adóhatóság felé a pénztárgép használatának újbóli folytatását, valamint ezt jelzi az adatátviteli szolgáltatást nyújtó szolgáltató felé.

A pénztárgép használatának szüneteltetésére vonatkozó bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető – szintén a PTGTAXUZ jelű  nyomtatványon – bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.

Figyelni kell arra is, hogy azokon a pénztárgépeken, amelyeken már a 9/2016. (III. 25.) NGM rendeletnek megfelelő új szoftver fut, a pénztárgép menüjébe is be kell jegyezni a szüneteltetés megkezdését és annak várható folytatását is. Ilyen esetben az üzemeltetőnek fel kell keresni a szervizt a bejegyzés elvégzése érdekében. Az üzemeltetés folytatásakor szintén be kell jegyezni a pénztárgép menüjébe a szüneteltetés megszüntetését, vagyis a használat folytatását. Ebben az esetben is szükség van a szerviz felkeresésére.

Figyelemmel arra, hogy az állami adóhatóság arról tájékoztatta az adózókat, hogy a pénztárgépek éves felülvizsgálatának ütemezése, elvégzése kapcsán is a veszélyhelyzetben követendő kormányzati intézkedések betartása a legfontosabb, így valószínűsíthető, hogy az adóhatóság nem fog bírság kiszabást alkalmazni, ha a pénztárgép menüjében nem történik meg a használat szüneteltetésének bejegyzése.

Az adóhatósági tájékoztató szerint a COVID-19 koronavírus-járványt a pénztárgépek éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítésének szempontjából az állami adóhatóság vis maior helyzetnek tekinti. A veszélyhelyzetben az üzemeltető akkor jár el tőle elvárható körültekintéssel, ha a kormányzati intézkedések betartása érdekében – amennyiben szükséges – elhalasztja a felülvizsgálatot, és arra csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kerül sor.

Megítélésem szerint ez a tájékoztatás a használat szüneteltetésének pénztárgépben történő bejegyzése esetében is figyelembe vehető.

A szüneteltetés idejét jogszabályi rendelkezés nem korlátozza, de jellemző szerződési feltétel az adatátviteli szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részéről, hogy a szüneteltetés időtartama legalább 30 nap, és a szüneteltetés maximális időtartama 6 hónap. A szüneteltetés meghosszabbítható, viszont a szolgáltatók eltérően rendelkeznek arról, ha a pénztárgép üzemeltetője a 6 hónap elteltével nem nyilatkozik a szüneteltetés meghosszabbításáról. Ilyen esetben előfordulhat a szolgáltatás aktiválása, amely díjfizetési kötelezettséget von maga után, illetve előfordulhat a szolgáltatás megszüntetése is.


A Szerző jogász és adószakértő.

 

 

Dr. Németh Ildikó (2020-04-07)